Addig nem tudsz dolgozni, amíg nincs rend az asztalon? A pszichológia szerint ez az oka
Vannak, akik egyszerűen képtelenek válaszolni egy e-mailre, tanulni vagy nekikezdeni egy fontos feladatnak addig, amíg előtte rendet nem raknak az íróasztalukon. A pszichológia szerint ez nem feltétlenül egyszerű tisztaságmánia vagy berögzült szokás. Az agy működése, a kognitív terhelés és a kontroll iránti igény is szerepet játszhat benne.
Egy rossz helyen heverő jegyzetfüzet, néhány kábel vagy akár egy ottfelejtett bögre is zavaró tényezővé válhat. Van, aki csak akkor érzi úgy, hogy valóban képes koncentrálni, amikor végre minden a helyére került. A magyarázat sokkal inkább az agy információfeldolgozásával függ össze, mint azzal, hogy valaki mennyire szereti a rendet.
A rendetlenség észrevétlenül is lefoglalhatja az agyat
A kognitív pszichológia egyik fontos fogalma a kognitív terhelés. Az agy egyszerre csak korlátozott mennyiségű információt képes feldolgozni, ezért minden körülöttünk lévő inger elvonhat valamennyit a rendelkezésre álló mentális kapacitásból.
Ha az asztalon papírok, vezetékek, bögrék és különféle tárgyak hevernek, az agy akkor is érzékeli és feldolgozza ezeket az ingereket, amikor tudatosan nem figyelünk rájuk.
Az íróasztal rendezése csökkentheti a vizuális ingerek számát, így könnyebb lehet a figyelmet a valóban fontos feladatra összpontosítani. Ez magyarázhatja azt is, miért érzik sokan úgy, hogy rendrakás után tisztábban gondolkodnak.
A rendrakás a kontroll érzését is megadhatja
A háttérben egy másik pszichológiai folyamat is állhat. A környezet rendezése ugyanis a kontroll érzését keltheti. Amikor egy előttünk álló feladat bonyolultnak, bizonytalannak vagy túl nagynak tűnik, az íróasztal rendbetétele egy könnyen teljesíthető első lépés lehet. Az ember úgy érezheti, hogy már tett valamit, felkészült a munkára, és valamennyire kézben tartja a helyzetet.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a rendezett munkakörnyezet automatikusan jobb teljesítményt eredményez. Abban azonban segíthet, hogy könnyebben megtörténjen az első, sokszor legnehezebb lépés: maga a kezdés.
A pszichológia szerint a lelkiismeretes embereknél az ilyen szervezési szokások gyakrabban megjelenhetnek.

Mikor válik a rendrakás halogatássá?
Önmagában teljesen normális szokás, ha valaki munka előtt néhány percet az asztala rendezésére fordít. A probléma akkor kezdődik, amikor a tökéletes rend nélkül az illető már egyáltalán nem érzi képesnek magát a feladat elkezdésére. Szintén figyelmeztető jel lehet, ha valaki annyi időt tölt pakolással, rendszerezéssel és takarítással, hogy közben folyamatosan eltolja azt a munkát, amelyet eredetileg el kellett volna végeznie.
Ilyenkor a rendrakás már nem a koncentrációt segítő eszköz, hanem a halogatás egyik formájává válhat.
A kulcs tehát az egyensúly.
Néhány perc rendrakás bőven elég lehet
Ha rendszeresen azon kapod magad, hogy hosszú időt töltesz az asztal rendezgetésével, érdemes előre meghatározni, mennyi időt szánsz rá. Néhány perc általában elegendő ahhoz, hogy eltűnjenek a legzavaróbb tárgyak. Egy másik megoldás lehet, ha már az előző munkanap végén rendbe teszed az asztalt. Így másnap úgy kezdheted a napot, hogy a munkakörnyezet már készen áll, és kisebb az esélye annak, hogy a pakolás újabb ürüggyé váljon a feladatok halogatására.
A pszichológia alapján tehát a rendezett íróasztal valóban csökkentheti a kognitív terhelést, és segítheti a koncentrációt. Tökéletes környezetre azonban nincs szükség ahhoz, hogy jól dolgozzunk.
A lényeg az, hogy a rend segítsen elkezdeni a munkát, ne pedig olyan feltétellé váljon, amely nélkül már neki sem tudunk állni.

