Olyan átverés terjed, ahol valós orvost jelenít már meg a mesterséges intelligencia
Újabb aggasztó eset mutatja meg, miként használhatják ki a csalók a mesterséges intelligenciát Magyarországon – írja a Mediapiac.com.
Ezúttal Czirják Janka orvos-influenszer nevét és arcképét használták fel AI által készített Facebook-hirdetésekben, hogy különféle, állítólagos „gyógyszereket” népszerűsítsenek.
Az eset azért különösen veszélyes, mert a hamis reklámok azt a benyomást keltik, mintha valódi orvosi ajánlások lennének. A csalók éppen erre a látszólagos hitelességre építenek, amely könnyen megtévesztheti a gyanútlan felhasználókat, és akár egészségügyi döntéseik befolyásolására is ráveheti őket.
A betegek bizalmát használhatják ki
A csalók az orvosi hitelesség látszatát kihasználva próbálhatják rávenni a betegeket kétes eredetű vagy hatástalan készítmények megvásárlására. Ez nemcsak anyagi kárt okozhat, hanem azt is eredményezheti, hogy az érintettek később fordulnak valódi kezeléshez, vagy elhalasztják a szükséges orvosi ellátást.
Czirják Janka egy TikTok-videóban beszélt arról, hogy csalók visszaélnek a nevével és az arcképével. Elmondása szerint egy követője jelezte neki, hogy fizetett Facebook-hirdetésekben AI segítségével létrehozott tartalmakban szerepeltetik. A reklámok olyan termékeket népszerűsítenek, amelyekhez neki semmilyen kapcsolata nincs.
Mindig is tartott ettől
A felvételen úgy fogalmazott, eddig soha nem történt még vele semmi hasonló, bár őszintén félt attól, hogy az AI-nak ez a fajta sötét oldala egyszer majd megtalálja őt is, ami most sajnos be is következett.
Az orvos-influenszer hangsúlyozta, hogy nem háziorvos, nem televíziós vagy rádiós szakértő, nem írt ilyen témájú könyvet, és olyan interjút sem adott, amire a csalók a hamis hirdetésekben hivatkoznak. Ezzel is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtévesztő reklámok több ponton valótlan állításokra épülnek.
Miért különösen veszélyesek az AI-val készült orvosi átverések?
A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre könnyebbé vált olyan képek, videók és hangfelvételek készítése, amelyek első pillantásra teljesen hitelesnek tűnnek. A csalók ezt a technológiát arra használják, hogy ismert emberek, köztük orvosok vagy egészségügyi szakemberek arcképét és hangját utánozzák. Ezekkel az úgynevezett deepfake tartalmakkal próbálják meggyőzni a felhasználókat különféle termékek megvásárlásáról.

Mivel sokan megbíznak az egészségügyi szakemberekben, egy ilyen reklám jóval hitelesebbnek tűnhet, mint egy ismeretlen forrásból származó hirdetés.
Az ilyen tartalmak ráadásul gyakran fizetett hirdetésként jelennek meg a közösségi oldalakon, ezért sok felhasználó automatikusan feltételezi, hogy azokat valamilyen ellenőrzés előzte meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a reklámban szereplő állítások vagy az ajánlott készítmények valóban megbízhatók.
Mire érdemes figyelni?
Az egyik leggyakoribb figyelmeztető jel, ha egy ismert orvos olyan terméket ajánl, amelyről korábban sehol nem kommunikált. Gyanúra adhat okot az is, ha a hirdetés azt állítja, hogy egy készítmény minden betegséget gyorsan vagy garantáltan meggyógyít, esetleg azt sugallja, hogy nincs szükség orvosi vizsgálatra vagy hagyományos kezelésre.
Szintén árulkodó lehet, ha a reklám sürgeti a vásárlást, rendkívüli kedvezményeket ígér, vagy azt állítja, hogy a termék csak korlátozott ideig érhető el.
A csalók gyakran próbálnak érzelmi nyomást gyakorolni a felhasználókra, hogy azok minél gyorsabban döntsenek, és ne legyen idejük ellenőrizni az információkat.
Mit tehet, ha ilyen hirdetéssel találkozik?
Ha egy reklám gyanúsnak tűnik, érdemes megnézni, hogy az érintett orvos vagy szakember hivatalos közösségi oldalán valóban szerepel-e ilyen ajánlás. Ha ott semmilyen nyoma nincs a hirdetésnek, az már önmagában komoly figyelmeztető jel lehet.
Érdemes képernyőképet vagy képernyőfelvételt készíteni a hirdetésről, majd jelenteni azt a közösségi platformnak.
Ha a reklám egy ismert személy nevével él vissza, hasznos lehet az érintettet is értesíteni, hiszen ezek a bizonyítékok segítséget jelenthetnek egy későbbi jogi eljárásban vagy a hamis tartalom eltávolításában.
A legfontosabb pedig, hogy senki ne vásároljon egészségügyi készítményt kizárólag egy közösségi médiában látott reklám alapján, hanem megbízható forrásból tájékozódjon, és szükség esetén kérje ki orvosa vagy gyógyszerésze véleményét.

