Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke azért fordult közérdekű adatigényléssel a Magyar Államkincstárhoz, hogy részletesebb képet kapjon a nyugdíjasok életkori adatairól – írta a 24.hu a Portfolióra hivatkozva.
Arra volt kíváncsi, hogy az adott évben elhunyt öregségi nyugdíjasok átlagosan hány évig kaptak nyugellátást, az újonnan nyugdíjba vonulók hány évesek voltak az ellátás kezdetén, valamint mekkora volt az elhunyt nyugdíjasok átlagos halálozási életkora.
A 2025-ben elhunyt öregségi nyugdíjasok átlagosan 23,3 évet töltöttek nyugdíjban – derült ki a Magyar Államkincstár közérdekű adatigénylésre adott válaszából. A férfiak és a nők adatai között azonban számottevő különbség látható: a nők korábban kezdik meg nyugdíjas éveiket, és átlagosan tovább is élnek, így lényegesen hosszabb ideig részesülnek nyugellátásban.
Több időt töltenek a nők nyugdíjban, mint a férfiak
A MÁK a 2026. július 29-én elküldött megkeresésre a rendelkezésére álló legutóbbi teljes év, vagyis 2025 adatait ismertette. Ezek szerint a 2025-ben elhunyt öregségi nyugdíjas férfiak átlagosan 19,1 évet töltöttek nyugdíjban.

A nőknél ennél jóval magasabb, 26,7 év volt a nyugdíjban töltött idő átlaga. Ebbe az adatba a nők számára 40 év jogosultsági idő után elérhető kedvezményes ellátást is beleszámították. A két nemet együtt vizsgálva átlagosan 23,3 év telt el a nyugellátás kezdetétől a halálig.
Az Államkincstár adatai alapján a 2025-ben elhunyt férfi nyugdíjasok átlagos halálozási életkora 78,5 év volt, míg a nőké elérte a 82,3 évet. A férfiak és a nők együttes átlaga 80,6 év volt.
Két tényezőből áll össze a 7,6 éves különbség
A 2025-ben elhunyt nők átlagosan 7,6 évvel hosszabb időt töltöttek nyugdíjban, mint a férfiak. Ez a jelentős eltérés két, szinte pontosan azonos nagyságú tényezőre vezethető vissza.
A nők átlagos halálozási életkora 3,8 évvel magasabb volt a férfiakénál. Ezzel párhuzamosan nyugdíjas éveiket is hozzávetőleg 3,8 évvel korábban kezdték meg.
A halálozási életkor és a nyugdíjban töltött idő különbségéből visszaszámolva a férfiak körülbelül 59,4, a nők pedig 55,6 éves korukban kezdhették meg nyugdíjas éveiket. Ezeket az értékeket nem közvetlenül a Magyar Államkincstár közölte, hanem a két rendelkezésre álló adat különbségéből lehet kikövetkeztetni.
Az új nyugdíjasok már jóval idősebbek
A 2026 első felében ténylegesen megállapított öregségi nyugdíjak életkori adatai jelentősen eltérnek a korábbi nyugdíjas nemzedéknél visszaszámított értékektől.
Az újonnan nyugdíjba vonuló férfiak átlagosan 65,1, a nők pedig 62,6 évesek voltak az ellátás kezdetekor.
Az eltérő átlagéletkorok jól mutatják a nyugdíjba vonulási lehetőségek közötti gyakorlati különbséget. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében 65 év.
A férfiaknak nincs lehetőségük előrehozott nyugdíjba vonulásra, a nők azonban legalább 40 év jogosultsági idő megszerzése után életkoruktól függetlenül igényelhetik az öregségi nyugdíjat.
A Nők40 kedvezménye rendkívül népszerű: a női nyugdíjigénylők csaknem fele ezt a lehetőséget választva vonul nyugdíjba.
Ebben szerepet játszhat, hogy a program bevezetése óta az általános öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedett, miközben a 40 év jogosultsági időre vonatkozó feltételek nem szigorodtak.
A nők tovább élnek, és korábban mennek nyugdíjba
A férfiak és a nők nyugdíjban töltött évei közötti különbség másik magyarázata a születéskor várható élettartamban keresendő. A legutóbbi ismert, 2025-ös adatok szerint a férfiaknál 74,13, a nőknél pedig 79,96 év volt a születéskor várható élettartam.
Ez 5,8 éves különbséget jelent a nők javára. A 2025-ben elhunyt nyugdíjasok átlagos halálozási életkorában ennél valamivel kisebb, 3,8 éves eltérés mutatkozott. Ez összhangban áll azzal, hogy a nők várható élettartamban meglévő teljes előnyének jelentős része már az aktív életévek során kialakul.
A rendelkezésre álló számok alapján tehát a nők korábban kezdik meg nyugdíjas éveiket, és átlagosan tovább is élnek. A két tényező együttes hatására lényegesen hosszabb ideig részesülnek nyugellátásban, mint a férfiak.
Ezekről az adatokról nincs rendszeres tájékoztatás
A most nyilvánosságra került számok azért is különösen érdekesek, mert a nyugdíjban töltött időről, az újonnan nyugdíjba vonulók életkoráról és az elhunyt nyugdíjasok átlagos halálozási életkoráról nem jelenik meg rendszeres adatközlés.
Ezekbe az adatokba ezért többnyire csak alkalmanként, például közérdekű adatigénylések révén lehet betekintést nyerni.

