Nyugdíjas infláció: így számítják ki, hogy mennyivel ér kevesebbet az idős magyarok pénze
Az elmúlt években minden korábbinál nagyobb figyelem irányult az inflációra, mégis sokan bizonytalanok abban, mit mutat pontosan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt fogyasztóiár-index – írja a Pénzcentrum.
Az sem feltétlenül egyértelmű, hogy a nyugdíjas infláció miért térhet el az általános drágulástól, és miért lehet más az emberek személyes tapasztalata, mint amit a hivatalos adatok jeleznek.
Másképp költenek a nyugdíjasok
A fogyasztóiár-index azt mutatja meg, hogyan változik átlagosan a háztartások által saját felhasználásra megvásárolt termékek és szolgáltatások ára. A nyugdíjas fogyasztóiár-index hasonló elven működik, de nem a teljes lakosság, hanem kifejezetten a nyugdíjas háztartások fogyasztási szokásaira épül.
Gajzágó Imre, a KSH fogyasztói árakkal foglalkozó osztályának vezetője szerint a különbség elsősorban a fogyasztói kosár összetételében és az egyes kiadásokhoz rendelt súlyokban jelenik meg. A nyugdíjasok ugyanis jellemzően más arányban költenek élelmiszerre, energiára, gyógyszerekre, ruházkodásra vagy tartós fogyasztási cikkekre, mint a lakosság egésze.
Dr. Cseh Tímea, a Nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: bizonyos kiadások egyáltalán nem, vagy csak jóval kisebb súllyal szerepelnek a nyugdíjas árindexben. Ilyen az iskolai, óvodai és bölcsődei étkezés, a gyermekruházat, valamint a tankönyvek, tanszerek és oktatási szolgáltatások költsége.
A 2026-os súlyrendszerben az élelmiszerek a nyugdíjas fogyasztói kosár 32,804 százalékát teszik ki, míg az általános indexben 30,656 százalékos súllyal szerepelnek. A nyugdíjasok esetében a háztartási energia, valamint a gyógyszerek és gyógyáruk is nagyobb jelentőséget kapnak, a ruházkodás és a tartós fogyasztási cikkek viszont kisebb súllyal jelennek meg.
Ezért ugorhat meg jobban a nyugdíjas infláció
A fogyasztási szerkezet különbsége különösen akkor válik látványossá, amikor az élelmiszerek vagy az energia ára jelentősen emelkedik. Ez történt a 2022 őszén kezdődő energiaválság idején, valamint 2023 elején, amikor rekordmagasságba emelkedett az infláció. Mivel a rezsiköltségek és az élelmiszerek nagyobb részt képviselnek a nyugdíjasok kiadásaiban, ezek drágulása erősebben emelte a rájuk vonatkozó indexet.
A KSH minden évben frissíti a számításhoz használt fogyasztói kosarat. Az árindexeket a legfrissebb elérhető, vagyis az előző évi fogyasztási adatok alapján állítják össze, így a mutató követni tudja a vásárlási szokások változását is. Ha például egy jelentősen megdráguló termékből az emberek kevesebbet vesznek, annak súlya a következő évi kosárban már csökkenhet.
Az időbeli eltolódás miatt ugyanakkor a hivatalos inflációs mutató esetenként kis mértékben magasabb lehet annál, amit a fogyasztók tapasztalnak. Ha egy termék ára hirtelen megugrik, az emberek gyakran kevesebbet vásárolnak belőle, miközben az index még az előző évi, magasabb fogyasztási aránnyal számol. Gajzágó Imre szerint ennek hatása a teljes fogyasztóiár-indexre vetítve elhanyagolható.
Miért érzünk nagyobb drágulást a hivatalosnál?
A személyesen érzékelt infláció szinte törvényszerűen eltér a statisztikai átlagtól. Az emberek elsősorban a gyakran vásárolt termékek, például az élelmiszerek árváltozását veszik észre, ezek ára pedig sokszor az átlagosnál nagyobb mértékben módosul. A drágulás ráadásul jobban feltűnik, mint az, ha egy termék ára változatlan marad vagy csökken.
Az árak időbeli összehasonlítása sem egyszerű. Senkitől sem várható el, hogy pontosan emlékezzen az egy vagy 12 hónappal korábbi összegekre, miközben a hivatalos statisztika ezekhez viszonyít. Előfordulhat, hogy valaki egy jóval régebbi, alacsonyabb árszintet vesz alapul, ezért nagyobb drágulást érzékel.
Emellett minden háztartás fogyasztói kosara más. Aki jövedelmének az átlagosnál nagyobb részét költi erőteljesen dráguló termékekre, annak személyes inflációja valóban magasabb lehet a hivatalos mutatónál.
Új adatokkal és mesterséges intelligenciával is dolgozik a KSH
A KSH több kiskereskedelmi lánctól már tranzakciós adatokat is átvesz. Ezek részben helyettesíthetik a korábban helyszíni összeírók által rögzített vagy a vállalatok weboldalairól összegyűjtött áradatokat. A forgalmi információkra épülő új statisztikák kidolgozása azonban egyelőre kísérleti szakaszban tart.
A hivatal mesterséges intelligenciát is alkalmaz, elsősorban kódolási feladatokra. Ezek az eszközök gyorsítják az adatok feldolgozását és hatékonyabbá teszik a munkát. Az új technológiákat rendszerint először kísérleti statisztikáknál próbálják ki, majd ha beválnak, fokozatosan beépítik őket a hivatalos módszerekbe.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Azonnali termékvisszahívás a Lidlnél: baktériumot találtak az...
A pszichológia szerint azok, akik segítenek a pincéreknek leszedni...
Ennyibe kerül Magyarország Tortája 2026-ban: meglepően nagy az...
Kitálalt az Aldi-vezér: átverik a vásárlókat a...
Felejtsd el az ablakmosást: az Aldi 1777 forintos eszköze új...
