Kertész elárulja: nem az öntözés fogja megmenteni a kertedet nyáron
Amikor a hőmérő higanyszála tartósan 30 fok fölé emelkedik, a kerti növények és a pázsit láthatóan szenvedni kezdenek. A levelek kókadnak, a fű sárgul, a virágágyások földje pedig kőkeményre repedezik. A hobbikertészek reakciója ilyenkor szinte kivétel nélkül az, hogy még több vizet juttatnak a fűre és a növényekre. A brit származású kertész-szakember Monty Don figyelmeztetése szerint azonban ez a stratégia nemcsak pazarló, hanem sok esetben kifejezetten kártékony is lehet – írja a Chip 30.
Ha a csupasz, takaratlan talajt éri az erős napsütés, a kijuttatott víz jelentős része szinte azonnal elpárolog, mielőtt még elérhetné a növények mélyebben fekvő gyökérzetét. Ráadásul a túlzott, felületes öntözés arra szoktatja a növényeket, hogy a gyökereiket a talaj felső rétegében tartsák. Így a legkisebb szárazság esetén is sokkal sérülékenyebbé válnak, mint azok a társaik, amelyeknek a gyökerei a mélyebb, hűvösebb talajrétegekbe nyúlnak le.
A legfontosabb fegyver: a mulcsozás technikája
A profi kertész szerint a nyári kertmentés legfontosabb módszere a talajtakarás, vagyis a mulcsozás. A csupaszon hagyott termőföld a nyári kánikulában védtelen a napsugárzással szemben: felhevül, elveszíti a nedvességtartalmát, és szerkezete leromlik.
A mulcsréteg úgy működik a kertben, mint egy természetes védőpajzs. Védi a talajfelszínt a közvetlen napsugárzástól, így a talaj hőmérséklete jelentősen alacsonyabb marad, és a nedvesség nem tud olyan gyorsan elpárologni. Mulcsozáshoz kiválóan használható:
- Fakéreg és kéregmulcs: Tartós megoldást nyújt a cserjék, fák és évelőágyások alatt.
- Fűnyesedék: A levágott, vékony rétegben elterített száraz fű ideális a zöldségágyások védelmére, ráadásul szerves tápanyagként is szolgál.
- Szalma és fagyapot: Kiválóan alkalmas bogyós gyümölcsök és zöldségek köré, mivel tisztán és szárazon tartja a termést is.
A védőréteg használatával nemcsak a locsolási alkalmak száma csökkenthető akár a felére, hanem a gyomnövények elszaporodása is hatékonyan elnyomható, hiszen a gyommagvak nem kapnak elég fényt a csírázáshoz.
Stratégiai öntözés: mikor és hogyan öntözzünk?
Nemcsak az a fontos, hogy mivel védjük a földet, hanem az is, miként adagoljuk a vizet. A szakember tanácsa szerint a felületes, naponta többször ismételt kerti locsolást fel kell váltani a ritkább, de alapos öntözéssel.
A legideálisabb időpont a kora reggeli órákban van. Ilyenkor a talaj és a levegő még hűvös, így a kijuttatott víznek van ideje mélyen felszívódni a gyökerekhez, mielőtt a nap forrósága megkezdődne. Az esti öntözés bár népszerű, hordoz magában kockázatokat: a nedvesen maradó levelek és a meleg éjszakai levegő tökéletes táptalajt biztosítanak a gombás fertőzéseknek, valamint vonzzák a meztelencsigákat is. A déli hőségben történő locsolást pedig szigorúan kerülni kell, mert a leveleken maradó vízcseppek nagyítóként működhetnek, és megégethetik a növény szöveteit.
Így óvjuk meg a pázsitot a kiégéstől
A füves területek védelmében a kertész egy másik alapvető szabályra is felhívja a figyelmet: nyáron változtatni kell a fűnyírási szokásokon. A legtöbben elkövetik azt a hibát, hogy a kánikulában is túl rövidre vágják a pázsitot.
A rövidre nyírt fűszálak nem árnyékolják a saját gyökérzónájukat, így a fűföld rendkívül gyorsan kiszárad és kiég. A forró nyári hónapokban javasolt a fűnyíró vágási magasságát legalább 5-6 centiméterre emelni. A hosszabb fűszálak természetes árnyékot vetnek a talajra, csökkentik a párolgást, és segítik, hogy a pázsit még a tartós kánikula idején is szép zöld és üde maradjon.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Változás jön a boltokban: a Lidl, a Spar és a Tesco is új...
Egy gumiabroncsokból, konzervdobozokból és palackokból épült...
Sem ventilátor, sem jégkockakészítő: alig 2000 forint a Lidl...
Miért véd a betörésektől a kilincsre tett törölköző?
Nem zsemlemorzsa, nem liszt: a rántott hús másnap is ropogós...
