A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói olyan áttörést értek el, amelynek köszönhetően a jövőben akár komposztálható áramköri lapokon is termeszthetünk növényeket – írja a Blikk. A fejlesztés jelentős előrelépést jelent a biológiailag lebomló elektronika területén, és új lehetőségeket nyithat a fenntartható elektronikai termékek gyártásában.
Az új technológia révén az elektronikai eszközök hordozói komposztálhatóvá válhatnak, ami mérsékelheti az elektronikai hulladék mennyiségét és a környezet terhelését is. A BME kutatóinak sikerült olyan biológiailag lebomló és komposztálható áramköri hordozókat létrehozniuk, amelyekhez felhasznált anyagok akár 90 százaléka újrafelhasználható vagy komposztálható.
A fejlesztést az Európai Unió is több innovációs díjjal ismerte el, miközben a technológia elsősorban a rövid élettartamú, gyorsan elavuló elektronikai eszközöknél lehet hasznos. A gyártási költségek versenyképesek maradhatnak, a szabadalmaztatás és a piaci bevezetés előkészítése pedig már folyamatban van.
A fast tech problémájára keresnek megoldást
Ma már nemcsak fast foodról és fast fashionről beszélhetünk, hanem fast techről is. A felgyorsult fogyasztás miatt egyre több olyan elektronikai termék jelenik meg a piacon, amely legfeljebb pár évig használható. Az ilyen készülékekbe épített áramköröknek nincs szükségük hosszú élettartamra, mert maga az eszköz hamarabb elromlik vagy elavul.
A kutatók szerint ezért volt szükség egy olyan technológiára, amely megakadályozhatja, hogy a fast tech miatt tovább növekedjen az elektronikai hulladék mennyisége.
Nemzetközi szinten is figyelnek a magyar fejlesztésre
A kutatócsoport fejlesztése nemzetközi szinten is kiemelkedő eredménynek számít. Géczy Attila, a kutatás vezetője szerint a világon eddig csupán egy skót startup jutott hasonló eredményekre, azonban míg ők vízben oldható hordozókat fejlesztenek, de a BME kutatói komposztálható anyagokat alkottak meg.

Az Európai Unió is elismerte az innovációt: a Horizon Pathfinder és az M-ERA programok projektjeiben eddig öt különböző fejlesztést jutalmaztak. Ez azért is jelentős eredmény, mert a BME összesen 21 elismert innovációval szerepel az Európai Innovációs Tanács Innovációs Radar platformján.
Kukoricából készült alapanyagok és lenvászon
Széles körben ismert probléma, hogy a jelenlegi elektronikai hulladékkezelési megoldások nem fenntarthatóak. A legtöbb nyomtatott áramkör veszélyes anyagokat tartalmazó műanyagból készül, amelynek újrahasznosítása jelenleg nehezen megoldható. Az ilyen hulladékot sok esetben elégetik, ami további környezeti terhelést jelent.
A BME kutatói egy győri vállalattal közösen olyan anyagokat fejlesztettek ki, amelyek akár 90 százalékban újrafelhasználhatók vagy komposztálhatók. Az ipari komposztálás során ezek az anyagok szerves törmelékké alakulnak, amelyekből a fém alkatrészek egyszerűen elkülöníthetők.
A technológia egyik alapja a politejsav (PLA), amely lebomló műanyagként kukoricából vagy más növényi alapanyagból készül. A szerkezeti stabilitást lenvászon biztosítja, az égésgátló összetevőkhöz pedig természetes alapanyagokat alkalmaznak.
Bár ezek az anyagok kevésbé tartósak a hagyományos műanyagoknál, a kutatók szerint erre nincs is feltétlenül szükség. Az új fejlesztés elsősorban azokra a gyorsan elavuló, tömegesen gyártott elektronikai eszközökre koncentrál, ahol nem elvárás az évtizedeken át tartó működés.
Már a piaci bevezetést készítik elő
Géczy Attila szerint a technológia kezdetben még nem lesz alkalmas atomerőművi vezérlőkhöz vagy orvosi eszközökhöz, ugyanakkor a háztartási és fogyasztói elektronikában már komoly lehetőségeket nyithat meg, ahol az eszközök így a mobiltelefonok élettartama általában 5-10 év.
A fejlesztés iránt már most komoly érdeklődés mutatkozik. A projektben részt vesz az olasz Arduino vállalat, a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A technológia egyik nagy előnye, hogy a gyártásához nincs szükség új gépsorokra, emellett egyes területeken olcsóbb és környezetkímélőbb lehet a jelenlegi megoldásoknál.
Illés Balázs, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztés költségei hasonlóak a hagyományos áramkörgyártás költségeihez, ami komoly versenyelőnyt jelenthet. A kutatás mára magasabb technológiai fejlettségi szintre jutott, miközben több szabadalom bejegyzése és a piaci bevezetés előkészítése is folyamatban van.
Az innováció nemcsak a fenntarthatóságot segítheti, hanem új lehetőségeket is teremthet az elektronikai iparban, miközben csökkentheti a környezeti terhelést. Ha a technológia széles körben elterjed, a jövőben nemcsak az értékes fémeket nyerhetik vissza a leselejtezett áramkörökből, hanem a komposztjuk akár paradicsom vagy kerti virágok termesztésére is alkalmas lehet.

