Durvább, mint a ‘70-es évek olajválságai: így érinti az iráni konfliktus a magyarok pénztárcáját
Nemcsak az olajárakra lehet hatással az iráni háború és a Hormuzi-szoros körül kialakult feszült helyzet – jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség elnöke a Guardian szerint. A szakember nemzetközi összefogást sürget: arra figyelmeztette a világ vezetőit, hogy a világ minden országa érezni fogja a konfliktus hatását, amennyiben az tovább eszkalálódik. Nézzük, milyen hatással lehet a magyar gazdaságra az iráni helyzet!
Alulértékelik a veszélyt
Fatih Birol elmondta, hogy az 1973-as és ‘79-es olajválságok során ötmillió hordónyi olajjal kevesebb került a piacra minden nap, míg Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója során 75 milliárd köbméter földgáz hiányzott a piacról. A mostani konfliktus már meghaladta ezeket az értékeket: most naponta 11 millió hordónyi olaj és 140 milliárd köbméter földgáz hiányzik a piacról.
A válság elsősorban az olajárat érinti: a konfliktus kitörésekor mindegy 20 százalékkal emelkedtek az árak. Emiatt az üzemanyagárak is jelentősen megemelkedtek világszinten, és egyelőre nem látszik a válság vége: a Nemzetközi Energiaügynökség útmutatójában arra kéri az embereket, hogy lehetőség szerint kevesebb üzemanyagot használjanak, ne üljenek autóba, dolgozzanak otthonról és tömegközlekedjenek. Ez is arra mutat, hogy a válság jelentős, és az üzemanyagárak emelkedése hamarosan beszivároghat minden szállításra szoruló termék árába.
Nemcsak az üzemanyagárakon érezhetjük
Az üzemanyag árának emelkedésén kívül is jelentős hatással van a mezőgazdaságra az iráni konfliktus, hiszen a világ műtrágya-kereskedelmének jelentős része is a Hormuzi-szoroson halad keresztül: egyes szlovákiai, algériai és indiai műtrágyagyártó üzemek már le is álltak, vagy lassítottak a termelésen a válság hatására, írja a New York Times. A műtrágya árának emelkedése és beszerezhetőségének nehézsége szintén beépülhet az élelmiszerárakba.
„Bár az élelmiszerkiskereskedelem beszerzéseinek döntő hányada – legalább kétharmada – hazai szállítóktól származik, az élelmiszeripar importigénye jelentős„, fogalmazott a Startlap megkeresésére dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. „Az ágazat termelőfelhasználásának importaránya 35-40 százalék, de például a dohányipar mezőgazdasági jellegű beszerzéseinek szinte az egésze importból származik.”
„Az importon belül a kőolaj-, földgázkitermelés mintegy 95 százaléka külföldről érkezik, ezért az iráni háború közvetett hatása jelentős lehet.
A magyar élelmiszeripari vállalatok sokkal jobban függenek más régiós országok szintjéhez viszonyítva, egy hazai vállalat átlagosan kétszer annyi energiát használ fel, mint például Lengyelországban vagy Csehországban, így jelentős az energiaárváltozás miatti kitettségünk
– jelentette ki a szakértő.
Erre számíthatnak a magyar vásárlók
„A feldolgozók vélhetően megpróbálják a költségtöbbletet tovább hárítani a kiskereskedők felé. A nem élelmiszerek jelentős része importból érkezik, ezért a logisztikai, szállítási költségeken kívül a forint árfolyamának alakulása rejt magában kockázatot”- mondta dr. Kozák Tamás.
Hasonlóan nyilatkozott a HVG-nek Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója. Bár a hazai élelmiszerárakon egyelőre nem érzékelhető a háború és az energiaellátási nehézségek hatása, a konfliktus elhúzódásának minden napjával valószínűbbé válik, hogy a saját bőrünkön is érezhetjük majd a hatást, szögezte le a szakértő.
Bár jelenleg is árrésstop van érvényben a magyar boltokban, ez csupán a kiskereskedelmi árrésre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a termékek nagykereskedelmi ára nő, azt a kiskereskedők akadálytalanul átháríthatják a fogyasztókra. Mindezzel együtt
az iráni háború elhúzódása esetén Magyarországra 2022–2024 után ismét magas élelmiszer-infláció várhat,
írja a HVG.
Ha pedig az árak megugranak, mérséklődésük hosszas folyamat eredménye lehet, melyhez a fogyasztói attitűdök megváltozására is szükség lesz. „Az inflációs várakozásokat a fogyasztói bizalom erősödése tudja fékezni, az árcsökkentés pedig a verseny, illetve a vállalati akciók tudják elősegíteni, ennek hatása azonban az élelmiszerek piacán az árrésstop miatt korlátozottan jelentkezik”, szögezte le dr. Kozák Tamás. „Az, hogy a geopolitikai események hogyan hatnak a fogyasztói árak alakulására, az április elején megjelenő inflációs adatokból fog kiderülni.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Páratlan konyhai akció a Lidlben: szerdán indulhat a roham
Meglepő kutatás: a víz helyett mást érdemes inni, ha...
Dietetikusok: ha mindennap eszel kovászos kenyeret, ez történik a...
A hűtőd miatt nagyobb veszélyben vagy, mint gondolnád
A zsebtolvajok már nem a pénztárcádra utaznak, van már...
