A parlament elé került a helyi önazonosság védelmét célzó törvényjavaslat, amely enyhébb formában tér vissza, mint ahogy azt a társadalmi egyeztetés során ismertté vált változat mutatta – írja a Világgazdaság.
Bár a javaslatból kikerültek a közvetlen tulajdonszerzést korlátozó pontok, az önkormányzatok továbbra is fontos új jogosítványokhoz juthatnak – hívja fel a figyelmet az Ingatlan.com elemzése.
A tervezet szerint az önkormányzatok nem tilthatják meg közvetlenül az ingatlanszerzést a betelepülők számára.
Viszont élhetnek elővásárlási joggal, és korlátozhatják vagy feltételekhez köthetik a lakcím bejelentését.
Újdonság, hogy az elővásárlási jogot immár bármelyik helyben lakó is érvényesítheti, nem csak az önkormányzat vagy a szomszéd.
A javaslat szerint az állami támogatással – például CSOK Plusszal vagy falusi CSOK-kal – vásárlók mentesülnek a korlátozások alól, és szabadon költözhetnek a kiszemelt településre.

Egyelőre kérdéses, hogy ez a mentesség a munkáshitelből vagy babaváró kölcsönből vásárlókra is érvényes-e. A szakértők szerint ha a szerződésben szerepel, hogy az ingatlanvásárlás babaváró vagy munkáshitelből történik, akkor az állami támogatás alapján kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek. Bár az önkormányzatok nem tilthatják a tulajdonszerzést, a lakásvásárlókra betelepülési adót vethetnek ki, amit a helyi adótörvény szabályoz.
A lakcímbejelentéshez közérdekű kötelezettségvállalást is előírhatnak, akár pénzbeli formában. A törvény kimondja, hogy az önkormányzat által előírt feltételek nem lehetnek aránytalanok.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője szerint a javaslat enyhülése megnyugtathatja az ingatlantulajdonosokat, de több önkormányzat is élhet a feltételek bevezetésének lehetőségével.
Az új szabályozás a lakáspiaci drágulás idején léphet életbe, amikor különösen érzékenyek az ármozgások. Az Ingatlan.com szerint áprilisban Budapesten, az ingatlanárak éves szinten 19 százalékkal emelkedtek. Ez az áremelkedés fokozta a fővárosból történő kiköltözési hullámot.