Gyapjú: a magyar kincs, amit ma már sokan inkább kidobnak, pedig egykor aranyat ért
Magyarországon évről évre hatalmas mennyiségű gyapjú keletkezik, mégis sokszor nem értékként, hanem nyűgként jelenik meg a juhászatok életében. Pedig egykor a merinó juhok gyapja komoly kincsnek számított: a nyírás költségét fedezni lehetett az átvételi árból, a gyapjú pedig természetes úton jutott tovább a feldolgozókhoz. Ma már egészen más a helyzet. Évente mintegy 2000 tonna magyar gyapjú végzi hulladékként. A KSH adatai alapján 2024 decemberében 847 ezer juhot tartottak nyilván Magyarországon, vagyis nem az állatok hiánya a legnagyobb gond, hanem az, hogy a lenyírt gyapjú útja sokszor megszakad.
Régen majdnem öltek érte, ma sokszor teher a gyapjú
Deák-Béres Richárd, őstermelő szerint a legnagyobb probléma az, hogy a kistermelők számára gyakorlatilag nincs valódi, kiszámítható átvevői rendszer. Szerinte a helyzet azért is fájó, mert valamikor itthon a merinó juhok gyapja nagyon nagy kincs volt, a gyapjú pedig majdnem akkora értéket képviselt, mint maga a bárány. A gazdák emlékezetében még él az az időszak, amikor a nyírás költsége és a gyapjú átvételi ára legalább nagyjából kiegyenlítette egymást. Ma viszont ez sok helyen már nem működik.
„Most ez lehetetlen elképzelés, a nyírás ára egekben van, a gyapjút átveszik jobb esetben kilónként 20-60 forintért, és egy birkáról nem sok jön le, néhány kg, ez nem fedezi a nyírás költségét sem” – fogalmazott, hozzátéve: egy juh nyírása ma akár ezer-ezerötszáz forintba is kerülhet darabonként.
A nagy juhászatok még leadják, a kicsiknek nincs esélyük
A nagyobb gazdaságok valamivel könnyebb helyzetben vannak, mert nagy tételben még találhatnak kereskedőt. Deák- Béres Richárd szerint ez sokszor ahhoz kötött, hogy ugyanannál a kereskedőnél más árut, például bárányt is értékesítenek. A kisebb termelőknek viszont jóval nehezebb dolguk van. A gyapjú tárolása, tisztítása, szállítása és válogatása munkaigényes, miközben a várható bevétel minimális. Emiatt sok helyen a lenyírt gyapjú el sem indul a feldolgozás felé, hanem feleslegként marad a gazdánál.
Magyarországon az ipari gyapjúmosás hiánya az egyik legfontosabb akadály. Mosás nélkül a további feldolgozási lépések – a kártolás, fonás, szövés – sem tudnak gazdaságosan működni, így a nyers gyapjú gyakran külföldre kerül, vagy egyszerűen a kukába.
Nem az alapanyaggal van baj, hanem az eltűnt feldolgozói lánccal
A gyapjú önmagában értékes, de csak akkor, ha eljut a megfelelő állapotig. Ezt hangsúlyozta Kemény Katalin, a Kemény Kata Gyapjúműhely alapítója, művésztanár, házi gyapjúfeldolgozó kurzusok oktatója is:
„A gyapjú egy különleges, természetes alapanyag, amely rengeteg értéket hordoz magában. Egy olyan korban, amikor egyre nagyobb figyelmet kap a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás, különösen nagy jelentősége van annak, hogy újra megtanuljuk megbecsülni a helyben keletkező, megújuló anyagokat. A gyapjú sokféleképpen feldolgozható, tartós, jó hőszigetelő tulajdonságokkal bíró anyag. Alkotóként, kézműves oktatóként azt tapasztalom, hogy az emberek nagyon szívesen nyúlnak egy puha, kellemes tapintású szöszfelhőhöz. A gyapjúval való tevékenység megnyugtató, kicsit mintha közelebb vinne minket a természet ritmusához, amikor kapcsolatba kerülünk ezzel a csodálatos anyaggal. Sajnos még mindig sok értékes gyapjú kerül kidobásra, de elindult egy lassú folyamat az utóbbi években. Vagyunk néhányan, akik szívügyünknek tekintjük a magyar gyapjú sorsát, és úgy érzem, sikerült elérni, hogy egyre nagyobb figyelmet kap ez a terület” – mondta.
A gyapjú útja hosszú: a nyers szőrből nem lesz azonnal puha fonal
A kívülálló számára a gyapjú sokszor csak egy puha, természetes anyagként jelenik meg, valójában azonban a frissen lenyírt gyapjúból hosszú munkafolyamat után lesz tiszta, feldolgozható alapanyag. Kemény Katalin szerint a tisztítást mindig ahhoz kell igazítani, hogy később mire használják majd a gyapjút:
„Nem mindegy például, hogy a gyapjú nagy kártológépen, kis házi kártolón, gyapjúfésűn vagy más eszközön kerül majd feldolgozásra.”
A nyers gyapjú több tisztítási fázison megy keresztül. El kell távolítani belőle a makacs szennyeződéseket, növényi maradványokat, port, ürüléket, valamint a természetes zsiradék egy részét is. Ez utóbbi a lanolin, amely a juh számára védelmet jelent, de feldolgozás előtt részben ki kell mosni a szálakból.
„Számomra fontos, hogy a mosást lehetőség szerint környezetbarát módon végezzük. Az első tisztítóvizek például visszajuttathatók a természetbe, akár a növények tápanyag-utánpótlására is felhasználhatók. A gyapjút lanolin borítja, amely a juh számára természetes védelmet biztosít: segít abban, hogy a bundája még ázás után is gyorsabban száradjon. Feldolgozás előtt azonban ezt részben el kell távolítanunk, mert zsíros, ragacsos réteget képez a szálakon. A végső mosási és öblítési fázisok ezt a célt szolgálják, megfelelő hőmérséklettel és lehetőség szerint környezetbarát tisztítószerekkel. A folyamat végére így válik a nyers gyapjú tiszta, puha, kellemes tapintású alapanyaggá” – árulta el Katalin.
Házilag is feldolgozható, de ipari háttér nélkül nem lesz áttörés
A gyapjúval kisebb mennyiségben otthon is lehet dolgozni, sőt Kemény Katalin szerint a kíméletes, házi feldolgozás sokszor kifejezetten jó minőséget eredményez. Egy kisebb házi kártolóval már elő lehet készíteni alapanyagot nemezeléshez, tűnemezeléshez vagy fonáshoz, a kézi gyapjúfésűkkel pedig hosszú, rendezett szálakat lehet előállítani. A gond ott kezdődik, amikor nagyobb mennyiségű gyapjút kellene feldolgozni.
Magyarországon ugyan léteznek kisebb kártolóüzemek, de ez a terület ma inkább hagyományőrző, kézműves formában működik, nem folyamatos ipari háttérrel.
„A gyapjúmosásra vonatkozó szabályozások jelenleg sok nehézséget okoznak a kisüzemek számára. Pedig nagy lehetőség lenne abban, ha helyi feldolgozó műhelyek tudnának működni, ahol a nyers gyapjútól egészen a kész ruhaneműig, takaróig vagy szőnyegig végigvihető lenne a teljes folyamat A gyapjú ráadásul nemcsak kézműves alapanyagként értékes. Egyre több kísérlet zajlik arra is, hogyan lehetne felhasználni például az építőiparban hőszigetelőként, vagy a növénytermesztésben talajtakaróként, pelletált formában. Ezek már speciális technológiát igénylő területek, de jól mutatják, mennyi lehetőség rejlik ebben az anyagban” – mondta Kemény Katalin.
Nem csak pulóver lehet belőle
A gyapjúról sokaknak elsőként a pulóver, a sapka vagy a sál jut eszébe, pedig a felhasználási lehetőségei ennél jóval szélesebbek. Kemény Katalin emlékeztet: régen szinte mindenféle gyapjút felhasználtak, és nem nagyon létezett a mai értelemben vett hulladékgyapjú.
„Más készült a finomabb, és más a durvább szálú gyapjúból. A merinógyapjúból vagy a fiatal állatok puhább gyapjából finom szőttesek, kendők, mellények, kesztyűk, sapkák, pulóverek és kabátok készülhettek, míg az erősebb, durvább rackagyapjúból strapabíró szőnyegek, falvédők vagy tarisznyák.” A nemezelés is rengeteg lehetőséget rejt. A gyapjúból készülhet csizma, kalap, erszény, gyermekjáték, lakástextil vagy használati tárgy is. A durvább gyapjú pedig nem feltétlenül textilként lehetne értékes: hőszigetelőként, talajtakaróként vagy pelletált formában is lenne benne lehetőség. Ezt Deák-Béres Richárd is így látja. Szerinte a gyapjúból nagyon jó szigetelőanyag lenne, de a gond itt is a tisztítás és az előkészítés költsége. „Olcsóbb megvenni, vagy előállítani a szigetelőanyagot, mint megtisztítani a szennyezett gyapjút, ami sok munkafolyamattal jár” – mondta.
A magyar gyapjú helyzetét az is nehezíti, hogy a hazai merinóállomány jelentős részét ma nem a gyapjáért, hanem húsáért tartják, a feldolgozási lánc pedig a rendszerváltás után fokozatosan leépült. Ma már senki nem a gyapjáért tart birkát, pedig a régi emlékek alapján élesen látszik a kontraszt: a merinó anyajuhok gyapja régen nagyon értékes volt.
Mi kellene ahhoz, hogy újra érték legyen a magyar gyapjú?
Kemény Katalin szerint a fordulathoz feldolgozói háttérre, kiszámítható minőségre és tudásátadásra lenne szükség: „Ahhoz, hogy a hazai gyapjú valóban könnyebben elérhető és megbízható minőségű alapanyaggá váljon a kézművesek számára, újra erősebb feldolgozói háttérre lenne szükség. Jelenleg sokszor nehéz megfelelően tisztított, jól válogatott magyar gyapjúhoz jutni kis mennyiségben is. Fontos lenne, hogy legyenek kisebb regionális mosó- és kártolóműhelyek, amelyek összekapcsolják a juhászatokat a kézművesekkel és az alkotókkal. Emellett nagy jelentősége lenne a tudás továbbadásának is: sok hagyományos gyapjúfeldolgozási ismeret szinte eltűnt az elmúlt évtizedekben, sok mindent újra kell tanulnunk.
Ha sikerülne visszaadni a gyapjú valódi értékét és megbecsülését, annak a juhászatok is közvetlenül érezhetnék a pozitív hatását: az évente elengedhetetlen birkanyírás költsége nem pusztán teherként jelenne meg számukra, hanem a lenyírt gyapjú ismét értéket képviselhetne.„
A kézműves úgy látja, ha sikerülne visszaadni a gyapjú értékét, annak a juhászatok is megéreznék a hatását: hiszen a birkanyírás költsége nem pusztán teherként jelenne meg számukra, hanem a lenyírt gyapjú ismét értéket képviselhetne.
Május 8-9-én Hortobágyon rendezték meg a VIII. Magyar Gyapjúfesztivált, amelynek jelmondata: „Hagyományból jövőt szövünk.” A rendezvény a gyapjú útját mutatta be a nyírástól a késztermékig, és a juhászok, valamint állataik is kiemelt figyelmet kaptak.
Kemény Katalin szerint fontos előrelépés, hogy a fesztivál szakmai nappal is bővült. Úgy látja, végre elindulhat egy párbeszéd a terület szereplői között. A fesztiválhoz kapcsolódóan országos pályázatot is hirdettek magyar gyapjúból készült használati tárgyakra, a díjátadót pedig a megnyitón tartották. „Én bizakodó vagyok, mert az utóbbi években érezhetően nő az érdeklődés a magyar gyapjú iránt. Egyre több alkotó, kis közösség és műhely próbál új utakat keresni, és megmutatni, hogy ez az anyag nem pusztán a múlt része, hanem a jövő egyik értékes lehetősége” – mondta.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Már ezeket használják szúnyogháló helyett: könnyen...
Megszületett a döntés: ekkor búcsúzhatunk a forinttól...
Újabb drágulás a boltokban - a nyugdíjasok is rossz hírt kaptak
Veszélyes játék terjed: egy ártatlan fotóval kezdődik, később...
Mintha kiürítené a raktárt a JYSK: féláron adják a kanapét,...
