Fokhagymát áztatnak vízbe, majd az ablakra permetezik: el sem hinnéd mi történik utána
Ahogy beköszönt a hűvösebb idő, egyre több rovar keres menedéket a lakásokban. A redőnytokok alatt pókhálók jelennek meg, az ablakkeretek réseiben poloskák bújnak meg, a napsütötte falakon pedig olykor egész katicacsapatok gyűlnek össze. Sokan ilyenkor különféle rovarriasztókhoz nyúlnak, pedig az interneten terjedő házi praktikák szerint akár néhány gerezd fokhagyma is segíthet -írja a Kertvár.
A módszer pofon egyszerű: a fokhagymát össze kell zúzni, vízbe áztatni, majd az így kapott folyadékot az ablakok és a rések környékére permetezni. Ez állítólag távol tartja a hívatlan vendégeket, ráadásul fillérekből megúszható. Csakhogy attól, hogy valami természetes, még nem biztos, hogy hatásos. A fokhagymás permet működését ugyanis több kérdés is övezi, és a tudományos vizsgálatok alapján korántsem olyan egyértelmű a helyzet, mint azt elsőre gondolnánk.
Miért éppen a fokhagyma lehet a megoldás?
A fokhagyma jellegzetes, erős illatát azok a kéntartalmú vegyületek adják, amelyek akkor szabadulnak fel, amikor a gerezdeket felvágjuk vagy összezúzzuk. Az ép fokhagymagerezd szinte szagtalan, a sejtek sérülésekor azonban az alliin nevű vegyület kapcsolatba kerül az alliináz enzimmel, és rövid idő alatt allicin keletkezik.

Ez az anyag a növény természetes védekezőrendszerének része, és bizonyos kártevők ellen is szerepe lehet. Innen ered az elképzelés, hogy a fokhagyma erős szaga a pókokat és más, lakásba húzódó állatokat is elriaszthatja. A házi permet elkészítéséhez néhány gerezd fokhagymát kell összezúzni, majd nagyjából fél liter langyos vízbe tenni. Néhány órás áztatás után a folyadékot leszűrhetjük, és szórófejes flakonba tölthetjük.
Egy hét alatt sok minden történik a fokhagymás vízzel
Bár a fokhagymás permetet sokan tartós megoldásként emlegetik, a benne található hatóanyagok meglehetősen gyorsan átalakulnak.
Az allicin különösen instabil vegyület. Szobahőmérsékleten, körülbelül 23 Celsius-fokon akár 16 óra alatt teljesen átalakulhat más kéntartalmú anyagokká, például diallil-diszulfiddá. Ez azt jelenti, hogy a frissen elkészített fokhagymás víz összetétele már másnap jelentősen eltérhet az eredetitől.
Három nap elteltével a kezdetben csípős, intenzív fokhagymaillat tompábbá válhat, a folyadék szaga pedig akár a főtt hagymáéra is emlékeztethet.
A riasztó hatás a frissen elkészített változatnál lehet a legerősebb. Egy hét után a szobahőmérsékleten tárolt fokhagymás víz már zavarossá válhat, és erjedés is megindulhat benne. Ilyenkor már nem érdemes tovább használni, különösen olyan felületeken, amelyek függönnyel vagy más textíliával érintkezhetnek.
Ősszel egyébként természetes módon is csökkenhet a pókok száma. A kertben élő keresztes pókok többsége az első hidegebb éjszakák beköszöntével elpusztul, utódaik petecsomókban vészelik át a telet.
Mit mondanak a kutatók a természetes pókriasztókról?
A fokhagymás víz pókok elleni hatásosságát nem támasztja alá megfelelő kontrollált vizsgálat. Más természetes szerekkel kapcsolatban ugyanakkor születtek érdekes tudományos eredmények. A kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói 2017 decemberében a Journal of Economic Entomology című szaklapban publikáltak egy tanulmányt, amelyben három gyakran ajánlott természetes pókriasztót vizsgáltak: a borsmentaolajat, a gesztenyét és a citromolajat.
A kísérletek során három pókfaj viselkedését figyelték meg. A borsmentaolajat és a gesztenyét a barna özvegy, valamint a keresztes pók az esetek több mint 75 százalékában elkerülte. A Magyarországon is előforduló Steatoda grossa viszont jóval kevésbé reagált ezekre az anyagokra.
A citromolaj egyik vizsgált fajnál sem mutatott mérhető riasztó hatást.
A fokhagymát egy 2000-es, a Clemson Egyetemhez köthető amerikai kutatásban is tesztelték, igaz, nem pókokon, hanem takácsatkákon. Laboratóriumi körülmények között bizonyos koncentrációk rövid időre csökkentették az atkák számát, az üvegházi vizsgálatokban azonban egyik fokhagymás készítmény sem bizonyult eredményesnek.
Mindez nem jelenti azt, hogy a fokhagyma semmilyen állatra nem lehet riasztó hatással. Egyes kéntartalmú vegyületei bizonyos rovarok viselkedését befolyásolhatják, ebből azonban még nem következik, hogy a házilag készített permet a lakásban megjelenő pókokat vagy poloskákat is távol tartja.
Nem csak a pókok költöznek be ősszel a lakásba
Magyarországon az őszi hónapokban nem csak a pókok, hanem több olyan rovar is megjelenik az otthonokban, amely a hideg elől keres védett helyet.
Közéjük tartozik a harlekinkatica, amelyet 2008-ban észleltek először hazánkban.
Egy magyar faunisztikai közlemény szerint a kifejlett példányok elsősorban októberben és novemberben gyűlnek össze az épületek falain, és gyakran a lakásokba is bejutnak. Előfordul, hogy egészen elképesztő mennyiségben jelennek meg: egy lakásban 85 példányt, egy kővágószőlősi épületben pedig becslések szerint 3-4 ezer harlekinkaticát számoltak össze.
Hasonlóan kellemetlen őszi vendég lehet a márványos poloska és a nyugati levéllábú poloska is, amelyek a lehűlés közeledtével szívesen húzódnak be az épületek réseibe, illetve a lakásokba.
Ezekkel a módszerekkel is távol tarthatod a rovarokat
Ha szeretnénk megelőzni, hogy a poloskák, katicák és más hívatlan vendégek beköltözzenek hozzánk, érdemes a bejutási lehetőségeiket is megszüntetni:
- Szereljünk fel szúnyoghálót: lehetőleg minden nyitható ablakra kerüljön megfelelően illeszkedő háló.
- Tömítsük a réseket: a redőnytokok, ablakkeretek és párkányok hézagait szilikonnal vagy tömítőszalaggal zárhatjuk le.
- Távolítsuk el a bejutott rovarokat: a poloskákat és katicákat porszívóval is összegyűjthetjük, a porzsákot azonban utána célszerű azonnal eltávolítani, vagy a tartályt a szabadban kiüríteni.
- A pókokat inkább engedjük szabadon: egy pohár és egy papírlap segítségével könnyedén kitehetjük őket a lakásból. Ráadásul a legyek és szúnyogok elfogyasztásával még hasznos munkát is végeznek.

