Hogyan szabadulhatunk meg a lakás sarkaiban megjelenő nedvességtől? Néhány egyszerű, otthon is alkalmazható módszer
A nedvesség gyakran a szobák sarkaiban, az ablakok környékén, illetve a nagyobb bútorok mögött jelentkezik először. Ezeken a pontokon a falak könnyebben lehűlnek, a levegő kevésbé jár át, így kedvező feltételek alakulhatnak ki a páralecsapódáshoz és később a penész megjelenéséhez.
A Newsweek romániai szekciója összegyűjtött néhány egyszerű, otthon is alkalmazható módszert, amelyekkel csökkenthető a nedvesség kialakulásának esélye, és megelőzhető a penész megjelenése.
A szellőztetés többet számít, mint a házi praktikák
A lakásban keletkező pára jelentős része a mindennapi tevékenységekből származik. Főzés, zuhanyzás és beltéri ruhaszárítás közben nagy mennyiségű nedvesség kerül a levegőbe, amely megfelelő légcsere nélkül felhalmozódik. Amikor ez a meleg, párás levegő hideg falfelülettel találkozik, vízcseppek formájában kicsapódhat.
Az egyik megoldás a rendszeres, rövid ideig tartó, intenzív szellőztetés. Különösen főzés és fürdés után érdemes gondoskodni a párás levegő cseréjéről.
A konyhai páraelszívót és a fürdőszobai ventilátort is célszerű használni, de fontos különbség, hogy csak a kültérbe vezetett berendezések távolítják el ténylegesen a nedves levegőt. A szűrős, visszakeringető páraelszívó erre nem alkalmas.
A ritkábban használt szobák sem kivételek: ezekben ugyanúgy felgyülemlik a nedvesség, ha elmarad a megfelelő légcsere.
A bútorok elhelyezése is elősegítheti a penészesedést
A külső falak mellé szorosan állított szekrények és komódok mögött könnyen megreked a levegő.
Ha a fal felülete hideg, a bútor takarásában pedig nincs megfelelő légmozgás, megindulhat a páralecsapódás. A penész ilyenkor sokáig rejtve maradhat,
mire a falon megjelenő foltok vagy a dohos szag elárulják a problémát.
Érdemes néhány centiméteres rést hagyni a nagyobb bútorok és a fal között. Ez javítja a légáramlást, és lehetővé teszi, hogy időnként ellenőrizzük a takart felületeket. A radiátorok környékét sem célszerű nagyméretű bútorokkal eltorlaszolni, mert így a hő nehezebben oszlik el egyenletesen a helyiségben.
A só és a szódabikarbóna nem oldja meg a falak nedvesedését
A nedvesség ellen gyakran ajánlják a durva szemű sót vagy a szódabikarbónát, ezek hatása azonban jóval korlátozottabb annál, mint amit sokan várnak tőlük. A szódabikarbóna bizonyos kellemetlen szagok semlegesítésében segíthet, de egy nyitott edénybe tett néhány kanálnyi mennyiség nem képes kiszárítani a falat, és egy teljes szoba páratartalmát sem csökkenti érdemben.
A só nedvességmegkötő képessége szintén korlátozott, különösen nagyobb, nyitott helyiségekben. Kisebb, zárt terekben kiegészítő megoldásként alkalmazható, de nem helyettesíti a szellőztetést vagy a megfelelő teljesítményű páramentesítőt. Az edényekben összegyűlt nedvességet rendszeresen el kell távolítani, hogy ne okozzon további károkat a környező felületeken.
Páramérővel is ellenőrizhető, megfelelő-e a lakás levegője
A beltéri páratartalomról egy egyszerű digitális páramérő segítségével kaphatunk pontosabb képet.
A lakásokban általában a 40–60 százalék közötti relatív páratartalom tekinthető megfelelőnek.
Ha az érték tartósan meghaladja a 60 százalékot, különösen hideg falfelületek és elégtelen szellőzés mellett, növekedhet a páralecsapódás és a penészesedés kockázata.
A rendszeres mérés abban is segíthet, hogy kiderüljön, mely napszakokban vagy tevékenységek után emelkedik meg jelentősen a páratartalom. Így könnyebben megállapítható, hogy elegendő-e a szellőztetés javítása, vagy páramentesítő készülékre is szükség lehet.
A hideg falak és a hőhidak is szerepet játszhatnak
A napsütéses időszakokban a függönyök és redőnyök elhúzásával több természetes fény juthat a lakásba. A napsugarak felmelegíthetik a falfelületeket, de ez önmagában nem szünteti meg a nedvesedést. A fűtés egyenletessége szintén fontos: a tartósan hideg felületeken könnyebben csapódik le a pára.
A szobanövények öntözésére is érdemes figyelni, bár önmagukban ritkán jelentenek meghatározó tényezőt a lakás penészesedésében. A túlöntözött növények földjéből és a cserepek alatti tálcákban megmaradó vízből párologhat nedvesség, ami kis mértékben növelheti a beltéri páratartalmat. Ez főként akkor lehet jelentősebb, ha sok növény található egy rosszul szellőző helyiségben.
A hideg sarkokban jelentkező
nedvesedés egyik lehetséges oka a hőhíd. Ez az épületszerkezet olyan része, ahol a környező felületekhez képest nagyobb a hőveszteség, ezért a fal belső oldala jobban lehűlhet.
Az így kialakuló alacsonyabb felületi hőmérséklet kedvez a páralecsapódásnak, ami idővel penészesedéshez vezethet.
Ha eső után is nedves a fal, más lehet a probléma
Nem minden nedves falfelület hátterében áll páralecsapódás. Ha egy adott falszakasz rendszeresen átnedvesedik, különösen esőzések után, felmerülhet a külső vízbeszivárgás vagy egy rejtett csőszivárgás lehetősége is. A nem megfelelő hőszigetelés szintén hozzájárulhat a falak lehűléséhez és a nedvesség megjelenéséhez.
Ezeket a problémákat sem a só, sem a szódabikarbóna, sem a fal utólagos lefestése nem szünteti meg. Először a nedvesedés tényleges okát kell feltárni, majd annak megfelelően elvégezni a szükséges javításokat. Ha a penész nagyobb felületen jelenik meg, vagy a kezelés ellenére újra és újra visszatér, indokolt szakember segítségét kérni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új Parkside-termék érkezik a Lidlbe november 16-án - 1999...
A hagyományos zuhanyzók lecserélhetők: nincs magas perem, nincs...
Egy német hentes elmagyarázza, miért olyan olcsók a bolti...
Magyarok tízezreit érinti: a régi, könyvformátumú személyi...
Mi történik a késsel, ha élezés előtt sóoldatban áztatjuk a...
