„A szupermarketes csirkéből olyan mennyiségű víz jön ki...” – Nóra elárulta, honnan szerzi be a húst a boltok helyett
Egyre többen vannak, akik a szupermarketek helyett inkább más forrásból szerzik be az élelmiszereiket, még akkor is, ha ezért többet kell fizetniük, és a bevásárlást is jóval előre meg kell tervezniük. A kosárközösségekben és termelői online piactereken ugyanis nem csak az számít, mennyibe kerül egy kiló paradicsom vagy csirkemell, hanem az is, hogy ki és milyen körülmények között állította azt elő.
A helyi termelőket összekötő bevásárlóközösségek Magyarországon sem számítanak újdonságnak, az elmúlt években pedig a hagyományos átadópontok mellett az olyan kezdeményezések is megerősödtek, amelyek már komplett piaci kínálatot juttatnak el a családokhoz, akár házhozszállítással.
A vásárlók zöldségek, gyümölcsök, tojás, tejtermékek, húsok, kenyerek, mézek és más feldolgozott élelmiszerek közül válogathatnak.
De vajon hogyan működnek a kosárközösségek a gyakorlatban, tényleg jobb minőségűek-e a termelői élelmiszerek, és mennyivel kell többet fizetni értük? Ennek jártunk utána.
Mi az a kosárközösség, és hogyan működik Magyarországon?
A kosárközösség, más néven bevásárlóközösség vagy szatyorközösség olyan szervezett vásárlási forma, amelynek célja, hogy közvetlenebb kapcsolatot teremtsen a helyi termelők és a fogyasztók között. A hagyományos bevásárlóközösségekben több gazda kínálata érhető el egy közös rendelési felületen, a vásárlók pedig előre kiválaszthatják, miből mennyit szeretnének. A rendelési időszak lezárása után a termelők pontosan tudják, milyen árut kell előkészíteniük, az élelmiszereket pedig egy meghatározott napon a közösség átadópontjára szállítják.
A rendszer egyik legnagyobb előnye az átláthatóság: a vásárló nem csak a termék származási helyét ismerheti meg, hanem sok esetben magát a gazdaságot, annak működését, termesztési vagy állattartási módszereit is. A termelőnek pedig nem kell feltétlenül egyedül megszerveznie az értékesítés minden részletét, hiszen a közösség összehangolja a rendeléseket és az átadást.
Magyarországon az első bevásárlóközösség 2010-ben alakult, a koronavírus-járvány idején pedig új lendületet kapott a helyi termékek közvetlen értékesítése. Az országos Kosárközösség-hálózat honlapján többek között Kecskeméten, Debrecenben, Pécsett, Gödöllőn, Szolnokon, Dunaújvárosban és Tatán is találhatunk már ilyen kezdeményezéseket.
„Nem az árat nézem, hanem azt, hogy tudom, mit eszünk”
Póka-Huszka Nóra közel nyolc éve vásárol kosárközösségekben, kezdetben nem az élelmiszerek íze vagy minősége, hanem a környezetvédelem motiválta. 2018 körül kezdett tudatosabban foglalkozni azzal, hogyan csökkenthetné a családja által termelt hulladék mennyiségét, a zero waste szemlélet jegyében pedig igyekezett minél több felesleges csomagolást kiiktatni a mindennapokból. Zavarta, hogy a hipermarketekben gyakran még olyan zöldségeket és gyümölcsöket is műanyagba csomagolnak, amiknél ez nem lenne indokolt, idővel azonban rájött, hogy a csomagolás csak egy része a környezettudatos vásárlásnak.
Egyre inkább foglalkoztatni kezdte, milyen messziről érkeznek az élelmiszerek, mekkora környezeti terheléssel jár a szállításuk, és milyen módszerekkel állítják elő őket.
Ekkor kezdett olyan lehetőségeket keresni, ahol közvetlenül a környékbeli gazdáktól vásárolhat, lehetőség szerint minél kevesebb csomagolással.
A megoldásra végül a munkája révén talált rá. Logopédusként egy kecskeméti Waldorf-óvodában dolgozott, ahol megismerkedett a szülők által szervezett szatyorközösséggel. Az ottani kínálatban helyi termelők áruit találta meg, és hamar megtapasztalta, milyen más élményt jelent úgy vásárolni, hogy pontosan tudja, honnan érkezik az adott zöldség vagy gyümölcs. A közösségnek azóta is rendszeres vásárlója, sőt ma már több különböző kosárközösség kínálatából szerzi be a család élelmiszereinek jelentős részét. Nóra számára az egyik legfontosabb szempont, hogy a gazdák lehetőség szerint kevés növényvédő szert használjanak, és törekedjenek a környezetkímélő termesztésre. Mint mondja, számára sokat jelent az is, hogy egy-egy termény csak nagyjából tíz kilométert utazik, mielőtt a család asztalára kerülne.
„Nem az árat nézem, hanem azt, hogy tudom, mi az, amit eszünk” – fogalmazott Nóra, aki szerint a kosárközösségek másfajta szemléletre is megtanítják a vásárlókat. Idővel természetessé válik, hogy a zöldségek és gyümölcsök nem mindig tökéletes külsejűek, és egy szabálytalan alakú sárgarépa vagy egy kevésbé mutatós alma ugyanolyan jó alapanyag lehet, mint a szupermarketek polcain sorakozó, válogatott darabok. Egy korábbi betegsége után még tudatosabban kezdett odafigyelni az étkezésére, és fokozatosan megismerte a különféle zöldségek és gyümölcsök szezonját. Ma már igyekszik az étrendjét is az évszakokhoz igazítani, ami a kosárközösségek kínálatán keresztül jóval egyszerűbb. Úgy gondolja, a közvetlenebb kommunikáció is sokat számít, mivel a vásárlók könnyebben feltehetik kérdéseiket a termelőknek, és megismerhetik a gazdálkodás mindennapi nehézségeit is.
A húsnál tapasztalta a legnagyobb különbséget
A család idővel nem csak a zöldségek és gyümölcsök, hanem a húsok beszerzését is átalakította. Nóra kétgyermekes édesanyaként különösen fontosnak tartja, hogy utánajárjon az állatok tartási körülményeinek, takarmányozásának és annak, milyen gazdaságból származik a hús, amelyet otthon elkészítenek. Egy ismerőse ajánlására kezdett a Bimbó Tanyától húst vásárolni, és különösen a csirkénél tapasztalt nagy különbséget.
A szupermarketes csirkéből olyan mennyiségű víz jön ki, amikor lepirítom, hogy inkább fő, nem is tudom rendesen megpirítani.
A kistermelőtől vásároltnál viszont nincs ez a probléma, ami nagyon szembetűnő. Emiatt kitartunk mellette akkor is, ha kicsit drágább. Nem eszünk mindennap húst, inkább csak két-három naponta, de jobban odafigyelünk arra, mit veszünk. A mézet is kistermelőtől szerezzük be, és szerintem abszolút megéri” – fogalmazott Nóra.
Ez a rendszer arra is megtanította a családot, hogy előre gondolkodjanak, és tudatosabban tervezzék meg az étkezéseiket. Természetesen náluk is előfordul, hogy valami elfogy, vagy váratlanul szükségük lesz egy olyan termékre, amely éppen nem szerepel a termelői kínálatban, ilyenkor ugyanúgy betérnek a helyi boltba. „Meg kell találni az egyensúlyt” – hangsúlyozta Nóra, aki szerint már az is sokat jelent, ha egy család az élelmiszerei jelentős részét helyi termelőktől vásárolja, és nem feltétlenül kell mindent egyszerre megváltoztatni.
„Nem gondoltam volna, hogy egy paradicsom ennyivel finomabb lehet”
A termelői élelmiszerek íze más vásárlók számára is meghatározó szempont. Kiss Ádám például elsősorban azért kezdett rendszeresen kosárközösségből rendelni, mert kíváncsi volt, mekkora különbséget jelent, ha közvetlenül a gazdáktól származik a zöldség és gyümölcs. A tapasztalatai pedig hamar meggyőzték arról, hogy bizonyos alapanyagokat ezentúl így vegyen meg.
Nekem az volt a legnagyobb meglepetés, hogy mekkora különbség van a bolti és a termelői zöldségek íze között. Korábban nem is gondoltam volna, hogy például egy paradicsom vagy egy sárgarépa ennyivel finomabb is lehet
– mondta Ádám, aki azóta a heti bevásárlás jelentős részét a kosárközösségen keresztül intézi. Különösen a zöldségek, a tojás és a tejtermékek esetében választja szívesebben a közvetlen termelői kínálatot, de azért továbbra is rendszeresen vásárol hagyományos üzletekben.
„Persze vannak dolgok, amiket továbbra is boltban veszek, de a zöldségekért, tojásért és tejtermékekért szívesebben fizetek közvetlenül a termelőknek. Nekem az is sokat jelent, hogy tudom, kitől származik az étel” – tette hozzá. A kosárközösségek egyik sajátossága, hogy a választék sokkal közvetlenebbül követi az évszakok változását, ezért a vásárlóknak is alkalmazkodniuk kell az aktuálisan elérhető alapanyagokhoz. Ez Ádám számára kezdetben inkább korlátnak tűnt, hiszen korábban megszokta, hogy a multikban szinte egész évben ugyanazokat a zöldségeket és gyümölcsöket találja meg.
„Eleinte furcsa volt, hogy nem feltétlenül azt veszem meg, amit éppen megkívánok, hanem abból választok, ami az adott évszakban elérhető. Télen például sokkal több káposztát, céklát és gyökérzöldséget eszünk, mint korábban. Ez kezdetben nehézségnek tűnt, most már viszont kifejezetten élvezem” – fogalmazott. A változás új receptek kipróbálására is ösztönözte. „Olyan alapanyagokat és recepteket fedeztem fel, amelyekre egyébként nem is gondoltam volna. Ettől függetlenül néha én is bemegyek a boltba egy olyan zöldségért vagy gyümölcsért, aminek éppen nincs szezonja” – tette hozzá.
Egy zsák újburgonyától több száz család asztaláig: így indult a Falusi Kosár
A helyi élelmiszerek iránti érdeklődés a termelői oldalon is új lehetőségeket teremtett, erre pedig jó példa a Falusi Kosár története. A kezdeményezést Csorba Noémi indította útjára a koronavírus-járvány kezdetén, ekkor még a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán dolgozott, de egyre inkább úgy érezte, hogy a kiégés szélére kerül.
„Édesapám újburgonyájával kezdtük, majd ahogy haladtunk előre, egyre több termék került a kínálatba” – idézte fel a kezdeteket Csorba Noémi, aki elmondta, hogy a szülei révén már eleve jelentős termelői kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, így a kezdeti érdeklődés hatására fokozatosan bővíteni tudták a választékot. A kezdeményezés eleinte főként a tavaszi és nyári szezonra épült, később azonban egész éves működésre álltak át, és az egyszerű rendelési lehetőségből fokozatosan egy komplett online piactér fejlődött ki. A Falusi Kosár ma már nem csak friss zöldségeket és gyümölcsöket kínál, hanem húsokat, tojást, tejtermékeket és különféle feldolgozott élelmiszereket is.
A célunk tulajdonképpen az, hogy házhoz vigyük a piacot
– foglalta össze Csorba Noémi.
A zöldségek, a gyümölcsök és a tojás tartoznak a legnépszerűbb termékek közé, de az évszakok változása a keresletben is megjelenik. Ilyenkor ősszel például a diófélék, a mák és más olajos magvak a keresettek, emellett a szezonális gyümölcsök, így a különböző almafajták is sok vásárlót vonzanak.
Nem mindenki kerülhet be a termelők közé
Egy termelői piactér esetében a vásárlók bizalmát az is meghatározza, milyen feltételekkel csatlakozhatnak a gazdák, milyen szempontok alapján választják ki azokat, akiknek a termékei végül a családok asztalára kerülnek. Csorba Noémi elmondta: a Falusi Kosár kizárólag hivatalosan működő, regisztrált termelőkkel dolgozik együtt, a kiválasztás során pedig nem csak a kínált termékeket, hanem a gazdaságok működését és a termesztési módszereket is figyelembe veszik. A munkájukat egy növényvédelmi szakértő is segíti.
„Azoknál, akik nem rendelkeznek biominősítéssel, fontos szempont, hogy csak indokolt esetben használjanak növényvédő szereket, és ne történjen szükségtelen vegyszerhasználat” – részletezte az alapító, aki hozzátette, hogy a termelői oldal működését személyesen is jól ismerik, hiszen a férje biokertészetet vezet. A friss termények nagy része a Dél-Alföldről érkezik, de a Falusi Kosár az ország több térségéből is együttműködik gazdákkal. „A távolabbról érkező partnereknél jellemzőbbek a kész- és feldolgozott termékek, míg a friss áru jelentős részét igyekszünk közelebbről beszerezni” – mondta Csorba Noémi.
Tényleg drágább a kosárközösség, mint a vegyesbolt?
A termelői élelmiszerek sok esetben valóban többe kerülnek a diszkontláncok akciós kínálatánál. A kisebb gazdaságok általában jóval alacsonyabb termelési mennyiséggel dolgoznak, mint a nagyüzemek, de a munkaerő, a takarmány, az energia, a feldolgozás és a szállítás költségeit ugyanúgy ki kell gazdálkodniuk. Csorba Noémi szerint az árverseny az egyik legnagyobb kihívásuk, mert a vásárlók sokszor a szupermarketek áraival vetik össze a termelői kínálatot:
Gyakran kapunk olyan telefonokat, amelyekben a vásárlók azt mondják, hogy valamelyik nagy áruházban ugyanaz a termék ennyivel vagy annyival olcsóbb
– mesélte az alapító, hangsúlyozva, hogy a vállalkozásuk nem is szeretne beszállni az árversenybe.
Számunkra az is alapvető szempont, hogy milyen minőségű terméket adunk át. Csak olyan áru érkezhet hozzánk, amely megfelel a követelményeinknek. Ha kizárólag a nagy áruházláncok áraival próbálnánk versenyezni, nagyon gyorsan lehúzhatnánk a rolót.
A házhozszállítás költségei szintén mérvadóak, ezért a Falusi Kosár tízezer forintos minimum rendelési összeggel dolgozik. „A mai üzemanyagárak és logisztikai költségek mellett egy bizonyos rendelési érték alatt egyszerűen nem lehet gazdaságosan megszervezni a házhozszállítást” – magyarázta Csorba Noémi, aki szerint a kistermelőknek az is komoly segítséget jelent, ha a termékeik eladásához nem kell saját értékesítési és szállítási rendszert kiépíteniük. Egy kisebb gazda ugyanis hiába képes jó minőségű retket, színes répát vagy más különleges zöldséget termeszteni, nem biztos, hogy elegendő ideje és kapacitása marad arra, hogy a marketinggel, az online rendelések kezelésével és a kiszállítással is foglalkozzon.
„Egy idő után azt vettem észre, hogy jóval többet költök élelmiszerre”
Fülöp Anna eleinte lelkesedett a helyi termelők támogatásának gondolatáért, és néhány hónapig rendszeresen rendelt egy bevásárlóközösségből, később azonban úgy döntött, hogy számára hosszú távon nem ez a legideálisabb.
„Nagyon tetszett az ötlet, hogy helyi termelőket támogassak, ezért néhány hónapig rendszeresen rendeltem. A minőséggel elégedett voltam, de egy idő után azt vettem észre, hogy jóval többet költök élelmiszerre, mint korábban” – mesélte Anna, aki szerint bizonyos termékeknél érezhető volt a minőségi különbség, sokszor viszont nem tapasztalt akkora eltérést, ami indokolta volna a magasabb árat.
A kiadások mellett az is nehézséget jelentett számára, hogy a kosárközösség kínálatából nem tudott minden szükséges alapanyagot beszerezni, ezért a termelői rendelések mellett ugyanúgy rendszeresen el kellett mennie a boltba is.
Anna számára nem csak az árak, hanem a kiszámíthatóság is fontos szempont. Bár a megrendelt termékekkel többnyire elégedett volt, néhány alkalommal előfordult, hogy a kapott zöldségek állapota nem felelt meg a várakozásainak, máskor pedig egy korábban kinézett élelmiszer végül nem volt elérhető.
„Megértem, hogy a termelői gazdálkodás más, mint egy áruház működése, de vásárlóként nekem elég fontos a kiszámíthatóság. Nem mondom, hogy soha többé nem próbálnám ki, de egyelőre kényelmesebbnek érzem a hagyományos bevásárlást” – tette hozzá.
A döntésében a munkabeosztása is szerepet játszott, mivel nem mindig tudta előre megtervezni, mikor lesz ideje átvenni a rendeléseit. A kötött átadási időpontok azoknak jelenthetnek igazán nagy nehézséget, akiknek a mindennapjai kevésbé kiszámíthatók, és gyakran csak az utolsó pillanatban derül ki, mikor tudnak bevásárolni.
Saját fogyasztásra nevelt csirkékkel kezdődött, ma már több ezres állományuk van
A termelői élelmiszerek iránti kereslet növekedése nemcsak a zöldség- és gyümölcstermesztőknek, hanem az állattartóknak is új lehetőségeket nyitott. A Kajtár Baromfifarm néhány saját fogyasztásra nevelt csirkével indult, mára pedig több ezer állatot tartó családi gazdasággá nőtte ki magát. Kajtár Tamás elmondása szerint körülbelül hét évvel ezelőtt kezdtek el komolyabban foglalkozni a baromfitartással, eleinte kizárólag saját fogyasztásra neveltek állatokat. A baromfik iránti szeretetet még a nagyapjától örökölte, a gazdálkodás már jóval a vállalkozás megalapítása előtt része volt a család életének.
„A barátaim látták, milyen minőségű húst eszünk, és egyre többen kérdezték, hogy tudnánk-e nekik is adni belőle. Először szájról szájra terjedt a hírünk, később már a Facebookon is elkezdtük hirdetni a termékeinket” – idézte fel a kezdeteket Kajtár Tamás, aki szerint a kereslet fokozatos növekedése tette lehetővé, hogy a kezdetben saját célra működő gazdaságból valódi vállalkozás nője ki magát.
A családi gazdaságban nagyjából 2000-3000 csirkét nevelnek, a munkában pedig Tamás mellett a húga és a szülei is részt vesznek.
A vállalkozás időközben több mint tíz alkalmazottal bővült, az állattartás azonban továbbra is családi irányítás alatt működik. A gazdaság egyik legfontosabb sajátossága, hogy a takarmány jelentős részét a saját földjeiken termelik meg, így pontosabban nyomon tudják követni, milyen alapanyagok kerülnek az állatok elé.
„Kukoricát, búzát és napraforgót használunk, emellett körülbelül 5 százalékban magyar, nem génmódosított szója is kerül a keverékbe” – részletezte az őstermelő, aki szerint a takarmány minősége meghatározó szerepet játszik a hús minőségében is. Az állatokat kisebb csoportokban tartják, egy-egy ólban körülbelül háromszáz csirke kap helyet, és minden csoporthoz külön kifutó tartozik. Kiemelten fontosnak tartják a megelőzést, különösen a megfelelő higiéniai körülményeket. Az ólakat magas nyomású, meleg vizes mosóval tisztítják, és folyamatosan ügyelnek az ivóvíz megfelelő minőségére.
Egyik nap levágják a csirkét, másnap már a vásárlóhoz kerülhet
„Az állatokat a rendelés másnapján vágjuk le, ezt követően a hús hűtőkamrába kerül, ahol megfelelően lehűl. A következő napon már hűtőkocsival visszük is ki a megrendelt húst a vásárlóknak” – ismertette a folyamatot a gazdaságvezető, aki szerint az előrendeléses értékesítés egyik legnagyobb előnye, hogy a feldolgozást sokkal pontosabban a tényleges kereslethez tudják igazítani. A kiszállítás megszervezése kezdetben komoly kihívást jelentett, idővel azonban kialakították azt a rendszert, amiben már nagyobb mennyiségű rendelést is kezelni tudnak. A vásárlók között minden korosztály képviselteti magát, Tamás szerint nem az életkor, hanem a hozzáállás a döntő. A gazdaságot elsősorban azok keresik, akik szeretnének minőségi húst enni, és fontosnak tartják az állatok tartási körülményeit.
Ennyibe kerül a termelői csirkehús, és ezért nem lesz olcsóbb
A Kajtár Farmnál az egész csirke kilogrammonként 2500 forintba, a csirkecomb 2700 forintba, míg a csirkemell 3200 forintba kerül kilónként.
A gazdaság tyúkot, kakast, levescsomagot és különféle belsőségeket is értékesít. Kajtár Tamás elárulta, az árakat elsősorban az előállítás költségei határozzák meg, a szabadtartásos rendszer pedig költségesebb, mint a nagyüzemi állattartás. Sokba kerül a takarmány, a szükséges terület és a tartási idő, a szélsőséges időjárás pedig tovább növelheti a kiadásokat.
„A legnagyobb költséget a jó minőségű takarmány jelenti. Az aszály nagyon megemelte az alapanyagok árát, idén különösen drága lett a takarmány” – magyarázta a gazdaságvezető, aki szerint az árképzésnél nem az áruházláncok akcióit veszik alapul, hanem azt, hogy milyen összegből lehet fenntarthatóan működtetni a gazdaságot.
A termelőknek is biztonságot jelenthet az előrendelés
A kosárközösségek és termelői online piacterek egyik előnye, hogy a gazdák már a szállítás előtt pontosabb képet kaphatnak a várható keresletről. Míg egy hagyományos piacon előre meg kell becsülniük, mennyi árut tudnak eladni, az előrendeléses rendszerben a megrendelések alapján készülhetnek fel az értékesítésre, ami különösen a gyorsan romló élelmiszereknél lehet fontos. Ha egy termelő túl sok árut visz a piacra, könnyen előfordulhat, hogy a megmaradt készletet csak jelentős árengedménnyel tudja értékesíteni, rosszabb esetben pedig veszteség keletkezik. Az előre leadott rendelések ezzel szemben kiszámíthatóbbá tehetik a szállítást és a feldolgozást, ráadásul a feleslegesen előkészített élelmiszerek mennyiségét is csökkenthetik.
A rendszer viszont nem szünteti meg a mezőgazdasági termelés bizonytalanságait. A tavaszi fagyok, a jégeső, az aszály vagy a hosszan tartó hőség ugyanúgy hatással vannak a termésre, a vásárlók pedig közvetlenebbül érzékelhetik ezeket a változásokat, mint egy egész évben széles nemzetközi beszállítói körből dolgozó áruházláncnál.
Csorba Noémi szerint a termelői élelmiszerek értékesítésében az egyik legfontosabb feladat, hogy a vásárlók megértsék a mezőgazdaság sajátosságait, emellett a minőséget is tartani kell.
A Falusi Kosár működése során például előfordult már, hogy egy kívülről még megfelelőnek tűnő őszibarack belseje barnulni kezdett.
„Volt például egy kellemetlen tapasztalatunk fehér húsú őszibarackkal. Kívülről még megfelelőnek tűnt, de később a magház felől barnulni kezdett” – idézte fel az esetet az alapító, aki szerint az ilyen tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vásárlók és a kereskedők folyamatos tájékoztatására egyaránt szükség van.
A termelői vásárlás nem garantálja, hogy minden élelmiszer mindig hibátlan lesz, de a közvetlenebb kapcsolat segíthet abban, hogy a vásárlók jobban megértsék az esetleges minőségi eltérések okait, és könnyebben jelezhessék a problémáikat.
Hogyan lehet csatlakozni egy kosárközösséghez?
Aki szeretné kipróbálni a termelői vásárlást, annak első lépésként érdemes utánanéznie, működik-e bevásárlóközösség a lakóhelye közelében. Az országos Kosárközösség-hálózat gyűjtőoldalán települések szerint is kereshetők a kezdeményezések, de a helyi közösségi csoportokban és termelői piacokon is találhatunk hasonló lehetőségeket.
A választás előtt nézd meg, milyen termékeket kínál az adott közösség, milyen gyakran lehet rendelni, hol történik az átvétel, és van-e minimum rendelési összeg. Szintén fontos kérdés, hogy a termelők milyen távolságból érkeznek, hogyan ellenőrzik a gazdaságokat, illetve milyen lehetősége van a vásárlónak, ha valamelyik termékkel kapcsolatban minőségi kifogása merül fel.
Nem feltétlenül kell rögtön az egész heti bevásárlást átszervezni, néhány rendszeresen fogyasztott termék beszerzésével is ki lehet próbálni, mennyire illeszkedik ez a vásárlási forma a család életéhez.
A zöldségek, a gyümölcsök, a tojás vagy a tejtermékek jó kiindulópontot jelenthetnek, később pedig fokozatosan bővíthető a termelőktől vásárolt élelmiszerek köre.
Ez lehet a bevásárlás jövője?
Bár a kosárközösségek és a termelői online piacterek egyre többféle lehetőséget kínálnak, a hagyományos piacok és szupermarketek szerepét aligha fogják teljesen átvenni.
Csorba Noémi szerint az online rendelés legnagyobb előnye, hogy olyan emberekhez is eljuttathatja a termelői kínálatot, akiknek a mindennapjaiba nem fér bele a rendszeres piacozás. A vásárlóik között kisnyugdíjasok és fiatal, kisgyermekes családok egyaránt vannak, a gyermekeseknél gyakran a hozzátáplálás időszaka jelenti azt a fordulópontot, amikor tudatosabban kezdenek foglalkozni az élelmiszerek származásával.
A személyes vásárlás élményét viszont semmilyen internetes felület nem tudja teljesen helyettesíteni.
„Az élelmiszer-vásárlásban nagyon fontos az a személyes élmény, amikor az ember megfoghatja, megnézheti vagy megszagolhatja a terméket, beszélhet a termelővel, és saját maga válogathat” – fogalmazott a Falusi Kosár alapítója.
Sokan a környezetvédelem miatt fordulnak a kosárközösségek felé.
A kevesebb csomagolás, a helyi gazdák támogatása és a szezonális kínálat mind vonzó lehet, de a közeli termelőktől származó élelmiszerek nem minden esetben terhelik kevésbé a környezetet. Nem mindegy ugyanis, hogyan termesztették az adott zöldséget vagy gyümölcsöt, mennyi energiát használtak fel hozzá, és milyen körülmények között tárolták. Egy fűtött üvegházban nevelt paradicsom előállítása például jóval több energiát igényelhet, mint a szabadföldi termesztés. Az élelmiszerek környezeti terhelésében sok esetben maga a termelés nagyobb szerepet játszik, mint a szállítás, így a helyi eredet önmagában még nem garancia a kisebb ökológiai lábnyomra.
A kosárközösségek viszont a pazarlás visszaszorításában is segíthetnek. Aki előre megtervezi a bevásárlást, és csak annyit rendel, amennyit valóban elfogyaszt, kisebb eséllyel halmoz fel felesleges élelmiszereket. A legnagyobb értékük pedig talán éppen abban rejlik: a vásárló nem csak azt döntheti el, mit tesz a kosarába, hanem azt is, kiket támogat a pénzével, és milyen élelmiszer-előállítási módszerek mellett teszi le a voksát.
Hol találhatunk kosárközösséget, és hogyan működik a csatlakozás?
Magyarországon már számos településen működnek bevásárlóközösségek, így jó eséllyel a lakóhelyünk közelében is találhatunk egyet. A Kosárközösség-hálózat országos gyűjtőoldalán települések szerint is kereshetünk, de a helyi termelői piacokon és közösségi csoportokban is találkozhatunk hasonló kezdeményezésekkel.
A csatlakozás általában egyszerű: a vásárló regisztrál a közösség rendelési felületén, kiválasztja a kívánt termékeket, majd az előre meghirdetett időpontban átveszi azokat. A részletek azonban közösségenként eltérhetnek, ezért az első rendelés előtt néhány dolgot nem árt tisztázni:
- Mit lehet rendelni? Van, ahol főként zöldséget és gyümölcsöt kínálnak, máshol hús, tojás, sajt, kenyér és más élelmiszerek is kaphatók.
- Mikor és hol lehet átvenni az árut? Az átvétel általában meghatározott napokon és időpontokban történik.
- Van minimum rendelési összeg? Egyes közösségeknél és online piactereknél csak bizonyos összeg felett lehet rendelni, a házhozszállításért pedig külön díjat is felszámíthatnak.
- Honnan érkeznek a termékek? A gazdák bemutatkozásából sokszor a termesztési és állattartási körülmények is kiderülnek.
- Mi történik, ha valami nem megfelelő? A reklamáció feltételei közösségenként eltérhetnek.
Nem kell rögtön a teljes heti bevásárlást a kosárközösségre bízni. Elsőre néhány kiló szezonális zöldség, egy doboz tojás vagy néhány tejtermék is elég lehet ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire válik be neked ez a vásárlási forma. Aki pedig elégedett a kínálattal, később akár a nagybevásárlás jelentős részét is elintézheti így.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Indulhat a roham a Lidlbe: 6999 forintért adják a 2012 (!) részes...
Viszlát, gyenge Wi-Fi! A Lidl 9999 forintért árulja az eszközt,...
Vége lehet a fal fúrásának: egy diák találmánya akár 10...
Olcsó kínai házat rendeltek: 6 hónap után megmutatták, mit...
Egyetlen gombnyomás a mosógépen: azonnal aktiválódott egy fontos...
