A legtöbb magyar megmossa a csirkét főzés előtt: pontosan ezt tilos megtenni
Sokaknál szinte automatikus, hogy a nyers csirke sütés vagy főzés előtt előbb a mosogatóba kerül és alaposan megmossák. Elsőre teljesen logikusnak tűnik, a baromfihúsnál azonban éppen ez az a szokás az, amelyet az élelmiszerbiztonsági szakértők inkább elhagynának. A nyers csirke megmosása ugyanis nem teszi biztonságosabbá a húst. Sőt, a vízzel olyan baktériumokat fröcskölhetünk szét a konyhában, amelyek addig csak a hús felszínén voltak jelen.
Ezért rossz párosítás a nyers csirke és a csapvíz
A nyers baromfihúson Campylobacter és Salmonella is előfordulhat. Ezek a baktériumok gyomor-bélrendszeri panaszokat, rosszabb esetben súlyosabb fertőzést is okozhatnak. Amikor a csapból érkező víz a hús felszínére csapódik, egészen apró cseppek repülhetnek szét. Ezek jó része szabad szemmel alig látható, ettől azonban még a mosogató környékén landolhatnak.
A vízpermet elérheti a csapot, a munkapultot, a vágódeszkát, a konyharuhát vagy a közelben lévő edényeket is. Vagyis néhány másodpercnyi öblítéssel jóval nagyobb területre kerülhetnek baktériumok, mint amekkorával eredetileg a nyers hús érintkezett.
A baj sokszor csak később kezdődik
A leöblített csirke után a mosogató első pillantásra nem feltétlenül tűnik piszkosnak. Éppen ez benne a megtévesztő. Később ugyanazon a pulton szeleteljük fel a paradicsomot vagy a salátát, megfogjuk a csaptelepet, letesszük az evőeszközöket, esetleg megtöröljük a kezünket a közelben lógó konyharuhában.
Így jöhet létre a keresztszennyeződés: a nyers húsról származó baktérium olyan ételre vagy tárgyra kerül, amiket már nem sütünk vagy főzünk meg.
A csirke tehát lehet, hogy tisztábbnak látszik az öblítés után, a konyha viszont éppen ettől vált kevésbé biztonságossá.
Mit csináljunk helyette?
A csirkét a legjobb egészen addig a csomagolásában hagyni, amíg ténylegesen el nem kezdjük az étel elkészítését. Ha túl nedvesnek érezzük a hús felszínét, a felesleges nedvességet egyszer használatos papírtörlővel óvatosan fel lehet itatni. A papír ezután rögtön menjen a szemetesbe. Ha megfogtuk a húst, utána alaposan mossunk kezet szappannal és meleg vízzel, és tisztítsuk meg azokat a felületeket is, amelyekhez főzés közben hozzáértünk.
A csirkét nem a víz teszi biztonságossá, hanem az, ha rendesen átsül.
A veszélyes baktériumokat megfelelő hőkezeléssel lehet elpusztítani. A hús belsejének legalább 75 Celsius-fokos maghőmérsékletet kell elérnie. A legbiztosabb módszer ehhez egy húshőmérő. A hőmérsékletet a hús legvastagabb részén érdemes mérni, lehetőleg úgy, hogy a mérő ne közvetlenül a csonthoz érjen.
A nyálkás felszín sem indok a mosásra
Sokan azért teszik a csirkét a csap alá, mert zavarja őket a hús kissé síkos, nedves tapintása. Mások úgy gondolják, hogy az öblítés az esetleges szagokat is eltünteti. Ezek azonban inkább érzékszervi benyomások, mint valódi élelmiszerbiztonsági szempontok. Az a régi elképzelés sem állja meg a helyét, hogy a hideg víz valamilyen módon „felfrissíti” a húst.
Szaftosabb csirkéhez sincs szükség öblítésre
Ha valaki ízesebb, omlósabb húst szeretne, arra sokkal jobb módszerek is vannak. A száraz sózás vagy a pácolás például a hús ízén és állagán is javíthat. A csirkét pácolás közben tiszta, zárt edényben, hűtőszekrényben kell tartani. Sütés előtt pedig kifejezetten előnyös lehet a felszínét szárazra törölni, mert így könnyebben kialakul rajta a pirult kéreg.
Egy dologra viszont érdemes figyelni: a nyers hússal érintkező páclevet nem szabad egyszerűen a kész ételre önteni. Ha szószként szeretnénk felhasználni, előtte alaposan fel kell forralni.

Ezek az apró szabályok sokat számítanak
A nyers csirke előkészítésénél néhány egyszerű szokással jelentősen csökkenthető a keresztszennyeződés veszélye:
- tartsuk külön a nyers és a már elkészült ételeket
- a nyers húshoz használt kést és vágódeszkát mossuk el, mielőtt máshoz használjuk
- a csirke megérintése után mindig mossunk kezet
- töröljük át a csapot, a mosogatót és a munkapultot
- a konyharuhát és a törlőkendőket rendszeresen cseréljük
- a nyers csirkét a hűtő alsó részében tároljuk, hogy az esetleg kiszivárgó lé ne csöpöghessen más élelmiszerre
- sütéskor ellenőrizzük, hogy a hús belseje elérte-e legalább a 75 Celsius-fokot.
A bio csirkére ugyanez vonatkozik
Az sem jelent kivételt, ha bio, drágább vagy jobb minőségűnek tartott csirkét vásárolunk. A tartási mód, az ár vagy az, hogy melyik húsrészről van szó, nem zárja ki a baktériumok jelenlétét. Ugyanolyan óvatosságra van szükség az egész csirke, a mell és a comb előkészítésénél is. Az egész csirke belsejét sem érdemes átöblíteni. Ettől nem lesz tisztább, viszont még nagyobb felületre fröccsenhet szét a nyers hússal érintkező víz.
A takarításról se feledkezzünk meg
Miután végeztünk a nyers hússal, nem csak a kést és a vágódeszkát érdemes elmosni. Gondoljunk a csaptelepre, a mosogató szélére, a munkapultra, sőt azokra a fogantyúkra is, amelyekhez főzés közben hozzáértünk.
A használt konyharuhát, törlőkendőt vagy kötényt szintén érdemes lecserélni és magasabb hőmérsékleten kimosni.
Ezek az apró, következetesen betartott konyhai szokások jóval többet számítanak, mint a hús gyors leöblítése.
Nehéz leszokni róla? Egy apró változtatás segíthet
Ha valaki hosszú évek óta mindig a megmosással kezdi a csirke előkészítését, könnyen lehet, hogy már gondolkodás nélkül nyúl a csaphoz. Ilyenkor segíthet, ha főzés előtt kikészítjük a papírtörlőt, a szemeteszsákot és a takarításhoz szükséges eszközöket. Így hamar kialakulhat egy új rutin, amelyből kimarad az öblítés.

