Új módszerrel próbálkoznak a csalók: egy telefonhívás is elég lehet a megtakarítások elvesztéséhez
A kibercsalók ismét új trükköt vetettek be, ezúttal már nemcsak a bankszámlákon tartott pénzre, hanem a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír-számlákra is vadásznak – írja a Pénzcentrum. A csalási módszer lényege, hogy a bűnözők telefonon keresik meg az áldozatokat, majd lépésről lépésre ráveszik őket arra, hogy olyan adatokat adjanak meg, amelyekkel végül hozzáférhetnek a teljes megtakarításukhoz.
A pofátlanság már szintet lépett
A Magyar Nemzeti Bankhoz több olyan bejelentés is érkezett az elmúlt időszakban, amelyek szerint a csalók a jegybank nevével visszaélve keresik meg az embereket. A telefonban gyakran az MNB, egy kereskedelmi bank vagy akár a rendőrség munkatársának adják ki magukat, és azt állítják, hogy sikerült megakadályozniuk egy gyanús pénzmozgást vagy egy feltételezett csalási kísérletet az ügyfél bankszámláján.
A beszélgetés során először azt próbálják kideríteni, milyen megtakarításokkal rendelkezik a kiszemelt áldozat. Ha megtudják, hogy az illetőnek van számlája a Magyar Államkincstárnál, akkor különféle indokokkal arra próbálják rávenni, hogy aktiválja vagy igényelje az online hozzáférést a kincstári fiókjához. Ha pedig ilyen számlával még nem rendelkezik, annak megnyitására és pénz átutalására próbálják rábeszélni.
Egyszerűen zsebelik ki az áldozatot
A csalás kulcsa ezután következik. Amennyiben a bűnözők megszerzik a belépéshez szükséges felhasználónevet és jelszót, belépnek a kincstári online felületre, ahol módosítják a kifizetéshez tartozó bankszámlaszámot. A megtévesztés érdekében a számlatulajdonos neve az ügyfélé marad, a megadott számlaszám azonban már a csalókhoz tartozik.
Ezt követően a számlán lévő szabad pénzösszeget, illetve az esetlegesen eladott értékpapírok ellenértékét saját számlájukra utalják.
A Magyar Nemzeti Bank hangsúlyozza, hogy sem a jegybank, sem a Magyar Államkincstár, sem pedig egyetlen pénzügyi intézmény sem kér telefonon, e-mailben vagy SMS-ben belépési azonosítókat, jelszavakat vagy más bizalmas adatokat ügyfeleitől.

Éppen ezért különösen gyanúsnak kell tekinteni minden olyan telefonhívást, amely sürgető intézkedésre hivatkozik, biztonsági incidensről beszél, vagy érzékeny belépési adatokat próbál megszerezni. Ha ilyen megkeresést kap valaki, a legbiztonságosabb megoldás a hívás azonnali megszakítása, majd az érintett pénzügyi intézmény hivatalos ügyfélszolgálatának felkeresése, hogy ellenőrizhető legyen, valóban történt-e bármilyen probléma.
Hasonló lehúzásban nincs hiány
Az idei évben több hasonló módszerre is figyelmeztettek a hazai hatóságok. A KiberPajzs program szerint 2026-ban ismét megszaporodtak azok a telefonos csalások, amelyek során a bűnözők banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más hatósági munkatársnak adják ki magukat.
A beszélgetések közös eleme a sürgetés: a csalók azt állítják, hogy az áldozat pénze veszélyben van, ezért azonnali intézkedésre, alkalmazások telepítésére vagy bizalmas banki adatok megadására próbálják rávenni a kiszemelt ügyfeleket.
A szakemberek szerint már önmagában az is komoly figyelmeztető jel, ha valaki telefonon jelszót, egyszer használatos kódot vagy internetbanki belépési adatokat kér.
Vannak, akik a károsultakra utaztak
Az MNB idén egy másik új csalási hullámra is felhívta a figyelmet. Ennek során a csalók azt állítják, hogy segítenek visszaszerezni egy korábban ellopott összeget, ehhez azonban állítólag adót, illetéket vagy egyéb díjat kell előre befizetni.
A jegybank hangsúlyozta: sem az MNB, sem más pénzügyi felügyeleti vagy állami szerv nem kér ilyen befizetést, és nem intézi telefonon vagy e-mailben a kibercsalások során elveszített pénzek visszaszerzését.
A hatóság azt tanácsolja, hogy minden hasonló megkeresést azonnal meg kell szakítani, és szükség esetén rendőrségi feljelentést kell tenni.

