Európai ország munkavállalókat keres: akár napi 68 euró, szállással és 3 étkezéssel
Miközben Európa számos országában egyre többen keresnek szezonális munkalehetőségeket a nyári hónapokban, Szerbiában komoly problémával szembesültek a málnatermelők: hiába kínálnak versenyképes béreket, szállást és napi háromszori étkezést, egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt a gyümölcs betakarításához – írja a Libertatea.ro szerbiai forrásokra hivatkozva.
A nyugat-szerbiai gazdák szerint a helyzet évről évre romlik. A szüret hamarosan kezdődik, az internetes hirdetések száma pedig folyamatosan nő, miközben a jelentkezők száma és tapasztalata csökken.
A „vörös arany” szürete hamarosan indul
Szerbia Európa egyik jelentős málnatermelő országa, a gyümölcsöt sok helyen „vörös aranyként” emlegetik, mivel fontos exportterméknek számít.
A termelők szerint az idei szüret várhatóan június 20. körül indul, elsősorban az alábbi térségekben:
- Ivanjica;
- Arilje;
- Lučani;
- Guča;
- Čačak;
- Kosjerić;
- Užice.
A gazdák már most megkezdték a toborzást, mivel attól tartanak, hogy a termés egy része munkaerőhiány miatt a bokrokon maradhat.
Ennyit lehet keresni a málnaföldeken
A legtöbb hirdetésben a munkáltatók többféle fizetési konstrukciót kínálnak.
A leggyakoribb ajánlatok:
- napi 42–68 eurós kereset (június 15-ei árfolyamon nagyjából 14-24 ezer forint);
- szállás biztosítása;
- napi háromszori étkezés;
- 10–12 órás munkanap;
- rendszeres pihenőidők.
Sok helyen teljesítményalapú bérezést is kínálnak, amely szerint a dolgozók kilogrammonként 1 eurót kapnak az összegyűjtött málnáért.

Nem a fizetés a legnagyobb probléma
A gazdák beszámolói szerint a jelentkezők többsége elsősorban a bérezés iránt érdeklődik, miközben egyre kevesebben rendelkeznek valódi tapasztalattal.
A termelők szerint különösen nehéz megtalálni:
- a tapasztalt szedőket;
- a visszatérő szezonális munkásokat;
- a gépkezelőket;
- a traktorosokat;
- a szállítást végző sofőröket.
Sokan arról számolnak be, hogy korábbi, évekig megbízhatóan dolgozó alkalmazottaik már más területeken helyezkedtek el, vagy saját gazdaságot működtetnek.
„Óriási hiány van megbízható emberekből, még traktorost sem találok, aki a gyümölcsöt a raktárba szállítaná. Sajnos már nincsenek olyan állandó munkásaim, mint régen, például a Kraljevo környékéről származó asszonyok, akik más cégeknél vállaltak munkát, vagy a Pribojból, Prijepoljeből és Nova Varošból származó emberek, akikkel 20 évig dolgoztam együtt, de valószínűleg már bővítették a saját ültetvényeiket” – panaszolja Ivana Petrović az Arilje közelében fekvő Divljaka faluból, aki napi 51 eurós fizetést, szállást és háromszori étkezést kínál a jelentkezőknek.
Egyre kevesebb a tapasztalt munkás
A termelők szerint a telefonáló érdeklődők jelentős része korábban még soha nem dolgozott málnaszüreten.
Ez több problémát is okoz:
- lassabban halad a betakarítás;
- nő a gyümölcs sérülésének kockázata;
- több idő szükséges a betanításra;
- romolhat a leszedett termés minősége.
A gazdák szerint egy rutinos szedő jelentősen többet tud teljesíteni egy nap alatt, mint egy kezdő munkás, ezért különösen nagy értéket képviselnek azok, akik már rendelkeznek tapasztalattal.
Miért ilyen nehéz embert találni?
A munkaerőhiány mögött több tényező is állhat. A szakértők szerint szerepet játszhat:
- a vidéki térségek elnéptelenedése;
- a külföldi munkavállalás népszerűsége;
- a fiatalok érdeklődésének csökkenése a mezőgazdasági munkák iránt;
- az egyetemek és iskolák megváltozott tanrendje;
- az alternatív foglalkoztatási lehetőségek bővülése.
A probléma nemcsak Szerbiában jelentkezik. Európa számos országában egyre nehezebben találnak idénymunkásokat a gyümölcs- és zöldségtermesztők.
A jó termés sem jelent garanciát
A gazdák szerint az idei időjárás kedvezően alakult, ezért sok helyen kiemelkedő terméshozamra számítanak. Ez azonban újabb kihívást jelent, ugyanis ha nincs elegendő munkaerő:
- a gyümölcs egy része leszedetlen maradhat;
- jelentős bevételkiesés érheti a gazdákat;
- csökkenhet az exportálható mennyiség;
- nőhetnek a termelési veszteségek.
A termelők szerint különösen fájdalmas lenne, ha a jó minőségű termés munkaerőhiány miatt veszne kárba.
A szezonális munka ma már szigorúan szabályozott
Szerbiában 2019 óta kötelező elektronikus rendszerben bejelenteni a szezonális mezőgazdasági dolgozókat.
A rendszer előnyei közé tartozik, hogy:
- a munkavállalók biztosítást kapnak;
- jogosultak bizonyos társadalombiztosítási ellátásokra;
- a munkaviszony nyomon követhető;
- csökken a feketefoglalkoztatás kockázata.
A szabályozás szerint ugyanaz a szezonális munkás egy évben legfeljebb 180 napot dolgozhat ugyanannál a munkáltatónál.
A szerbiai málnatermelők tapasztalatai jól mutatják, hogy a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása ma már nem feltétlenül a termelés vagy az értékesítés, hanem a megfelelő munkaerő megtalálása. Hiába emelkednek a bérek és javulnak a munkakörülmények, a tapasztalt szezonális dolgozók egyre nagyobb hiánycikknek számítanak. A gazdák szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan lehet vonzóbbá tenni az idénymunkát a fiatalabb generációk számára.

