„Az se baj, ha az ember megeszi az air fryer bevonatát” - vegyészt kérdeztünk a forró levegős sütők körüli hisztériáról
Május elején járta be a magyar sajtót a hír, miszerint betilthatják az air fryereket egy EU-s szabályozás miatt, amelynek értelmében a PFAS mozaikszóval illetett vegyi anyagok betiltását készítik elő ezek egészségre gyakorolt káros hatása miatt. A javaslat valóban létezik, azonban sem az air fryereket, sem az egészségünket nem kell különösebben félteni – nyugtatott meg mindenkit dr. Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének vezetője a Startlap érdeklődésére.
Mi az a PFAS?
PFAS-t az air fryerek tapadásmentes bevonatában találunk, de ezeknek az anyagoknak a felhasználási köre jóval túlmutat a konyhatechnikai eszközök sütőfelületének borításán.
Mivel nagyon lassan bomlanak le, “örök vegyi anyagoknak” is nevezik őket, így felhalmozódnak a környezetben és az emberi szervezetben is
– ezért kerültek az EU célkeresztjébe.
„A “P” az “poli” vagy “per”, mind a kettőt jelenti, az “F” az a “fluor”, az “A” az “alkán” vagy “alkilcsoport”, az “S” pedig “substance”, tehát “anyag” angolul. Ezek olyan anyagok, amik ahhoz képest, hogy a fluor nem egy nagyon gyakori elem sem az emberi szervezetben, sem a környezetünkben, ahhoz képest nagyon-nagyon sok fluort tartalmaznak. Úgy kell elképzelni, mintha egy hagyományosabb szénhidrogén molekulában, mint például a benzin, a hidrogéneket mind lecseréljük fluorra. Ez azért jó, mert a szén-fluor kötés az a kémiában az egyik legstabilabb kötés” – magyarázta dr. Lente Gábor, aki egy mindenki számára ismert példát is hozott a PFAS-okra: a teflont.
A teflont már nagyon-nagyon régóta használják, és az air fryerekben is elsősorban ez van. A teflont pont azért használják, mert nem reagál semmivel
– fogalmazott a vegyész.
„Ezt általában azért szokták használni, mert nem ég le rá az, amit főzünk, aminek pedig az a magyarázata, hogy ezek a szén-fluor kötések borzasztó stabilak, még a normális sütés meg főzés hőmérsékletén se lehet őket semmilyen módon átalakítani. És az, hogy semmilyen módon nem lehet átalakítani, azt is jelenti, hogy arra a kémiai reakcióra se hajlamosak, amikor odaég valami egy felülethez. Emellett még a vizet is taszítja, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyrészt a kosz szemcséi nem tapadnak rá, mert semmi nem tapad a felületére, másrészt, amikor vízzel leöblíti az ember, akkor időnként lehet is látni a jó teflonbevonatokon, hogy az üvegfelületekkel ellentétben, amelyeken kis tapadó üvegcseppek képződnek, a teflonon majdnem maguktól összeállnak a vízcseppek” – mondta dr. Lente.
A PFAS-család a fenti tulajdonságai – az extrém stabilitás és a speciális felületi viselkedés, vagyis a víz, zsírok és szennyeződés taszítása – miatt lett az ipar kedvence. A fedőnév több tízezer anyagot takar, amelyek a modern ember számos használati tárgyában jelen vannak. Poli- és perfluoralkil vegyületek felhasználásával készül többek között:
- vízlepergető ruházat, esőkabát, túrafelszerelések;
- folttaszító kanapék, szőnyegek;
- élelmiszerek csomagolásai (pl. egyes pizzás dobozok, a mikrós popcorn csomagolása, stb.);
- kozmetikumok (pl. tartós smink, alapozó, szempillaspirál);
- fogselyem bizonyos típusai;
- tűzoltóhabok;
- síviaszok;
- festékek, lakkok;
- egyes tisztítószerek;
- elektronikai alkatrészek;
- autóipari bevonatok;
- vízálló cipők, munkaruhák, impregnált textilek;
- egyes műanyagok és gumitermékek.
Mi a baja az EU-nak a PFAS-ekkel?
Az Európai Unió 2023 januárjában kezdett el foglalkozni a PFAS-szabályozással, miután öt ország (Németország, Hollandia, Dánia, Svédország és Norvégia) benyújtotta az átfogó PFAS-korlátozási javaslatot az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) számára.
Az EU jelenleg egy nagyon széles körű PFAS-korlátozási tervet dolgoz ki, amely több ezer örök vegyszert érintene a REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, az EU vegyianyag-szabályozásának egyik alapvető rendszere) keretében. A cél a PFAS gyártásának, forgalmazásának és felhasználásának fokozatos visszaszorítása vagy betiltása.
Az ECHA tudományos bizottságai jelenleg értékelik a tervet, a teljes tudományos értékelés várhatóan 2026 végére készül el. Ezt követően az Európai Bizottság fog jogszabályt javasolni, amelyről a tagállamok döntenek, majd csak ezután következhetnek a bevezetési és átmeneti időszakok, így a teljes körű PFAS-korlátozás még nem hatályos.
A PFAS elleni lobbi nem most kezdődött,az EU már korábban is korlátozott egyes PFAS-csoportokat. Alapvetően két dolog miatt aggódik a PFAS-vegyületeket illetően az unió: egyrészt azért, mert felhalmozódnak a környezetben, a talajban, a vizekben és az élő szervezetekben is, másrészt pedig azért, mert néhány PFAS-ról kimutatták vagy gyanítják, hogy egészségügyi kockázatokat hordozhatnak, például hatással lehetnek az immunrendszerre, a hormonháztartásra, és egyes esetekben összefüggésbe hozták őket bizonyos betegségek fokozott kockázatával.
Az uniós szabályozás alapvetően az elővigyázatosság elvére épül: inkább megelőző jelleggel próbálja korlátozni vagy kiváltani ezeket az anyagokat,
mielőtt a környezeti és egészségügyi terhelés visszafordíthatatlanná válna.
Tényleg veszélyezteti az egészségünket a PFAS?
„Amíg nem tervezi, hogy megeszi az air fryer bélését, addig nincs semmi baj” – nyilatkozta korábban egy brit háziorvos a TikTokon. Dr. Lente Gábor szerint azonban tulajdonképpen akár meg is ehetnénk az air fryer bevonatát.
Szerintem egy normál bevonat esetében az se baj, ha az ember megeszi,
mert az emésztőrendszerében nem csinálna semmit, a széklettel távozna. Eleve arra tervezték, hogy semmivel ne lépjen reakcióba. Ahhoz, hogy bármit csináljon az emésztőrendszerben, ahhoz valamivel reakcióba kellene lépnie” – mondja.
Az viszont már nem mindegy, hogy hány air fryer bevonatát szeretnénk elfogyasztani. „Tudományos értelemben olyan nincs, hogy mérgező anyag, egy anyagnak mérgező dózisa van” – mondja a kémikus. Jó példa erre a víz, amely esszenciális az emberi szervezet számára, azonban rövid idő alatt nagyobb mennyiségben fogyasztva vízmérgezéshez (hiponatrémia) vezethet, ami halálos lehet. (A problémát egyébként nem az okozza, hogy a víz maga toxikus, hanem az, hogy a túl sok folyadék felhígítja a vért, amely a nátriumion-koncentráció drasztikus csökkenéséhez vezet.)
„Mielőtt kozmetikumként valamit forgalomba lehet hozni, nagyon-nagyon sokféleképpen tesztelni kell. Azt lehet tudni, hogy azokon a teszteken megfelelőnek bizonyult, nem találtak egészségkárosító hatást. És még egy dolog: nem egy anyagról beszélünk, hanem nagyon sok különbözőről” – fejtette ki dr. Lente Gábor, aki szerint
a PFAS-csoport döntő részének a mérgező dózisa nagyon magas.
Mivel több tízezer anyagról van szó, lehet olyan közöttük, amelyeknek lehet egészségügyi hatása.
Amennyire tudom, nagyon-nagyon kevés esetben van még csak arra utaló jel is, hogy egészségkárosodást okoznának.
A karcos teflon serpenyőnek a kukában a helye?
„Érdemes minimálisra csökkenteni a sütőedény tapadásmentes bevonatának sérüléseit és karcolásait, hogy a vegyi anyagok ne kerüljenek az ételbe” – hívta fel a figyelmet a brit orvos az air fryerek kapcsán. Dr. Lente Gábor szerint azonban semmi bajunk nem lesz a sérült teflonbevonattól – leszámítva, hogy odaéghet rajta az étel, ami valóban nem túl egészséges.
Szerintem ez tényleg egy mítosz, mert az, hogy megkarcolódik egy teflonfelület, az a normál használatban benne van, a normál használatra pedig az ilyen termékeket tesztelni kell.
Manapság már olyan dolgot, amivel az ember főz, vagy amit beletesz az ételébe, ami érintkezik az ételével, azt a nyugati világban biztos, hogy nem lehet forgalomba hozni úgy, hogy bármilyen ismert kockázata legyen normál felhasználás során. Egy teflon összekarcolódása az normál felhasználás” – fejtette ki.
Mi okozza a PFAS rossz hírnevét?
Több tízezer ilyen anyag tartozik ebbe a csoportba, gyakorlatilag mindegyikről kijelenthető, hogy ha én ezt megeszem, akkor kijön a végén egyben.
Ez a szám túl nagy ahhoz, hogy teljesen általános kijelentést tegyünk, de a nagy többségükre ez biztos, hogy igaz” – erősíti meg az elhangzottakat a PFAS ártalmatlanságáról dr. Lente.
Mindeközben az interneten sorra jelennek meg a cikkek, amelyekben gondolkodás nélkül “mérgező anyagként” hivatkoznak a PFAS-csoport tagjaira. Ehhez képest a valóságban a több tízezer PFAS közül csupán néhány olyan akad, amelyeknek kimutatható egészségkárosító hatása van.
A leggyakrabban két PFAS-t emlegetnek ebben a sorban: a PFOA-t (perfluoroktánsav) és a PFOS-t (perfluoroktán-szulfonsav). Az American Cancer Society oldalán is csak erről a két vegyületről érhetőek külön adatok, amelyekből kiderül, hogy a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége
a PFOA-t az „emberre nézve rákkeltő” anyagok (a rendszer 1-es csoportja), a PFOS-t az „emberre nézve valószínűleg rákkeltő” anyagok (2B csoport) közé sorolta.
A PFOA a PFAS-ek hírhedt tagja, amelyet még a hollywoodi filmipar is vászonra vitt, a 2019-ben megjelent Sötét vizeken című film a DuPont cég PFOA-botrányának történetén alapul. A DuPont a polimergyártás megkerülhetetlen amerikai szereplője – amelynek olyan anyagokat köszönhetünk, mint a teflon, a kevlár, a neoprén vagy a Lycra – az 1950-es évektől kezdve használta a PFOA-t a teflongyártás során a west virginiai Parkersburg melletti Washington Works gyárban.
A teflont egy vízalapú polimerizációs folyamatban gyártják, a PFOA a vízzel nem szívesen keveredő fluorozott alapanyagok emulgeálószereként szolgált. Az anyag a gyárból a talajvízbe, onnan pedig a Parkersburg környéki települések ivóvizébe is bekerült.
Az 1990-es évek végén egy helyi farmer, aki a DuPont gyár melletti területen legeltetett, a szarvasmarhái tömeges megbetegedésére és pusztulására lett figyelmes. Ekkor már több környékbeli panaszkodott egészségügyi problémákra és a víz szokatlan szagára. A lakossági panaszok és állatpusztulások után 2001-ben csoportos keresetet adtak be. Az ügy 2017-ben zárult le egy több mint 670 millió dolláros kártérítési egyezséggel.
Fontos megjegyezni, hogy a PFOA-t kizárólag a gyártás során használták, és nem akut mérgezésekről volt szó, hanem évtizedeken át tartó, krónikus expozícióról egy erősen szennyezett térség lakossága körében.
A DuPont ügyének ugyanakkor nagy szerepe volt abban, hogy a PFAS-ek világszinten figyelmet kaptak, az EPA (Environmental Protection Agency, az USA szövetségi környezetvédelmi hatósága) és az EU szigorúbb szabályozást kezdett előkészíteni, és számos további per indult.
Igazából az egyetlen anyag ebből a csoportból, ebből a több tízezer anyagot tartalmazó csoportból.
Erre már létező szabályozás van, az amerikai Environmental Protection Agency azt írja elő, hogy annak a hat ilyen típusú anyagnak az egyike, amelynek mennyiségét az ivóvízben 2027-re a kimutatható mennyiségek alá kell csökkenteni” – fűzte hozzá dr. Lente Gábor.
Ha a PFAS-ek többsége valóban biztonságos, mit akar az EU?
„A hatóságok és a környezetvédő szervezetek gyakran követik az elővigyázatosság elvét, vagyis ha valamit nem ismerünk, azt kell feltételezzük, hogy veszélyes” – válaszolja a természettudós arra a kérdésre, hogy miért akarja a PFAS-használatot ilyen erősen korlátozni az EU. „Azt nem állítják, hogy az élőlényekre káros lenne. Nem emiatt kezdték el a szabályozást fokozni” – folytatta.
Ahhoz, hogy betiltsanak egy anyagot, vagy súlyosan korlátozzák a használatát, nem kell bizonyítani azt, hogy az ártalmas,
hanem azt is elég bizonyítani, hogy mondjuk felhalmozódik és nem bomlik le. Az, hogy nem bomlik le, az egy ilyen anyagnál magától értetődő, pont azért hozták létre, mert nem reakcióképes. Hogy felhalmozódik, az már lehet súlyosabb dolog, mert az azt jelenti, hogy egy élőlény nagyon sokáig érintkezhet vele” – mondta a kutató, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a PFAS nem reakcióképes, márpedig ahhoz, hogy egy anyag mérgező legyen vagy negatív hatást okozzon az élő szervezetben, ahhoz kémiai reakciókba kell lépnie.
Dr. Lente Gábor úgy látja, valószínűleg rendelkezésre áll olyan alternatíva, amelyről tudjuk, hogy kisebb veszéllyel jár. „Az ilyen kockázatelemzésnek már fontos része, hogy mivel lehet az adott anyagokat helyettesíteni. Mert valamivel helyettesíteni fogják az adott felhasználásban, és ha annak nagyobb a veszélye, akkor biztos, hogy nem hoznak ilyen döntést” – fogalmazott. Hozzátette, várhatóan nem minden alkalmazásban akarják a PFAS használatát korlátozni.
A pécsi szakember rámutatott, hogy míg alig néhány ilyen típusú anyag van, amelyről kimutatták, hogy negatív egészségügyi hatással járhatnak, a szabályozás egy óriási nagy anyagcsoport használatát akarja korlátozni. Ráadásul úgy, hogy nemcsak a ma ismert és használt anyagokra, hanem olyan anyagokra is vonatkozna a tiltás, amelyeket majd a jövőben találnak ki, és rendelkeznek a megfelelő szerkezeti részlettel, sok fluoratommal szénatomhoz kapcsolódva.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen jellegű korlátozások kellő tudományos megalapozottságához biztos információkat szerezni nem igazán lehet. Néhány száz kísérlettel nem tudjuk megmondani egy anyagról, hogy mennyire biztonságos, főleg nem hosszú távú használatra nézve. Ez a hiányosság a szabályozás sajátja. „El lehetne képzelni olyan kísérleteket, amelyek segítségével el lehet dönteni azt, hogy valami mennyire mérgező, de egyrészt az valószínűleg akkora nagy költség lesz, ami egyszerűen társadalmilag nem érné meg. Másrészt
ha valaminek a mérgezőségét akarjuk közvetlenül bizonyítani, az többnyire nem is különösebben etikus kísérlet
– fejtette ki.
Dr. Lente szerint az európai uniós hatóságok inkább a biztonság fele szoktak tévedni, „és ha valamerre tévedni kell, nem baj, ha ebbe az irányba tévednek”.
Mire cserélhetik le a PFAS-tartalmú edényeket?
Az air fryerek természetesen nem fognak a PFAS-szabályozás miatt eltűnni az üzletekből. A különféle konyhai edényekben és a sütőkben a PFAS legjobb alternatívája a kerámia. Dr. Lente Gábortól megtudtuk, hogy a kerámia még kevésbé reakcióképes. A kémikus szerint a PFAS kockázata konyhai használat során a degradáció. „Olyan 260-300 fokig az égvilágon semmit nem csinálnak, de ha túlmelegednek, akkor a molekuláik esetleg töredeznek, tehát egy rosszul működő készülékben, ami nagyon jelentősen túlmelegszik, abban keletkezhetnek a teflonból kisebb vegyületek.”
300 fokon a hosszú polimerlánc kémiai kötései elkezdhetnek szétesni, kisebb fluorozott molekulák, gázok, aeroszolok keletkeznek – ez az a füst, amit néha látni, ha túl forró lesz a teflon, ezért mondják, hogy nem szabad az üres serpenyőt túl sokáig hevíteni magas lángon. Air fryerek esetén a hőmérséklet normál használat esetén nem éri el a teflon bomlásához szükséges 260-300 fokot, jellemzően csak akkor történik ilyen, ha a készülék hibás.
Egy kerámiával ilyen meg soha nem történik, mert a kerámiát eleve ezer fok fölött égetik ki
– hangzik a kerámia eszközök előnye. Sajnos hátrányuk is van: a kerámiák törékenyebbek, ami lehetséges, hogy jobban zavarja a felhasználókat – vélekedik a vegyész.
Mi a helyzet az air fryerekhez készült szilikonformákkal?
A forró levegős sütők körüli aggodalom ráirányította a figyelmet az eszközökhöz használt kiegészítők esetleges veszélyeire is. Sokan aggódnak az air fryerekhez készült szilikon sütőformák miatt. Dr. Lente Gábor ennek kapcsán is mindenkit megnyugtatott. „A szilikonokban nincsen fluor, ezért nem részei a PFAS-szabályozásnak. Általánosságban elmondható, hogy a szilikonok is a kevésbé reakcióképes anyagok közé tartoznak, de az agresszív vegyszerekkel és az égéssel szemben sem annyira ellenállóak, mint a perfluorozott vegyületek. Ennek ellenére egy air fryer normál működési körülményei között jellemzően a szilikonok sem alakulnak át vagy lépnek reakcióba. Érdemes még megjegyezni, hogy
a szilikonok bizonyos fajtáit emberi szervezetbe beültetve is használják orvosi anyagként, ezek esetében természetesen szigorú teszteket hajtottak velük végre,
amelyekben semmilyen jel nem utalt arra, hogy az élő szervezet működésében bármilyen módon beavatkoznának” – hangzott el.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Roham indulhat hétfőn az Aldiba: jön a 6999 forintos sztártermék...
1998-ban a nagymama poros papírokkal ment a bankba – a Nokia miatt...
A mobiltelefonok 2027. február 18-ától már nem lesznek...
Kincset ér, mégis tonnaszám dobják a kukába Magyarországon
Viszlát, étkezőasztal! Egyre több lakásban cserélik le egy új...
