Júliustól ezt már tiltja az EU! A ruhák és cipők piacán is új korszak kezdődik
Az intézkedést az Európai Bizottság fogadta el az Ecodesign for Sustainable Products Regulation (ESPR) keretében, amelynek célja a pazarlás visszaszorítása és a környezeti terhelés csökkentése az EU egész területén.
A tilalom az eladatlan ruházati cikkekre, kiegészítőkre és cipőkre vonatkozik. A nagyvállalatok számára 2026. július 19-től lesz kötelező. A középvállalatoknak 2030-tól kell alkalmazniuk. Fontos hangsúlyozni: nem önkéntes vállalásról vagy ajánlásról van szó, hanem kötelező érvényű szabályozásról. Az előírásokat az ESPR végrehajtási aktusai rögzítik, és a cégeknek igazodniuk kell hozzájuk. Lesznek kivételek is, például ha biztonsági ok indokolja a megsemmisítést, vagy ha az adott termék sérült, nem hozható forgalomba. Ezekben az esetekben azonban a vállalatnak bizonyítania kell, miért indokolt eltérni az általános tiltástól.
Megdöbbentő számok: millió tonnák vesznek kárba
Az Európai Bizottság becslése szerint Európában évente az eladatlan textiltermékek 4–9 százalékát semmisítik meg még azelőtt, hogy bárki viselte volna őket. Ez évente hozzávetőleg 5,6 millió tonna CO₂-kibocsátással jár. Nem véletlen, hogy Brüsszel rendszerszintű megoldásban gondolkodik: a cél nem csupán egy gyakorlat betiltása, hanem az egész textilipari modell átalakítása.
Mi jön a megsemmisítés helyett?
Az uniós logika egyszerű: ha nem lehet „elégetni” vagy ledarálni a felesleget, akkor máshogy kell gazdálkodni vele. A jövőben a cégektől azt várják el, hogy:
- pontosabban tervezzék a gyártást,
- hatékonyabban kezeljék a visszárukat,
- alternatív értékesítési csatornákat használjanak,
- javítással, felújítással hosszabbítsák meg a termékek életét,
- adományozással vagy újrahasználattal biztosítsanak „második esélyt” a termékeknek.
A magyar piac számára ez nem ismeretlen terep. Az outlet-üzletek, szezonvégi kiárusítások, online újraértékesítési platformok vagy jótékonysági együttműködések már most is jelen vannak. Ami változik: ez többé nem csupán PR-eszköz vagy fenntarthatósági marketing lesz, hanem a jogszabályi megfelelés része.
Nemcsak tiltás, hanem átláthatóság is
A szabályozás másik fontos eleme az adatszolgáltatás. Az Európai Bizottság egységes formátumot vezet be arra, hogyan kell a vállalatoknak jelenteniük, mekkora mennyiségű eladatlan fogyasztási cikk végzi hulladékként.
Az új jelentési kötelezettség várhatóan 2027 februárjától lép életbe, hogy a piacnak legyen ideje felkészülni. Ez a gyakorlatban nagyobb nyomást jelent majd az okos készletgazdálkodásra és a pontosabb tervezésre. A túlrendelés, a túltermelés és a kontrollálatlan visszáru-kezelés komolyabb üzleti és reputációs kockázattá válhat.
A szabályozás célja, hogy az EU piacán forgalomba kerülő termékek:
- tartósabbak legyenek,
- könnyebben javíthatók legyenek,
- újrahasználhatók és újrahasznosíthatók legyenek,
- és összességében kevesebb erőforrást igényeljenek.
Az irány egyértelmű: a lineáris – „gyártás–használat–kidobás” – modell helyett a körforgásos gazdaság felé terelni a piacot. Ez egyszerre környezetvédelmi és versenypolitikai kérdés is, hiszen így azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek már most fenntarthatóbb üzleti modellekben gondolkodnak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Roham indulhat a Lidl 8 ezres újdonságáért, amivel búcsút...
Roham indulhat az Aldiba: évekig ez a 7777 forintos termék fog...
Akkora hiba adódott az MBH-nál, hogy még a fiókokban sincs...
Leállás jön az OTP-nél, bankkártyával sem lehet majd fizetni -...
Miért rohannak úgy a Lidl pénztárosai? Nem véletlen, tudatos...
