Rengeteg tejtermék tűnhet el a magyar boltok polcairól 2026-ban - szigorít a minisztérium
Az Agrárminisztérium módosította a Magyar Élelmiszerkönyv tejfölökre vonatkozó előírásait. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet egyértelművé teszi, hogy a tejtermékek elnevezése milyen jellegű és minőségű terméket takarhat.
Ennek értelmében a „tejföl” megnevezés kizárólag élőflórás termékek esetében használható, megkönnyítve ezzel a magasabb minőségű áruk kiválasztását. A változtatás részeként új gyűjtőkategóriát vezetnek be „savanyú tejtermékek” néven. Ezen belül
- savanyú tejkészítménynek minősül a 10 százaléknál kisebb (m/m) zsírtartalmú termék,
- savanyú tejszínkészítménynek számít a legalább 10 százalékos (m/m) zsírtartalmú termék.
Az összetevők is fontosak
A rendelet pontosan meghatározza a felhasználható összetevőket is. Ezek közé tartozik a tej, a tejsűrítmény vagy ezek keveréke, a tejszín, a vaj, a tejpor, a víz, az étkezési só, a savópor, a tejfehérje- és savófehérje-koncentrátumok, az étkezési kazeinátok, a prebiotikumok, valamint az előírásban rögzített mikrobatenyészetek. A szabályozás azt is rögzíti, mely termékek esetében engedélyezett ízesítőanyagok és zselatin használata.

A felhasználható mikrobatenyészeteket terméktípusonként határozták meg. Joghurt esetében a Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus szimbiotikus tenyészete, valamint egyéb joghurtspecifikus tejsavbaktérium-kultúrák alkalmazhatók. A kefirnél kefirgombából származó kultúrák – például Lactobacillus kefiri, Leuconostoc-, Lactococcus- és Acetobacter-félék –, valamint laktózerjesztő és nem laktózerjesztő élesztők, köztük Kluyveromyces marxianus és Saccharomyces-fajok használhatók. Más fermentált tejtermékeknél specifikus mezofil vagy termofil tejsavbaktériumok egy- vagy keveréktenyészete engedélyezett.
Az Élelmiszerkönyv szerint élőflórásnak az a fermentált tejtermék számít, amelyet természetes probiotikus mikrobatörzsek segítségével savanyítanak vagy alvasztanak.
A nem élőflórás termékek ezzel szemben olyan mikrobapusztító eljáráson – például utóhőkezelésen – esnek át, amely hosszabb eltarthatóságot biztosít. A változások 2026. január 1-jén lépnek hatályba, de az addig gyártott termékek még a hatálybalépést követő 12 hónap utolsó napjáig előállíthatók, forgalomba hozhatók, és a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejük lejártáig a boltok polcain maradhatnak.

