Szeptember 12-én lépett életbe az EU Data Act, az Európai Unió új adatjogi szabályozása. A változás lényege, hogy az okoseszközök felhasználói több rendelkezési jogot kapnak a különböző okoseszközök által gyűjtött adatok felett. Ez rengeteg eszközt és felhasználót érint: nézzük, hogyan működik!
Digitális önrendelkezés
Az EU Data Act gyakorlati alkalmazása a hétköznapi háztartási készülékeket is érinti – például a hűtőszekrényeket, kávéfőzőket vagy okostévéket, de ugyanúgy kiterjed az ipari gépekre, autókra vagy akár repülőkre is. A szabályozás lényege, hogy
a gyártóknak közölniük kell, milyen adatokat gyűjtenek, és biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók hozzáférhessenek ezekhez.
A törvény szerint nemcsak az új készülékekre vonatkozik a rendelkezés, hanem a már meglévő, használt eszközökre is. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki továbbad egy okoseszközt – például egy fitneszkarkötőt vagy tévét –, a vevőt tájékoztatni kell arról, hogyan férhet hozzá a készülék adataihoz. 2026-tól a gyártóknak emellett már eleve olyan kezelőfelületeket kell beépíteniük, amelyek egyszerű hozzáférést biztosítanak a felhasználók számára.

A felhasználók így nagyobb kontrollt kapnak az adataik felett:
eldönthetik, hogy megőrzik, törlik vagy akár harmadik félnek továbbítják azokat.
Ez megkönnyítheti a javításokat, olcsóbbá teheti a szolgáltatásokat, és akár új lehetőségeket is nyithat: például az autóvezetési adatok megosztásával csökkenthető lehet egyes biztosítások díja.
Az új szabályozás gyakorlati szempontból azt jelenti a felhasználók számára, hogy nagyobb rálátást és ellenőrzést kapnak az általuk használt okoseszközök által gyűjtött adatok felett. A gyártóknak egyértelműen tájékoztatniuk kell, milyen adatokat rögzít a készülék, és biztosítaniuk kell, hogy ezekhez a tulajdonosok könnyen hozzáférjenek, akár közvetlenül, akár egy egyszerű online felületen keresztül. Ez megkönnyítheti a javításokat, a szolgáltatóváltást – összességében tehát a felhasználók számára kézzelfogható előnyt jelenthet a mindennapi eszközhasználatban.
Erősebb digitális gazdaság, nagyobb védelem
Az EU célja emellett, hogy a könnyebb adatáramlás új üzleti modelleket hozzon létre és erősítse a digitális gazdaságot. Emellett
különleges esetekben – például természeti katasztrófák idején – a hatóságok is hozzáférhetnek bizonyos adatokhoz.
A jogszabály érinti a nagy felhőszolgáltatókat is, amelyeknek biztosítaniuk kell az adatok védelmét, valamint azt, hogy a felhasználók könnyebben válthassanak szolgáltatót.
Elhibázott lehetőség?
Az európai fogyasztóvédelmi szervezetek azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az új adatjogszabály bár elvileg nagyobb kontrollt ad a felhasználóknak,
a számos kivétel és bonyolult részletszabály nagyban megnehezítheti az érvényesítését.
Szerintük túl sok a kiskapu, amelyek miatt a fogyasztók valójában nem biztos, hogy könnyen hozzáférhetnek adataikhoz, vagy élhetnek új jogaikkal. Ezért a törvényt egyfajta “elhibázott lehetőségnek” tartják, amely a jelenlegi formájában nem feltétlenül váltja be a hozzá fűzött reményeket.
A vállalatok részéről vegyes a fogadtatás: a német ipari és digitális szövetségek aggodalmukat fejezték ki az átláthatóság és a nemzeti szabályozások hiányosságai miatt, valamint túlzott beavatkozásról beszélnek az ipar szerződéses autonómiájába. Ugyanakkor vannak, akik szerint a törvény hosszú távon elősegítheti a digitális, adatvezérelt üzleti modellek terjedését Európában.

