Mennyit fizetünk digitális rezsire Magyarországon? Meg fogsz lepődni
Ha meghalljuk a „rezsi” szót, legtöbbünknek azonnal a villany, a gáz vagy a vízszámla jut eszébe. Ezek a hagyományos közüzemi kiadások hosszú évtizedekig uralták a háztartási költségvetést. Az elmúlt néhány évben azonban feltűnt egy új költségcsoport, amelyet egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. Ez a digitális rezsi: az internet-előfizetés, a streaming szolgáltatások, a zenemegosztók, a játékplatformok, a felhő- és szoftverbérletek mind-mind olyan havi tételek, amelyek észrevétlenül válnak a mindennapjaink részévé. A nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a digitális szórakoztatásra és felhőszolgáltatásokra költött pénz világszerte évről évre növekszik. Magyarország sem kivétel: itthon is egyre többen fizetnek többféle streamingért, zenéért vagy tárhelyért, gyakran párhuzamosan.
A kérdés adja magát: mennyit visz el havonta a digitális rezsi, és hogyan viszonyul mindez a hagyományos közüzemi költségekhez?
Lehet, hogy a végén többe kerül a Netflix, a Spotify és a többiek, mint a gáz és az áram? A válasz: igen.
Így jön ki a matek
A digitális rezsi alatt ma már nemcsak az internet-hozzáférés költségét értjük – legyen az vezetékes vagy mobil, akár FWA vagy 5G alapú –, hanem mindazokat az online szolgáltatásokat is, amelyek szinte észrevétlenül váltak a mindennapjaink részévé. Ide tartoznak a különböző videóstreaming-platformok, mint a Netflix, a Disney+, a Max, a SkyShowtime vagy az Apple TV+, illetve a zeneszolgáltatók, például a Spotify, az Apple Music vagy a YouTube Premium. A gamerek számára szintén rendszeres havi tétel az Xbox Game Pass, a PlayStation Plus vagy az EA Play, miközben a munkához és tanuláshoz sokan fizetnek elő olyan szoftver- és felhőszolgáltatásokra, mint a Microsoft 365, a Google One, az iCloud+ vagy éppen az Adobe. Együttesen ezek a havonta ismétlődő költségek jelentik a modern háztartások új rezsikategóriáját: a digitális rezsit.
A digitális rezsi alapja nem túl meglepően maga az internetkapcsolat. 2025-ben a gigabites vezetékes net ára itthon jellemzően 6500 és 11 ezer forint között mozog, szolgáltatótól és akciótól függően. A nagyobb szolgáltatóknál – mint a Telekom vagy a korábbi Vodafone-ból lett One – a gigabit ma már tömegszolgáltatásnak számít, és sok helyen csomagban adják különféle kedvezményekkel. Egy átlagos család tehát legalább 7–10 ezer forinttal számolhat csak a netért.
Ehhez jönnek a streaming szolgáltatások. A Netflixen 3990 forint a standard csomagban, a prémiumért 5090-et kell fizetni. A Disney+ havidíja 2490 forint, a Max (korábbi HBO Max) 2790 forint, a SkyShowtime 1999 forint, az Apple TV+ pedig 2790 forint. Az Amazon Prime Video esetében, mivel a havidíj nem forintosított, az árfolyam határozza meg a költséget. A magyar piac legnépszerűbb szereplője továbbra is a Netflix, de a Disney+ és a Max is egyre több háztartásban van jelen.
Egy két-három szolgáltatást egyszerre használó családnál máris 7–10 ezer forinttal bővül a havi rezsi a mozizás miatt.
A zene sincs ingyen
Zeneszolgáltatóknál a Spotify a piacvezető, ahol egy egyéni előfizetés 2190 forintba kerül, a családi csomag pedig 3690 forintért hat főig használható. Az Apple Music ára hasonló, míg a YouTube Premium – amely a reklámmentes videókat és a YouTube Musicot is tartalmazza – 2390 forint körüli havi díjért érhető el. Ha valaki mind a Spotifyt, mind a YouTube Premiumot fizeti, az már közel 5000 forinttal dobja meg a havi digitális számlát.
A játékok rajongói sem ússzák meg olcsón. Az Xbox Game Pass Standard ára 4090 forint havonta, a PlayStation Plus különböző szintjei pedig éves díjazás alapján 2–4 ezer forintra jönnek ki havonta. A felhő és szoftverek terén a Google One 100 GB tárhelyért 690, 200 GB-ért 1090, míg 2 TB-ért 3290 forintot kér. Az Apple iCloud+ szinte azonos árban mozog, a Microsoft 365 családi csomagja pedig 46499 forint évente, hat felhasználónak, mindegyiküknek 1 TB tárhellyel.
Ha mindezt összeadjuk, máris kirajzolódik, hogy egy átlagos magyar családnál a digitális rezsi havonta bőven 20 ezer forint fölé emelkedhet, sőt a „power user” háztartásokban – ahol több streaming, zene, YouTube, nagy felhő és játék is aktív – könnyedén meghaladhatja a 40 ezer forintot.
A hagyományos rezsihez leginkább a villany- és gázszámla tartozik. Idén a lakossági tarifa rezsicsökkentett egységára 36,386 forint kilowattóránként, a piaci ár pedig 70 forint felett van. Egy átlagos lakás havi 210 kWh körüli fogyasztással számolva 7600 forint körül fizet villanyt, míg a földgáz rezsicsökkentett átlagára 102 forint köbméterenként. A kedvezményes keret havi bontásban körülbelül 144 köbmétert enged, ez közel 15 ezer forintot jelent.
Ez persze szezonális: télen a gázszámla jóval magasabb lehet, mint nyáron, illetve változik attól függően, hogy lakásban vagy kertes házban él az ember, és télen hogyan fűt. Adódhatnak még plusz költségek. Például ilyen a szemétdíj, ami településenként változó: havi átlag 1000 és 2000 forint között mozog. Lakásban élők számára a közös költség vízzel együtt átlagosan 12-18 ezer forint. Így egy átlagos háztartás éves átlagban 25-35 ezer forint körül költ havonta rezsire.
A digitális rezsi tehát mára nem pusztán kiegészítő költség, hanem sok családban a hagyományos rezsivel egy súlycsoportban játszik. Aki minimálisan használja, annak havi 10–12 ezer forinttal kell számolnia, aki viszont több szolgáltatást tart fenn egyszerre, könnyen 30–40 ezer forint felett találhatja magát. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon teljesen reális: egyes háztartások többet költenek Netflixre, Spotifyra, YouTube-ra és tárhelyre, mint a villanyra és gázra együttvéve.
Hol folyik el a legtöbb pénz?
A digitális rezsi legnagyobb csapdája a szokásokban rejlik. Gyakran fizetünk egyszerre több streaming szolgáltatásért, miközben csak egyet-kettőt nézünk rendszeresen. Előfordul, hogy egy próbahónapból marad aktív az előfizetés, mert elfelejtjük lemondani, vagy épp valahol prémium csomagot fizetünk, noha nincs is szükségünk 4K minőségre. A zene és videó esetében is sok a teljesen fölösleges duplikáció: például ha külön YouTube Premium és Spotify fiókért is fizetsz, pedig elég lenne egyik.
Hogyan lehet spórolni a digitális rezsin?
Az internetcsomagoknál a hűségidő és az akciók rejthetnek buktatókat. Egyes kedvező árú csomagok fél év után hirtelen megdrágulnak, így hosszú távon sokkal többet fizetünk, mint ha akció nélkül választottuk volna ki a legmegfelelőbb előfizetést. Az internetnél egyébként sem árt évente ránézni, milyen új csomagok vagy akciók érhetők el, mert a szolgáltatók gyakran kínálnak kedvezőbb árakat az új belépőknek – sokszor a meglévő ügyfeleknek is elérhető a csomagváltás.
A legfontosabb szabály az úgynevezett előfizetés-rotáció. Nem kell egyszerre minden platformra előfizetni. Ha a kedvenc sorozatunk lefutott a Netflixen, nyugodtan lemondhatjuk egy-két hónapra, és közben válthatunk Disney+-ra vagy SkyShowtime-ra.
Mindig csak azt fizessük, amit tényleg használunk is!
A zenénél érdemes családi vagy páros csomagokat választani, mert úgy sokkal olcsóbbak. A Microsoft 365 családi csomagja például hat embernek ad tárhelyet és Office-appokat, így fejenként már alig ezer forint körül jön ki a havi költség.
A játékoknál szintén érdemes időszakokban gondolkodni. Ha van két-három hónap, amikor sokat játszunk, akkor aktiváljuk a Game Pass-t, utána viszont nyugodtan szüneteltethetjük.
A végére hagytam a legfontosabb spórolási trükköt: ez pedig nem más, mint a tudatosság. Érdemes negyedévente átböngészni a digitális előfizetéseket, és kigyomlálni azokat, amelyeket valójában nem használunk. Már ezzel az egyszerű lépéssel több ezer forintot takaríthatunk meg havonta.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
6 nap egyetlen töltéssel: indulhat a roham a Pennybe az...
Figyelem! Ha vettél ilyen teát, meg ne idd, visszahívták a...
Azonnal kapcsold ki a Wi-Fi-t a mobilodon, amikor elmész otthonról...
Azonnal dobd ki a mobiltöltőd, ha látod ezt a pöttyöt a...
Régen minden magyar konyhában ott volt, most újra kapható - roham...
