2024 végén és 2025 elején az élelmiszerárak megugrása, valamint a szolgáltatói szektor árazási gyakorlata nyomán az infláció alapfolyamatok szintjén 6% fölé emelkedett. Ekkor lépett közbe a kormány, többek között árrésstopokkal és a szolgáltatók árcsökkentésére való ösztönzésével, aminek hatására 5% alá sikerült szorítani az inflációt. A májusi statisztikák már tartalmazták ezek fő hatásait, júniusban pedig elsősorban a drogériai termékek árcsökkenése maradt hatásos – emiatt senki sem várt látványos további lassulást.

Az infláció emelkedésének három fő oka
Élelmiszerárak: az árrésstopok ellenére tovább nőttek, éves szinten 5,9%-ról 6,2%-ra gyorsult a drágulás. Különösen az idényjellegű termékek húzták fel az árakat: a zöldségek ára 8,4%-kal, a gyümölcsöké 17,7%-kal nőtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium is felhívta erre a figyelmet. Pedig júniusban jellemzően csökkenni szokott az idényáras élelmiszerek ára – ez idén elmaradt, így az élelmiszerek maradtak az infláció legérzékenyebb területe. Ugyanakkor a maginfláció – amely kiszűri az időjárásfüggő, változékony árú termékeket – 4,8%-ról 4,4%-ra mérséklődött – írja a Portfolio.
Tartós fogyasztási cikkek: meglepetésre havi szinten 0,4%-kal nőttek az áraik, pedig a stabilabb forintárfolyam alapján mérséklődés lett volna várható. A legnagyobb emelkedést a motorkerékpárok ára mutatta, 6,4%-os havi növekedéssel.
Vezetékes gáz: a hatósági áras termékek között a vezetékes gáz technikai okokból drágult – a KSH hónapok óta így számol az átlagfogyasztás alapján. Júniusban a háztartási energia 0,7%-kal lett drágább, ezen belül a vezetékes gáz ára 1,4%-kal nőtt.
2025 júniusában a fogyasztói árak havi szinten átlagosan 0,1%-kal emelkedtek, míg éves összevetésben 4,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszerek ára havi alapon szintén 0,1%-kal nőtt, éves alapon pedig 6,2%-kal drágultak.
A szeszes italok és dohánytermékek ára stagnált júniusban, de éves összevetésben 6,3%-kal kerültek többe.
A ruházkodási cikkek 0,2%-kal drágultak havi szinten, éves alapon pedig 2%-os áremelkedés volt tapasztalható. A tartós fogyasztási cikkek ára havi szinten 0,4%-kal nőtt, éves alapon pedig 2,6%-kal emelkedett. A háztartási energia ára havi szinten 0,7%-kal nőtt, míg éves szinten 6,6%-os emelkedést mutatott.
Az egyéb cikkek és üzemanyagok esetében havi szinten 0,7%-os csökkenést regisztráltak, éves összevetésben viszont így is 0,9%-kal drágábbak voltak. A szolgáltatások ára havi alapon 0,6%-kal emelkedett, éves alapon pedig 5,4%-kal.
A drogéria-termékek ára – valószínűleg az árrésstop hatására – havi szinten körülbelül 5%-kal csökkent, ide tartoznak például a testápolási cikkek és tisztítószerek.
Részletes ármozgások (havi összevetés)
Csökkent az áruk: étolaj (-2,4%), tojás (-1,8%), margarin és üdítő (-1,2%), csokoládé, kakaó (-1,0%), párizsi, kolbász és kenyér (-0,7%), sajt (-0,6%)
Drágult az áruk: péksütemények (+1,4%), baromfihús (+1,1%), szalámi, sonka (+0,9%), száraztészta (+0,7%), büféáruk (+0,6%)
Éves szinten
Jelentősen drágultak: tojás (+26,0%), liszt (+24,4%), étolaj (+22,2%), kávé (+20,3%), kakaó és csoki (+19,6%)
Csökkent az áruk: margarin (-31,2%), tejtermékek (-7,2%), párizsi, kolbász (-6,9%), sertéshús (-2,0%)
