Itthon 2020. február 05.

Tapolca, a barlangokra épült magyar város

Startlap Utazás Itthon 2020. február 05.
Vajon hányan tévesztik össze Tapolcát Miskolctapolcával? Végül is a név okot adhatna rá, az meg pláne, hogy mindkettőnek varázslatos víz alatti barlangja van. Mi most az előbbit mutatnánk be, azt a bájos kis várost, amelyet ott talál az utazó a magyar tengerhez közel, bazalthegyek ölelésében.

Annak ellenére, hogy egész évben bármikor érdemes Tapolcára látogatni, a Balaton északi partjának egyik legjobb mentőprogramja lehet, ha a nyaralásunk esetleg huzamosabb ideig rossz időbe hajlana. Természetesen a csónakkal bejárható barlangi tó, valamint a Malom-tó és környéke számítanak első számú turista célpontoknak, de maga a település is igazán elbűvölő, nem is beszélve az egyéb látnivalókról, illetve a környék nevezetességeiről.

A bor, amely naggyá tette Tapolcát – avagy kezdjük a föld alatt

Tapolca belvárosába érkezve a látogató úgy gondolhatná, bármikor le lehetne forgatni egy kosztümös filmet, itt a díszletek már adottak, indulhat is a felvétel. Ez köszönhető annak, hogy rendkívül jó állapotban vannak a városközpont javarészt a XIX. században, vagy korábban felhúzott épületegyüttesei.

Nem véletlen egyébként az 1800-as évek említése, mivel ekkor indult igazán virágzásnak a település a vasúthálózat kiépítésével, ennek köszönhetően a környék gazdasági, főként borászati központja lett. 1909-re már három vasútvonal indult innen, ezek közül egy közvetlenül Budapestre. 1925-re annyira bejött a borral való üzletelés, hogy a város 25 nagykereskedője közül 15 már csak azzal foglalkozott.

A város valaha volt legnagyobb bordinasztiái közül is kiemelkedett a zsidó Leszner család. agjai már 1826-ban borkereskedelmi céget alapítottak. A több száz méteren keresztül húzódó pincebirodalmuk a mai napig viszonylag épségében megtalálható, a Fő teret és a Deák Ferenc utcát északról és délről szegélyező házak alatt.

A pincészet fénykorában közel ötvenezer hektoliter bort tudtak itt tárolni és kezelni, a vasút segítségével pedig közvetlen indították útnak a hazai, illetve külföldi lerakatokba az édes nedűt.

Az óriási, föld alatti járatok egyébként időnként mai is látogathatóak, de kizárólag vezetett tárlatok során.

Vissza a felszínre, illetve irány a Malom-tó

Ha már a Fő tér ritkaságszámba menő alvilágát bemutattuk, akkor nem is távolodnánk el a belvárostól, hiszen itt találhatóak Tapolca ékkövei, az a két tó, melyet egy ódon vízimalom szel ketté. Ezek közül minden képeslap kedvence, a mélykék színű Malom-tó – melyet szokás Nagy-tónak is emlegetni – az ismertebb.

A tapolcai Malom-tó a város egyik legszebb részén található.
A tapolcai Malom-tó és környéke az egyik legromantikusabb városrész Magyarországon (Fotó: iStock)

A mediterrán jellegű házak környezetében megbúvó víztükröt saját, 18 fokos forrása táplálja, így soha nem fagy be.

A mellette elterülő hangulatos sétányt éttermeivel és kávézóival együtt Magyarország egyik legromantikusabb városrészének tartják a turisták.

A szélén már az Árpád-korban is működött vízimalom, és később is olyan fontosnak számított ez a hely, hogy egy 1588-ban keletkezett összeírás tanúsága szerint a Malom-tó, és lefolyásának vizén három is iparszerűen őrölte a gabonát.

Az akkori iratokban szereplő Kettős malom építménye feltehetően azonos a ma is látható, már hotelként szolgáló épület elődjével. Az jelenlegihez legjobban hasonlító üzem rajzolt képe az 1890-es években forgalomba kerülő képeslapokon bukkant fel először. Később, bár a lapátkereket meghagyták, az őrlés folyamatát turbinák segítségével végezték.

A múlt század ötvenes éveire viszont már csak raktárként szolgált az épület, így a következő évtized közepén egy jó ötlet nyomán megkezdődött turistaszállóvá alakítása, 16 szobával.

A tapolcai Malom-tó partján álló szálloda, melyet a régi malomból alakítottak ki.
A tapolcai Malom-tó partján álló, XIII. században épült egykori vízimalom épületéből kialakított szálloda (Fotó
Szigetváry Zsolt)

Jóval később, egy nagyobb lélegzetvételű fejlesztéssel ennek nyomán jött létre a malom ma ismert végleges formája, a Hotel Gabriella, mely mögött ott húzódik a Kis-tó. Ez utóbbi a felduzzasztott Tapolca-patak vizének köszönhető, mivel az egykor itt egy második malmot hajtott meg.. A lenti tó környéke kevésbé zsibongó, errefelé nagyobb a zöldterület, és ha még szemfülesek is vagyunk, akár totyogó kacsákkal is találkozhatunk.

Tapolcai-tavasbarlang – vissza a föld alá

A múlt század elején, 1903-ban teljesen véletlenül, kútásás közben fedezték fel az egyik legérdekesebb hazai barlangot, melyet 1910-re nyitottak meg a látogatók előtt. Ez lett egyben az első, villanyvilágítással rendelkező, nemcsak kutatók és szakemberek, hanem turisták által is bejárható hazai barlangrendszer – ahol szinte mindent víz borít.

Csónakázó a Tapolcai-tavasbarlang egyik járatában.
Csónakázás a kristálytiszta Tapolcai-tavasbarlang vizén (Fotó: Egri Csaba)

Bár a tavasbarlang csónakázó részében a kristálytiszta, kékes csillogású vízfelületen saját magunknak kell eveznünk egy ladikban, és néhol már annyira összeszűkülnek a járatok, hogy csak kézzel tudjuk előre lökni járművünket, a csodálatos látvány mindezért jócskán kárpótol. A fények kialakítása pedig még csillogóbbá, tüneményesebbé teszi a környezetet. És mielőtt bárki megijedne: a csónakokkal képtelenség eltévedni, mivel csak egy irányba lehet haladni.

Tapolcai-tavasbarlang egyik járatának csillogó víztükre.
A Tapolcai-tavasbarlang csónakkal bejárható útvonalának egy része (MTI Fotó: Nagy Lajos).

A Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban azonban nem csak hajókázni lehet, mivel számtalan élmény várja azokat, akik felkeresik: egyebek közt megismerkedhetünk a cseppkövek, kristályok titokzatos világával, ahogyan mindenkit vár a 3D vetítő-terem, a mászófal, a kicsiket még egy játszótér is.

Innen már csak egy ugrás a következő helyszín, amit azonban inkább a gyógyulni vágyóknak ajánlanánk.

A gyógybarlang, amihez kevés fogható létezik

A második világháború idején, amikor a városi kórház alatt húzódó – korábban már felfedezett – barlangi részeket óvóhelyiségnek használták, különös dologra figyeltek fel az orvosok. Kiderült ugyanis, a sziklaüregek levegője rendkívül jó hatással volt a légúti betegségektől szenvedőkre.

A tapolcai kórház alatt húzódó barlangjáratok egyike.
A tapolcai Deák Jenő kórház alatt lévő tágas barlangrendszer egyik terme (Fotó: Deak Ferenc kórház)

Bő egy évtizeddel később, a DOTE Gyógyszertani Intézet vizsgálatot végzett, melynek eredményeképpen semmilyen kóros anyag nem volt kimutatható a barlang levegőjében.

1973-ra légúti megbetegedésben szenvedők kezelésére alkalmas területet alakítottak ki, amely 1982-től hivatalos gyógybarlangként üzemel.

A magas páratartalmú, teljesen vírus és baktérium mentes föld alatti klíma csökkenti az asztmások rohamait, enyhíti a légzésszervi panaszokat, segít helyreállítania a felborult biológiai ritmust. Ma a gyógyulni vágyók mindezt a tapolcai Deák Jenő kórház segítségével vehetik igénybe.

Az Y-házak

Ha nem is annyira mélyen részei Tapolca történelmi múltjának, egyediségük miatt mégis érdemes ellátogatni a belvárostól alig 20 percnyi sétára lévő Y-házakig, ugyanis nyugodtan állíthatjuk, hasonlókat nem igazán fogunk látni kis hazánkban.

Az itt kissé tájidegen lakóházak bár furcsán hatnak, simán elmennének egy tengerparti szállodasoron.

A tengerparti szállodákra emlékeztető Y-házak Tapolcán.
Az szocializmusban épült, különös formájú Y-házak ma már Tapolca jellegzetességei közé tartoznak (Fotó: MTI / H. Szabó Sándor)

1972-ben kezdték felhúzni a lakótelepet az úgynevezett alagútzsalus technológiával, melynek során a betont a helyszínen, a zsaluzat közé öntötték, és nem házgyárban állították elő a szerkezeti falakat, mint a paneleknél.

Az így elkészült lakóházak jellegzetesen három irányba nyúlnak ki, vitorlaszerű formát öltve. Helyenként hatalmas teraszaik vannak, bár funkciójuk nem igazán érthetőek, mivel úgy tűnik, soha nem lettek kihasználva ezek a terek.

Ha kissé szürreálisan is hatnak az Y-házak a háttérként szolgáló Badacsonnyal, formailag unalmasnak semmiképp sem nevezhető a lakótelep.

Megszólít a történelem – Magyarország egyik legszebb vára alig 15 percre

Amennyire hangulatos hely Tapolca, legalább annyira kalandos a térsége. Három várat is találunk a közelében (csobánci, szigligeti, sümegi), ami valljuk be, elég ritka a magyar településeknél. Mi most Sümeg várára térnénk ki, amely alig negyedórára van Tapolcától, és közvetlen út visz oda.

A sümegi vár és környéke.
Sok-sok év munkájával helyreállított sümegi vár a környék legmeghatározóbb építménye (Fotó: MTI / H. Szabó Sándor)

A fent említett udvarházak közül ráadásul a legszebb állapotban található, melyet hosszú évek példamutató munkájával a Papp család virágoztatott fel az elmúlt évtizedekben. Egyedülálló élményparkjában megismerkedhetünk a középkori harcok menetével, az ostromok során használt fegyverekkel, hadigépekkel.

De láthatunk küzdelmeket a lovagi arénában is, élvezhetjük a mongol lovaskaszkadőrök látványos bemutatóit is.

A páratlanul felújított fellegvárban pedig az állandó kiállítások mellett megtekinthetjük a kápolnát, a börtönt, a püspöki hálószobát, a kovácsműhelyt, és minden egyebet, amiért érdemes felkaptatni a várhegyre. Ahol egyébként csodás kilátás vár ránk, így érdemes elidőzni a végtelen táj élményével.

Olcsó szállások Tapolcán

Hirdetés

Keresés az oldalon