Világ 2026. október 17.

"59 évesen elbocsátottak. Ma az Antarktiszon dolgozom, hajnalban kelek, esténként pedig éjszakai klubokban táncolok"

Világ 2026. október 17.

Milyen az élet a világ egyik legzordabb vidékén? A friss élelmiszer ritka kincs, a munkanapok hosszúak, a szórakozási lehetőségek meglepően változatosak.

A legtöbben nyugodtabb évekre vágynak hatvanhoz közeledve, Mei Li azonban egészen más utat választott. Miután 59 évesen elveszítette az állását a Szilícium-völgyben, úgy döntött, gyökeresen megváltoztatja az életét. Korábban a HP marketing- és kommunikációs vezetőjeként dolgozott, 2025-ben viszont már a világ egyik legelszigeteltebb vidékén, az Antarktiszon kezdett új munkába. Az amerikai McMurdo kutatóállomáson helyezkedett el szezonális ellátási technikusként,itt a korábbi irodai feladatait fizikai munka, hólapátolás és rakományok mozgatása váltotta fel.

Ilyen egy átlagos munkanap az Antarktiszon

Mei Li számára az egyik legnagyobb kihívást a korai kelés jelentette. Saját bevallása szerint mindig is éjszakai bagoly volt, a Szilícium-völgyben pedig megszokta a rugalmas munkaidőt. Az antarktiszi kutatóállomáson viszont egészen más szabályok érvényesek. A napja reggel 6:30-kor kezdődik, a munkavégzés pedig szigorú beosztás szerint zajlik. Az állomáson dolgozók többsége hétfőtől szombatig, reggel 7:30 és délután 17:30 között teljesít szolgálatot.

Legalább a munkába járás nem okoz különösebb gondot: nincsenek dugók, és a legtöbb hely gyalogosan megközelíthető.

A nő a raktárkészletek kezeléséért, az eszközök nyilvántartásáért és az ellátmányok mozgatásáért felel. Októberben, az antarktiszi szezon kezdetén akár félméteres hó is boríthatja a területet, így előfordul, hogy a munkanapját hólapátolással kell kezdenie, hogy egyáltalán bejusson a raktárba. Ezután egyeztet a felettesével, feldolgozza a többi dolgozó eszközigényeit, megkeresi a szükséges felszereléseket, és ellenőrzi, hogy minden adat megfelel-e a nyilvántartásnak.

Ez is érdekelhet:

Négy egyetemista juhgyapjúval takart be egy alpesi gleccsert, és mindössze három hónap alatt több mint 50%-kal sikerült csökkenteniük az olvadását

Elolvasom

A friss gyümölcs valódi luxusnak számít

Az Antarktiszon az élelmiszer-ellátás is egészen másképp működik, mint amit a világ legtöbb részén megszokhattunk. A McMurdo állomásra a szezon elején C-17-es teherszállító repülőgépek viszik a szükséges felszereléseket és az élelmiszereket. Ilyenkor a jég még elég szilárd ahhoz, hogy a nagy tömegű repülőgépek biztonságosan közlekedhessenek.

Mei Li feladatai közé tartozik a rakományok kirakodása, targoncával történő mozgatása és nyilvántartásba vétele is.

Ahogy azonban emelkedik a hőmérséklet, és a jég veszít a stabilitásából, a nehéz teherszállító gépek közlekedése is korlátozottabbá válik. Ez az élelmiszer-ellátásra is hatással van.

Míg a szezon elején viszonylag könnyű friss gyümölcshöz és zöldséghez jutni, később ezek valóságos luxuscikké válhatnak. Előfordul, hogy a dolgozók a saját hűtőjükben tartogatják a banánt, hogy minél tovább kitartson. A kezdetben bőségesen rendelkezésre álló tojásból pedig a szezon előrehaladtával már csak korlátozott mennyiséget osztanak ki.

Azért senkinek sem kell állandóan konzerveken élnie. A közös étkezőben pizzát, hamburgert és más fogásokat is felszolgálnak. Az étkezések ráadásul fontos közösségi események, az egész hely hangulata sokszor inkább egy egyetemi kollégiuméra emlékeztet, mint egy távoli kutatóbáziséra.

Éjszakai élet az Antarktiszon: tánc, koncertek és rádiózás

Aki azt gondolja, hogy egy antarktiszi kutatóállomáson a munka után mindenki visszavonul a szobájába, alaposan téved.

A délután 17:30-kor véget érő műszak után ugyanis egészen pezsgő társasági élet veszi kezdetét.

Az állomáson kifejezetten ösztönzik a dolgozókat arra, hogy ne túlórázzanak, hanem töltsenek időt egymással. Ebben az internet korlátozott elérhetőségének is szerepe van: az emberek többet beszélgetnek személyesen, könnyebben kötnek ismeretségeket, és közös programokat szerveznek. A szabadidős lehetőségek között kreatív foglalkozások, csoportos táncórák, zenés programok és rögtönzött koncertek is szerepelnek. Az állomáson könyvtár és saját rádió is működik.

Mei Li önkéntesként a könyvtár munkájába is bekapcsolódott, emellett rádióműsort vezetett, amelyben az 1980-as évek slágereit játszotta.

Az állomás dolgozói alkalmi zenekarokat is alapítanak, amelyek többek között az Icestock nevű újévi fesztiválon lépnek fel. A legmeglepőbb azonban talán az, hogy még éjszakai szórakozóhelyek is vannak, amelyeket különösen szombat esténként látogatnak szívesen a dolgozók.

Vasárnap végre nem kell korán kelni

A heti hatnapos munkarend mellett a vasárnap az egyetlen pihenőnap. Mei Li ilyenkor igyekszik bepótolni az egész heti korai keléseket, ezért dél előtt szinte soha nem kel fel. Éppen időben érkezik viszont a késői reggelihez, amely a hét egyik legjobban várt eseménye. Ilyenkor az ételkínálat is gazdagabb, sajtok és különlegesebb fogások kerülnek az asztalra, az egész állomáson pedig érezhetően nyugodtabb a hangulat.

A szabadnapot mindenki másként tölti. Vannak, akik futni indulnak vagy túráznak a környéken, Mei Li azonban inkább a következő hétre készül, illetve a rádióműsorával foglalkozik.

Vasárnap esténként tudományos előadásokon is részt vesz, amelyeket a központi étkezőben tartanak.

Ezek az alkalmak különösen értékesek számára, hiszen így közelebbről is megismerheti a kutatók, mérnökök és technikusok munkáját, akik a kontinens tudományos vizsgálatához járulnak hozzá.

Hatvanévesen kezdett új életet a világ egyik legzordabb helyén

Mei Li története azért is különleges, mert egy olyan életkorban vágott bele teljesen új kalandba, amikor sokan már a nyugdíjas éveiket tervezgetik. Ahelyett, hogy az elbocsátása után egy másik nagyvállalatnál keresett volna hasonló munkát, egy olyan helyet választott, ahol a mindennapi élethez is egészen más alkalmazkodóképességre van szükség.

A hideg, az elszigeteltség, a fizikai megterhelés és a szigorú beosztás ellenére egyáltalán nem bánta meg a döntését. Sőt, annyira megszerette az antarktiszi életet, hogy ismét visszatérne a McMurdo állomásra.

via