Ide a turisták sosem jutnak el: Pécs páratlan városrésze, ahogy még nem láttad - a Fortepan képeivel!
A lakótelepek megítélése nem egyértelmű: sokan fojtogatónak érzik a betondzsungelt, míg mások számára ezek jelentik az otthon melegét. Az azonban biztos, hogy utazáskor legtöbben a történelmi városközpontokra kíváncsiak, és nem a külvárosokban álló lakótelepekre. Pedig ezeket az épületeket tekintve rengeteget megtudhatunk a helyszín 20. századi történelméről, iparáról és mindennapjairól. Nézzük, hogy festett a múlt században az Uránváros, Pécs híres lakótelepe a Fortepan képein!
25 ezer embernek adott otthont
Pécsre utazva sokan azonnal a történelmi városközpontba veszik az irányt: itt fekszik Magyarország legjobb állapotban fennmaradt török-kori mecsete, Gázi Kászim pasa dzsámija, a Pécsi Bazilika és a város Zsinagógája is. Akinek ez nem lenne elég, ellátogathat a Zsolnay-negyedbe, felsétálhat a Barbakánba, vagy a Mecsek erdeiben túrázhat. Arról azonban, hogy hogyan élnek a helyiek, a legtöbbet akkor tudhatunk meg, ha vetünk egy pillantást a város lakótelepeire, ezek történelmére, jellegzetességeire és különleges épületeire.
Uránváros története 1954-ben kezdődött, mikor Pécstől nyugatra, a Jakab-hegy belsejében uránra bukkantak. Az atomerőművek és nukleáris fegyverek alapanyagaként szolgáló ásványkincset remekül lehetett értékesíteni a Szovjetunióban, így azonnal megszülettek a tervek a kitermelésre. A bányászathoz szükséges munkaerő elszállásolásához azonban új épületekre volt szükség.
Uránváros építése 1955-ben kezdődött: az első téglaépületeket 1956 október 23-án adták át a lakóknak. Az ezt követő háztömbök azonban már az akkoriban csúcstechnológiásnak számító panel-elemekből épültek: 1963-tól kezdve az építkezéshez szükséges elemeket is helyben gyártották, a Pécsi Házgyárban.
1971 elejéig 25 ezer ember jutott új lakáshoz Uránvárosban, 1974-ig összesen 7350 lakás épült fel.
Mindeközben a lakóteleptől északra felépült az új egyetemi városrész, illetve számos szociális és kulturális intézmény létesült a városban – ez az időszak nagy fellendülést jelentett Pécs történetében.
Érdekesség, hogy Uránváros utcáit többnyire magyar kutatókról és tudósokról nevezték el: így lett a városrészben a közterületek neve Ajtósi Dürer utca, Jedlik Ányos utca, Bánki Donát út, Bolyai Farkas utca, Puskás Tivadar utca és Zipernowsky Károly utca.
Az Olympia étterem legendája
Uránváros történetét vizsgálva érdemes kitekinteni az Olympia étteremre, ami egyike a kevés, 1945 után épült, műemlékvédelem alatt álló épületeknek Magyarországon. A városi legenda azt tartja, hogy az eredetileg étteremként és cukrászdaként működő épület az 1958-as brüsszeli Expo világkiállításra készült magyar pavilonnak a mása, ez azonban nem igaz: mindkét épületet Gádoros Lajos Ybl-díjas építész tervezte, és az ‘58-as Expo magyar pavilonjának valóban volt egy sátor alakú része. A hasonlóságok azonban ennyiben kimerülnek –
az Olympia étterem tervezését inspirálta a brüsszeli pavilon, azonban nem tökéletes mása annak.
Az Olympiában egy épületben négy, különálló rész kapott helyet: volt egy közös előtér, amelyből meg lehetett közelíteni a benti nagy éttermet és a kisebb cukrászdát. Külön bejárata volt a söntésnek is. Ezeket egy tálalófolyosó kötötte össze. Az épülethez tartozott a teraszon álló, különálló üveg táncpavilon is. A cukrászüzem és a konyha külön működött, mert úgy tervezték, hogy később akár különálló cégek is üzemeltethessék őket.
Az Olympia elegáns, modern helyszínnek számított a maga idejében. A Dunántúli Napló így számol be a benne található étteremről és cukrászdáról:
Az I. osztályú presszóban és a II. osztályú étteremben tölgyfa burkolat, sokszínű lámpatestekből ömlő nappali fény, pompás színű bútorok, intim sarkok, kedves páholyok teszik meghitté a hangulatot. ezüstözött barokk evőeszközök és herendi porcelán, melyet minden jelentősebb rendezvényre elővesznek.
A legbiztonságosabb lakótelep
A rendszerváltás után Pécs komoly válságba került: a keleti piacok beszűkültek, a bányák pedig elavult technikával, veszteségesen működtek. Emiatt több bányaüzemet be kellett zárni, máshol pedig nagyszámú dolgozót bocsátottak el. Ez súlyos csapást mért a helyi iparra, és tömeges munkanélküliséget hozott. A helyzetet tovább rontotta az 1990-ben kitört délszláv háború, amely elvágta a határmenti gazdasági kapcsolatokat, és visszavetette a turizmust is. A pécsi állami nagyvállalatok szintén eltűntek vagy átalakultak, helyükön új cégek és vállalkozások jelentek meg.
Uránvárost is érintette a gazdasági változás: a városrész átalakult, egyike lett Pécs nagyvárosias lakótelepeinek, és ma főként a családosok körében népszerű.
A városrész nem osztozik a lakótelepek kétes hírnevében: 2009-ben itt volt a legalacsonyabb a bűnelkövetési ráta egész Pécsett.
Az egykori Olympia étterem profilja is megváltozott: a ‘80-as években hanyatlásnak indult, és 1990-ben étteremként végleg be is zárt. Ezt követően 1991-ben bevásárlóközpontként nyitott újra, majd bizonytalan ideig elhagyatottan állt. Ma egy része edzőteremként működik, a korábban említett táncpavilon pedig dohányboltként üzemel.
Tehát ha Pécsen járunk, érdemes ellátogatni Uránvárosba is: itt a város egy másik arca tárul fel a látogatók előtt. A betondzsungelben bóklászva megfigyelhetjük, hogyan építkezik a múltból a jelen, és hogyan népesítik be a pécsi családok ezt a ma is nyüzsgő, tízezreknek otthont adó lakótelepet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Trump karácsonyi portréjától lehidalsz - Melania Trump megmutatta...
Decemberben is 22 fok, nyugalom: Európa idilli szigete, ahol nincs...
Rengeteg hó hullik a legszebb téli városban, amely itt van a...
A világ legnagyobb termálfürdője nincs messze Magyarországtól:...
Pszichológusok szerint ez a tengerparti falu hangulatjavító -...
