A Salgóbánya szomszédságában megbújó Középbánya-tó a régió egyik legkülönlegesebb helyszíne, amit sokan csak Sziklás-tóként ismernek – ne lepődjetek meg, ha a helyiek így hivatkoznak rá. A tavat Salgóbánya felől közelíthetjük meg. A tóhoz vezető út során egy hosszú lépcsősor vezet fel a bánya peremére, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az alattunk elterülő tájra és a tó mélykék vizére. Első ránézésre akár egy tengerszem is lehetne, de a meredek bányafallal körülvett tó valójában egy vulkáni kőzetekkel határolt vízfelület, amely évszakról évszakra más arcát mutatja.
A Középbánya-tó a Medves-fennsík szélén, Salgótarján északi részén, a Karancs–Medves térségében található, az ún. északsiki völgyben. Ez a fennsík Közép-Európa legnagyobb összefüggő bazaltplatója, amelynek kétharmada Magyarországon, egyharmada Szlovákiában található. A terület egy része ma is gazdasági művelés alatt áll, de jelentős hányada természetvédelmi oltalom alatt van.
„A bazaltplatón a bazalt vastagsága 40 és 100 méter között váltakozik, ez pedig megkönnyítette a kitermelést” – mondta Hegyi Péter, a Novohrad-Nógrád Geopark munkatársa. A bazaltot főként nyílt színi bányákból termelték ki, például Somoskőn, Salgóbányán és Eresztvényben. Eleinte kézi erővel zajlott a bányászat, majd vasúti síneket fektettek le, előbb állati, később gépi erővel szállították le a követ a közutakhoz, onnan pedig vasúton juttatták el az ország különböző pontjaira, ahol szükség volt rá.
Az Eresztvényi kőbányákhoz egy 12,5 kilométeres tanösvény is vezet, amely több bányát is érint útközben.
A Középbánya-tó kialakulása különösen izgalmas: „A kitermelés során víz alatti vulkanizmus nyomaira bukkantak – a bazalt ugyanis egykor a homokos tengerfenéken medencéket alakított ki. Amikor a bányászok megnyitották a kőzetet, véletlenül megsértettek egy ilyen, vízzel feltöltődött medencét, a víz kiszökött, és elárasztotta a kibányászott részeket” – magyarázta a szakember.
Ilyenkor – ahogy a bányászok mondják – „ki kell rabolni” az acél dúcolatokat, mert a víz mindent elönt. A legmélyebb ponton a tó eléri a 8 métert is.
A tó karéj alakú, így nem járható körbe teljesen, de van egy kis terasz, ahonnan kilátás nyílik a vízre. A bátrabbak letérhetnek a kijelölt útról, és felkapaszkodhatnak a hat méter magas karéj tetejére is lélegzetelállító fotókat készíteni. Télen, ha bőséges a csapadék, akár jégfal is kialakulhat.
A természet hamar visszavette a területet
A természet mára visszahódította ezt az egykor mesterséges tájat: gázlómadarak érkeztek, lábukon ikrákat hozva. Az emberek közreműködése nyomán olyan fajok is meghonosodtak a tóban, mint a naphal és a törpeharcsa, sőt, a vízben algák és más vízinövények is elszaporodtak.
Medúzákat is láthatunk
Nyaranta a kristálytiszta vízben édesvízi medúzák is felbukkanhatnak. Ezek a kis lények az 1920-as években kerültek Európába Délkelet-Ázsiából. Csalánsejtekkel rendelkeznek, mégsem jelentenek veszélyt az emberre, ellentétben tengeri rokonaikkal. Ezek az áttetsző, pár centiméteres állatok teljesen ártalmatlanok az emberre, csípésük maximum bőrpírrel jár.
„Pár éve tudjuk, hogy megjelentek itt a 20 forintos nagyságú édesvízi medúzák” – mondta Hegyi Péter. Ezek a medúzák meglehetősen kényes élőlények: „A víz hőmérséklete és tisztasága szabályozza, hogy kibújnak-e az ikraállapotból.” A terjedésük gyors, ma már a városi strandnál is feltűntek.
A világon az első
A helyi geopark egyedülálló kezdeményezés: „Ez a világ első határon átnyúló geoparkja. Az 1 619 km2 területű Novohrad-Nógrád Geopark 64 magyar és 28 szlovák település földtani, természeti, történeti és kulturális örökségét, palóc hagyományait ápolja és bemutatva őrzi” – mondta a vezető. Jelenleg Magyarországon három geopark működik, de transznacionális, vagyis országhatárokon átnyúló formában ez az egyetlen.
A geopark magyar oldala domináns, 1 284 km2 természeti örökségének kinevezett gondnoka a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mely számos geosite – földtani bemutatóhely mellett a Salgótarján – Baglyaskői Látogatóközpontját és az Európa Diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkját (osmaradvanyok.hu) is a geopark szolgálatába állította.
A látványosságok között szerepel többek között a Salgói és Somoskői vár, a Medves-fennsík, a Füleki vár, a Geocsodák Háza, az ipolytarnóci ősmaradványok, a hollókői ófalu, illetve a Vizslás határában található tufaképződmény is.
„Ez utóbbihoz hasonló, ilyen méretű riolittufa Vizsláson kívül csak Törökországban található Európában és a világon is csak hat helyen tartanak számon hasonlót”
– emelte ki Hegyi Péter. A Szilvás-kő kettéhasadt hegye is geológiai kuriózum, akárcsak a világviszonylatban is unikális bazaltorgonák. „Nagyon elterjedt forma a bazaltoszlopos elválás, de az, hogy ívesen legyen meghajolva, az teljesen egyedülálló” – hangsúlyozta.
A környék minden korosztálynak ajánlott: „Ötévestől nyolcvanöt éves korig mindenkinek jó szívvel ajánljuk a felfedezését. Nem igényel különösebb felkészülést, és még nem ette meg a tömegturizmus.” Aki kicsit is nyitott a természetre, a tájra, az élővilágra és a történelemre, az garantáltan élményekkel telve távozik innen. A középkori épületektől kezdve a forrásokig gyalog is bejárható a térség, de kerékpárral vagy lóháton is felfedezhető.
A tó megközelítése
Ha autóval érkezünk, Budapest felől az M3-as autópályán kell Hatvanig mennünk, majd onnan térjünk rá a 21-es főútra Salgótarján irányába. Salgótarján belvárosából a Pécskő út – Dornyai Béla út – Középbánya út vonalon közelíthető meg.
A tóhoz vezető út nem teljesen kiépített, így eső után vagy télen érdemes terepjáróval menni. Parkolási lehetőség korlátozott, sokan a közeli földutak mentén hagyják az autót. Vonattal Salgótarján vasútállomásig kell utazni (Budapestről indul pl. a Hatvan–Salgótarján vonalon átszállással). A vasútállomástól kb. 5–6 km a tó, úgyhogy nagyobb túrával számoljunk.
Több túraútvonal is vezet a Középbánya-tóhoz, pl.: a Pécskő felől, a piros turistajelzés mentén. A városból indulva kb. 1,5-2 órás séta erdei utakon.
A tó kerékpárral is megközelíthető, de fontos: az utolsó szakasz erdőn és murvás úton vezet, épp ezért MTB (mountain bike) vagy túrakerékpár javasolt.
Nógrád megye már önmagában is lenyűgöző: vulkáni eredetű lankái és gazdag természeti kincsei miatt rengeteg itt a felfedeznivaló. További látnivalók a környéken:
Eresztvényi látogatóközpont
Eresztvény a Medves-fennsík kapuja. A helyi látogatóközpont csendes erdei környezetben, a fák ölelésében bújik meg. A közelben játszótér is van, és mesés panoráma nyílik a salgói várra is – tökéletes hely egy rövid kiruccanáshoz vagy akár egy egész napos kiránduláshoz.
Az eresztvényi geopark központjában frissítő italokkal, könnyű harapnivalókkal, kávéval, teával várják a látogatókat. Ha túrát vagy programot tervezünk a környéken, szívesen segítenek: túraleírásokat, térképeket, kiadványokat is kínálnak. Az intézmény mindössze 10 percnyi autóútra található Salgótarján központjától.
Petőfi-forrás, Eresztvény
A források szerint Petőfi Sándor 1845 nyarán, felvidéki vándorlása során kereste fel Somoskő és Salgó környékét. Az Úti jegyzetek alapján Vecseklőről indult útnak barátaival kora reggel, és a Medves-fennsíkon áthaladva érkeztek meg Somoskőre. Itt megcsodálták a „gyönyörű kövekből épült várat” és a település „idilli” hangulatát, majd vezetőt fogadtak, hogy az alig egyórányira fekvő Salgóhoz továbbmenjenek.
Tisztelegve a költő emléke előtt, róla nevezték el a valamikori vasúti nyomvonalat, amely Eresztvény és Somoskő–Magyar-bánya között vezet, és ma kényelmes séta-útvonal.
A Petőfi-sétány szinte minden pontjáról lenyűgöző kilátás nyílik a két közeli várra, a „Palóc-Olümposzként” is emlegetett Karancs tömbjére (729 m), valamint a Sátorosra (660 m).
Salgó vára
Salgó vára Salgótarjántól északra, Salgóbánya fölött, egy 625 méter magas bazaltkúpon áll. A várat a tatárjárás (1241–1242) után építette a Kacsics nemzetség építtette. A romokról tiszta időben belátható a Mátra, a Bükk, a Cserhát és a Börzsöny, sőt, időnként, tiszta időben a Magas-Tátra sziklás gerince is feltűnik a távolban. Autóval Salgóbányáig lehet eljutni, onnan a Vár utca végén kialakított parkolótól indul az ösvény. Az út első szakasza széles földút, ami a felső részen köves, sziklás erdei úttá válik.
Fontos tudni, hogy vár környékén nincsenek közművek, illemhely vagy fedett pihenőhelyek!
A vár szabadon látogatható egész évben. A bejárathoz vezető sziklás szakasz nehézséget okozhat kisgyermekeknek és idősebbeknek, ezért fokozott óvatosság ajánlott.
Somoskői Vadaspark
A 17 hektáros vadaspark Somoskő vára alatt található. A völgyben olyan őshonos állatok élnek, mint a muflon, az őz, a dám vagy a vaddisznó. Az itt élő állatokat évszaktól függetlenül bármikor meglátogathatjuk. A park állatsimogatójában merinói juhok és kameruni törpekecskék várják a kicsiket és nagyokat, de a park területén számos madárfajt is megfigyelhetünk. Csoportoknak szükséges az előzetes bejelentkezés.
Boszorkánykő, Salgótarján
A Boszorkánykő (más néven Kis-Salgó) Salgótarján határában található, nem messze a híres Salgó várától. A vár déli irányából indulva néhány perces sétával elérhető ez a különleges sziklaképződmény. A környéken tanösvény vezeti végig a látogatót. Keleti oldala egy lélegzetelállító, majdnem függőleges sziklafal, amely egy természetes módon kibontakozott törésvonal maradványa.
Bányászati múzeum
A Bányászati Múzeum az egykori salgótarjáni bánya területén található, a Veremoldal keleti részén. A bányának ez a része a legdrágább üzemek közé tartozott, viszont szene nagyon jó minőségű volt. Napi 20 vagon szenet termelt. Az aktív bánya helyén 1965-ben nyitotta meg kapuit Magyarország első és Európa második földalatti Bányászati Múzeuma.
A látogatók láthatják a vágathajtást, betekintést nyerhetnek a fejtési-jövesztési munkába, a fúró-robbantó, fejtőkalapácsos munkába és a maróhengeres frontfejtésbe, valamint nyomon követhetik a rakodó és szállító munka fejlődését is.
View this post on Instagram
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Ez Közép-Európa egyik leglátványosabb és legkomplexebb ősmaradvány-lelőhelye. Egy 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa konzerválta itt az ősi élővilág lenyomatait: többek között cápafogakat, megkövesedett fákat, levéllenyomatokat és ősállatok lábnyomait is megcsodálhatunk.
Tanösvényei és kiállításai nemzetközi színvonalú élményt nyújtanak. A “Miocén Park” ősvilági atmoszférája egész napos felfedezést kínál, családoknak és szakmai csoportoknak egyaránt. A Geológiai tanösvény óránként induló vezetett túrái előzetes jegyvásárláshoz kötöttek.
A látogatók március és május között keddtől vasárnapig, valamint ünnepnapokon 9:00–16:00 között fedezhetik fel a területet, a legutolsó túra 15:30-kor indul. Csoportos látogatásra hétfőnként is van lehetőség, előzetes e-mailes egyeztetéssel az ipolytarnoc@bnpi.hu címen.
Uránia Csillagvizsgáló
Salgótarjánban, a Gedőcz-tetőn található a helyi csillagvizsgáló háromszintes épülete. A csillagvizsgáló tágas fogadóterével ideális kirándulóhely akár nagyobb csoportok számára is, és kiváló helyszín lehet iskolai tanórákhoz, előadásokhoz. Az intézmény legfelső szintjén található a forgatható kupola, benne egy Newton-távcsővel, amelyen keresztül – derült égbolt esetén – az évszaknak megfelelően figyelhetők meg a Hold kráterei, a Jupiter, a Vénusz, a Szaturnusz és különféle csillagképek is.
A csillagvizsgáló különlegességei közé tartozik a holdkőzeteket bemutató kiállítás, valamint az űrkutatással kapcsolatos relikviák gyűjteménye, amely érméket, bélyegeket és üdvözlőlapokat is tartalmaz.
Fontos tudnivaló, hogy a látogatáshoz előzetes telefonos bejelentkezés szükséges, legalább 48 órával a tervezett időpont előtt.
Télen-nyáron izgalmas
Salgótarján környéke télen és nyáron egyaránt rengeteg csodás programot kínál. Míg nyáron felfrissülhetünk Városi Strandon, addig télen vár bennünket az Eresztvényi Szánkópálya. Utóbbi az egykori helyi sípálya alsó részének megtisztításával született, 2017-ben.
Szálláshelyek a környéken
A Bükki Nemzeti Park erdőivel körülvett Salgó Hotel 3 csillagos. A szálloda terasszal rendelkező éttermében hagyományos magyar ételeket szolgálnak fel. Az étterem naponta svédasztalos reggelit kínál, és félpanzió is igényelhető. 2 fő számára egy éjszaka főszezonban 29.360 forinttól indul. (booking)
Ha egyszerűbb, olcsóbb szállodát keresünk, a Salgótarján központjában lévő Galcsik Fogadóban a kétfős szoba ára egy éjszakára nagyjából 12.100 forint. (booking)
Apartmanos szálláshelyet 2 fő részére 16.900 forinttól lehet találni a Szallas.hu-n.
Ha többen mennétek, és jobban szeretitek a tábori körülményeket, akkor jó választás lehet a Salgóbányai Kulcsos ház és nomád táborhely. Ez a hely Salgótarján-Salgóbánya csendes utcájában, a Salgóbányai Erdészház melletti telken lévő épületben 16+2 fő részére kínál új szálláshelyet, és további 28 főig táborozási lehetőséget. Itt a felnőtt szállásdíj 7000 ft/fő/éj, a gyermek szállásdíj 5000 ft/fő/éj, a komplett ház bérleti díja pedig 60.000 forint/ éj. Ha sátraznánk, 4500 ft/fő áron válthatunk sátorheyet, ehhez jár mosdó és zuhanyzó használat is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Hongkongban több tízezren élnek koporsólakásokban- ezért...
Szakértő figyelmeztet: ha ezt látod a Balatonban, nehogy bemenj...
Megérkezett a videó a horvát tengerpartra lecsapó hatalmas...
Meglepő titkot árult el a légiutas-kísérő: ezért figyelnek ki...
Karibi életérzés: Albánia legszebb strandjai, amiket látnod kell!
