Belföld 2021. június 04.

Kifogásolt minőségű hat hazai természetes fürdővíz

Fatima Belföld 2021. június 04.
Tovább javult a hazai természetes fürdőhelyek fürdővizének minősége.

A minősített hazai természetes fürdőhelyek 92 %-a kapott jó vagy kiváló besorolást, míg a kifogásolt természetes fürdővizek száma 9-ről 6-ra csökkent az elmúlt évben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) közelmúltban elkészült értékelése szerint. A minősítés az európai uniós követelményeknek megfelelően négy év teljes adatsora alapján készült. A kockázatalapú statisztikai értékelés során nemcsak egy-egy minta megfelelőségét vizsgálják, hanem a fürdővízminőség változásait, és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkockázatokat is követik. Ezen besorolás szerint kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt minősítést kaphat egy természetes fürdővíz.

Túlnyomó többségben kiválóak a vizek

A 2020 évi szezonban 251 fürdőhely üzemelt a hazai természetes vizeken, ebből 138 a Balatonon. Az NNK értékelése alapján 181 természetes fürdővíz kapott kiváló, 36 jó és 13 tűrhető minősítést. A nagy tavainkon (a Balatonon, a Tisza-tavon és a Velencei-tavon) szinte minden fürdővíz jó vagy kiváló minőségű. A kifogásolt minősítésű fürdővizek közül kettő a Tiszán (Tivadarnál és Tiszakécskén), egy a Kettős-Körösön (Dánfokon), három kisebb fürdőtavakon (a szegedi Sziksós-tón, Soltvadkerten és Tiszaszigeten) található. 15 természetes fürdőhelyen nincs még elegendő minta a minősítéshez, de ezek ellenőrzése is folyamatos.

Az Európai Unió jelentése szerint a tagállamok, Albánia és Svájc több mint 22 ezer fürdőhelyének vízminősége 83 %-ban kiváló. A kedvelt nyári úticélok közül Horvátország, Görögország, Ciprus és Málta tengerpartjai, valamint Ausztria szabadvizeinek minősége több mint 95 %-ban kiválónak bizonyultak 2020-ban.

A kijelölt természetes fürdőhelyeket az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok legalább évi négy alkalommal ellenőrzik, egyszer a fürdési idény előtt, majd a szezon során havonta legalább egyszer. A vízmintavétel mellett a helyszínen vizsgálják, hogy van-e a fürdőhelyen látható szennyezés, pl. kátránymaradék, üveg, műanyag, gumi vagy egyéb hulladék vagy intenzív hínárosodás. A sekélyebb, könnyen felmelegedő állóvizekben a vízvirágzásnak nevezett cianobaktérium burjánzás jeleit – a víz elszíneződését, habzását – is figyelik. A vízmintákban két szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktérium, az E. coli és az Enterococcus mennyiségét vizsgálják. A természetes fürdővíz minősítése a baktériumok száma alapján történik, négy év legalább 16 eredménye alapján. Az értékelés a vízminőség ingadozását is figyelembe veszi, így megállapítható, hogy mekkora a szennyezés kockázata: a kiváló vagy jó minőségű fürdővizekben nagyon alacsony, a kifogásoltakon túl gyakori a biztonságos fürdőzéshez, bár ott sem folyamatosan rossz a fürdővíz minősége – tudatta az NNK.

balaton strand
Getty Images

A természetes fürdővizek a koronavírus fertőzés szempontjából nem jelentenek kockázatot. Tapasztalatok szerint már a szennyvízből sem mutathatók ki fertőzőképes vírusrészecskék, a befogadó vizekben a tisztított szennyvíz még tovább hígul. A kifogásolt vagy a nem ellenőrzött vízminőségű, nem kijelölt fürdőhelyeken a fürdőzők elsősorban hányásos, hasmenéses megbetegedések, szem- vagy fülgyulladás kockázatának vannak kitéve. A nem kijelölt fürdőhelyeken, különösen a bányatavakon általában a balesetveszély is nagyobb, és nincs a helyszínen vízimentő. Nem minden esetben első ránézésre megállapítani, hogy kijelölt fürdőhelyen járunk-e, vannak olyan helyszínek, ahol a feltételek adottak, mégsem jelöltette ki a terület tulajdonosa, és az előírt vízvizsgálatokat sem végzik. Ezért nyaralás, strandolás előtt érdemes tájékozódni az NNK honlapján, ahol megtalálható kijelölt fürdőhelyek listája, a fürdővíz éves minősítése és a legutóbbi vízvizsgálatának eredménye. Az uniós fürdőhelyekről az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján találhatunk részletes információt.

Keresés az oldalon