Ilyen lett a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

Startlap Utazás
Időszaki és állandó kiállításokkal nyílt meg hétfő délután a Néprajzi Múzeum új épülete, amely a Városliget kapujában a Liget Budapest projekt keretében épült fel.

 Jelentős pillanat a mai, mert nagy nemzeti gyűjtemény számára új múzeumépület legutóbb a Szépművészeti Múzeummal jött létre Magyarországon – mondta el a Néprajzi Múzeum új otthonának hétfői sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Ferencz Marcel, az épület tervezője világsztár tervezők munkáit utasította maga mögé a házra kiírt, anonim, nemzetközi tervpályázaton.

A Néprajzi Múzeum épülete sok szempontból zseniális: a Liget történelmi kapu funkcióját állítja vissza a Városligeti fasor torkolatánál a két, egymásba futó, zöld domboldallal, ráadásul az épület tömegének nagy része a föld alatt rejtőzik – jegyezte meg.

 A ház mellett mintegy 10 ezer négyzetméteren megújult a park, a Dózsa György út mentén pedig új promenád létesült. A Városliget tehát nem vesztette el park jellegét, zöldfelületen nem zajlott építkezés, és ez igaz lesz a projekt folytatására is – szögezte le Baán László.

A Néprajzi Múzeum új épülete Budapesten
A Néprajzi Múzeum új épülete Budapesten

Ilyen lett a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

Ilyen lett a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

A Néprajzi Múzeum új épülete Budapesten
Kiállító tér a Néprajzi Múzeum új épületében
Kiállító tér a Néprajzi Múzeum új épületében
Néprajzi Múzeum a Városligetben
Néprajzi Múzeum új, városligeti épülete
Fotó megosztása:

A kiállítóterek a föld alatt vannak

Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a múzeum és a promenád helyén néhány éve még közel csaknem autó parkolt, most pedig a Liget Budapest projekt sokadik eredménye valósult meg.

Ferencz Marcel építész a tervezési koncepcióról szólva elmondta, hogy a házat a természetbe ágyazva képzelte el, a kiállítóterek ezért a föld alá kerültek, a felszínen pedig csak a legszükségesebb elemek maradtak.

 A Hősök tere felől emelkedő szárnyban kaptak helyet a vendégfogadó funkciók, a szemközti oldalon a munkatársak irodái, mindkét épületszárny tetején pedig tetőkert zöldell – közölte az építész.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a gyűjtemény az elmúlt 150 évben hetedik otthonába költözött, de ez az első épülete, amelyet saját céljaira terveztek. “Ennek az eredménye érződik ezen a házon: mindent tudtunk, amit nem akarunk, és azt is, amit igen” – fogalmazott.

Mint kiemelte, előző, Kossuth téri otthonához képest megháromszorozódott a múzeum kiállítótereinek összterülete, ráadásul térszint alatt energiahatékonyan lehet megoldani a klimatizálást és a műtárgyvédelmet.

Szamurájpáncél, modern gördeszkás cipő is az első kiállításon

A kiállítóterek mellett, a korszerű ismeretátadás helyszíneként nyílik meg a MÉTA múzeumpedagógiai tér, de az épületben helyet kapott kutatóterem, könyvtár, vetítő, előadóterem, közösségi irodatér is. A közönség kiszolgálása is sokkal magasabb színvonalon lesz lehetséges, hiszen többek között étterem, büfé, kávézó, múzeumshop, könyvesbolt és három jegypénztár is várja a látogatókat – közölte Kemecsi Lajos.

Mint a múzeum munkatársai elmondták, a már hétfőtől látható, Zoom című egység a jövőben megnyíló, nagy állandó kiállítás kísérőtárlata lesz, melynek célja, hogy újszerű rálátást adjon a gyűjtemény tárgyaira.

A Zoom szövegek nélkül mutatja fel a legkülönbözőbb tárgytípusokat, nagyítások, ellentétpárok, sorozatba állítások segítségével. Ebben az egységben kaptak helyet olyan különleges, nagyméretű tárgyak is, mint egy 19. századi balatoni bödönhajó vagy a legrégebbi fennmaradt székelykapu keresztgerendája 1673-ból.

A múzeum új otthonának első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel 30 kutató munkájába nyújt bepillantást 5 kontinens 100 műtárgya segítségével.

Az 20 tematikus egységbe rendezett anyag tárgyai – mások mellett szamurájpáncél, szász szekrény, bajai dobóháló, modern gördeszkás cipő vagy egy 19. századi szicíliai carretto (kordé) – nagyrészt először szerepelnek kiállításon.

Az ingyenesen látogatható fogadótér leglátványosabb eleme a mintegy 4000 darabot felvonultató Kerámiatér, amely egyfajta korszerű látványraktérként vezeti be az érdeklődőket ennek a mindenfelé előforduló tárgytípusnak az értelmezési lehetőségeibe.

A földszinten kapott helyet a Városliget új látogatóközpontja, benne egy, a száz évvel ezelőtti Budapest városmagját bemutató, 55 négyzetméteres, több mint 6000 épületből álló, léptékarányos városmakettel.

A Néprajzi Múzeum az első héten hosszított nyitvatartással várja a látogatókat.