A Steinhuder-tó közepén fekvő Wilhelmstein erőd Németország legkisebb lakott szigetének számít: a mesterséges szigetet a 18. században építtette Wilhelm zu Schaumburg-Lippe gróf, aki attól tartott, hogy kis, mindössze 340 négyzetkilométeres fejedelemsége könnyen támadás célpontjává válhat. A legenda szerint 1761-ben maga a gróf dobta a tóba az első követ, ezzel jelképesen lerakva az erőd alapjait.
Kezdetleges tengeralattjáró az apró szigeten
Az építkezés rendkívül nehéz körülmények között zajlott. A munkások négy éven át naponta eveztek ki a tó közepére, csónakokkal szállítva a köveket és az építőanyagot. Egy-egy hajó akár 1800 kilónyi kőzetet is vitt magával. 1767-re elkészült az erőd, amely egy fő szigetre épült, körülötte pedig 16 kisebb mesterséges szigetet alakítottak ki.
A Wilhelmstein erőd katonai bázisként működött: mintegy 250 katona és 50 ágyú védte a létesítményt, és kadétiskola is működött itt. A gróf azonban nemcsak védelmi célokra használta a helyet, hanem különféle katonai találmányokon is dolgozott. Kísérletezett gyúlékony folyadékkal töltött ágyúgolyókkal, fegyverekkel, valamint különleges járművekkel.
Leghíresebb projektje az úgynevezett Steinhuder Hecht, amelyet sokan a világ első tengeralattjárójaként emlegetnek.
A tervek szerint a mintegy 30 méter hosszú jármű akár több percen át a víz alatt maradhatott volna. Bár egy teljes működő tengeralattjáró valószínűleg sosem készült el, egy modell állítólag már a 18. században is végrehajtott rövid merüléseket.
A gróf halála után az erőd katonai jelentősége fokozatosan csökkent, és 1867-ben megszűnt katonai állomásként működni. A 20. század elejétől azonban turisztikai látványossággá vált: ma a látogatók hajóval juthatnak el a szigetre, ahol hotel, kávézó, ajándékbolt és egy kis strand is működik, a vezetett túrákon pedig megismerhetik a különleges erőd és a legendás Steinhuder Hecht történetét is.


