A világ leghosszabb tenger alatti alagútja épül Dánia és Németország között, írja a BBC. Az impozáns projekt mindössze 10 percre rövidíti a két ország közötti közlekedést autóval.
Legóként rakják össze
A 18 kilométer hosszúságú Fehmarnbelt lesz a világ leghosszabb, előre gyártott elemekből összeépített közúti és vasúti alagútja. A projekt legfontosabb építkezési helyszíne az alagút északi bejáratánál, a Dánia délkeleti részén fekvő Lolland sziget partjainál található: az itteni létesítmény több mint 500 hektáron terül el, és otthont ad egy kikötőnek és egy gyárnak, amely az alagút szakaszaihoz felhasznált elemeket gyártja. “Ez egy hatalmas létesítmény”, mondja Henrik Vincentsen, az alagutat építő, dán állami tulajdonú Femern vállalat vezérigazgatója.
Az egyenként 217 méter hosszú és 42 méter széles elemek betonacélból készülnek.
A legtöbb víz alatti alagutat – köztük az Egyesült Királyság és Franciaország közötti 50 kilométer hosszú Csalagutat – a tengerfenék alatt húzódó alapkőzetbe vájják. Itt viszont 90 darab egyedi elemet fognak darabonként összerakni, mint a Lego-kockákat.
“Ezzel a projekttel rekordokat döntünk”, magyarázza Vincentsen.
Már korábban is építettek víz alatti alagutakat, de ilyen méretűt még soha.
A 7,4 milliárd euró (3 billió forint) összegű beruházást nagyrészt Dánia finanszírozta, az Európai Bizottságtól 1,3 milliárd euró (530 milliárd forint) érkezett. A projekt a régió eddigi legnagyobb infrastrukturális fejlesztésének számít, és része annak a szélesebb körű uniós tervnek, amelynek célja a kontinensen belüli közlekedési kapcsolatok erősítése a repülőjáratok számának csökkentése érdekében.
Az alagút elkészülte után a dél-dániai Rødbyhavn és az észak-németországi Puttgarten közötti út
mindössze 10 percet vesz majd igénybe autóval, vagy hét percet vonattal a 45 perces komputazást helyett.
A Nyugat-Dániát elkerülő új vasúti útvonal a Koppenhága és Hamburg közötti utazási időt ötről két és fél órára csökkenti, és zöldebb, rövidebb alternatívát kínál az utasoknak és az áruszállítás számára is. “Nemcsak Dániát köti majd össze Németországgal, hanem egész Skandináviát Közép-Európával” – magyarázza Vincentsen. “Így mindenki jól jár.”
Kihívásokkal teli projekt
Dánia a Balti-tenger torkolatánál fekszik, egy forgalmas hajózási útvonalakkal tarkított tengerszakaszon. Az agyag és a mészkőből álló alapkőzet miatt a felszín alatti rétegek túl puhák ahhoz, hogy alagutat fúrjanak, magyarázza Per Goltermann, a Dán Műszaki Egyetem professzora.
Eredetileg hídépítésben gondolkodtak, de az erős szél zavarná a forgalmat.
“Fennállt a veszélye annak, hogy a hajók a hídnak ütköznek”, teszi hozzá a szakértő. “Ugyan építhettünk volna egy ellenálló szerkezetet, de itt elég mély víz, és a legnagyobb hajók közlekednek rajta.” Ezért döntöttek végül a víz alatti alagútépítés mellett. “Megnéztük, és arra jutottunk, hogy ez a legolcsóbb és a legbiztonságosabb megoldás.”
Dánia és Németország már 2008-ban aláírta a megállapodást az alagút megépítéséről, de a kompüzemeltetők és a német természetvédelmi csoportok tiltakozása miatt az építkezés jelentős késést szenvedett. Az egyik ilyen környezetvédelmi csoport, a Nabu (The Nature And Biodiversity Conservation Union) azzal érvelt, hogy a Balti-tenger ezen része fontos élőhelye a víz alatti zajra érzékeny planktonok és disznódelfinek számára. Kifogásaikat azonban 2020-ban egy németországi szövetségi bíróság elutasította, és zöld utat adott az építkezésnek. “Rengeteget tettünk annak érdekében, hogy a projekt a lehető legkisebb hatással legyen az élővilágra”, magyarázza Vincentsen.
Gazdasági fellendülést hozhat
Amikor az alagutat 2029-ben megnyitják, a Femern becslései szerint
naponta több mint 100 vonat és 12 ezer autó fogja használni.
A tervek szerint az autópályadíjakból beszedett bevételekből fizetik vissza az építés finanszírozására felvett, állami hátterű hiteleket. Vincentsen számításai szerint ez körülbelül négy évtizedet vesz majd igénybe. “Végső soron a felhasználók fognak fizetni”, mondja. A beruházástól azt is remélik, hogy serkenti a munkahelyteremtést, az üzleti életet és a turizmust Lollandban, amely Dánia egyik legszegényebb régiója. “A helyiek már évek óta várnak erre a projektre”, mondja Anders Gert Wede építkezésvezető, aki a közelben nőtt fel. “Alig várják, hogy vállalkozások érkezzenek a térségbe.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Döntött az EU: népszerű tárgyat tiltottak ki a poggyászokból
Ez lett a világ legbarátságosabb városa – mutatjuk, hányadik a...
Özönlenek a nyugdíjasok ezekre a helyekre - igazi felüdülés...
Turistákat kérdeztek, mi zavarja őket Japánban, minden második...
Drámai a helyzet: a magyarok kevenc úti célja fuldoklik a...
