Utazás közben sokan ösztönösen megosztják, merre járnak: kikerül egy Instagram-sztori a kilátóról, egy Facebook-bejelentkezés a repülőtérről, vagy egy poszt az újonnan felfedezett étteremről. Mindezt egy kényelmes és ma már teljesen hétköznapinak tűnő funkció teszi lehetővé: a geolokáció, amely a fotókhoz, videókhoz és más tartalmakhoz hozzáadja a pontos GPS-helyzetet – írja a National Geographic.
Ez elsőre hasznosnak tűnhet, hiszen így könnyebb dokumentálni az utazásainkat, visszakeresni az emlékeket, vagy megmutatni másoknak, hol készült egy-egy különleges felvétel. Csakhogy a helymeghatározásnak árnyoldalai is vannak. Egy-egy népszerűbb poszt tömegeket indíthat el sérülékeny természeti helyszínek felé, de akár vadállatokat vagy más embereket is veszélybe sodorhat.
Egy poszt is elég lehet a turistatömeghez
A geolokáció sok helyen valóban segíthet: egy fejlődő turisztikai térségnek vagy egy kevésbé ismert látványosságnak nagy lökést adhat, ha az utazók megjelölik a pontos helyszínt. Egészen más a helyzet azonban azokkal a természeti csodákkal, kisebb farmokkal vagy vízesésekkel, amelyek nincsenek felkészülve több ezer látogató fogadására. Ilyen például az arizonai Horseshoe Bend, a kanadai Bogle Seeds farm vagy a New York állambeli Kaaterskill-vízesések környéke. Ezeknél a helyszíneknél a közösségi médiában megosztott, pontos helymegjelöléssel ellátott tartalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy hirtelen megugorjon a látogatók száma. A tömegturizmus pedig nemcsak kényelmetlenséget okoz, hanem a helyi környezetet is komolyan megterhelheti.
A Bogle Seeds nevű napraforgófarmnak 2018 júliusában, mindössze nyolc nappal a szezonális nyitás után ideiglenesen be kellett zárnia, miután egyetlen nap alatt 7000 látogató érkezett a területre.
A tömeg szemetet hagyott maga után, és több napraforgót is letapostak vagy megrongáltak.
A Kaaterskill-vízeséseknél ennél is tragikusabb következményekről számoltak be: négy ember vesztette életét, miközben fotózni próbált a közösségi médiában egyre népszerűbbé váló helyszínen. Az arizonai Page közelében található Horseshoe Bend látogatottsága pedig óriásit nőtt az elmúlt évtizedekben. Az 1990-es években még körülbelül 2000 turista kereste fel évente, ma már mintegy 1,5 millióan érkeznek ide. A Vox szerint ebben a geolokációval ellátott online tartalmaknak is komoly szerepük volt. Azt persze nehéz előre megjósolni, melyik posztból lesz internetes sláger. Az viszont egyre világosabb, hogy a közösségi médiás helymegjelölések sokkal gyorsabban képesek felkapottá tenni egy úti célt, mint a hagyományos útikönyvek.
A vadon élő állatok is veszélybe kerülhetnek
A geolokáció nem csak a túlzsúfoltság miatt lehet problémás. A technológia fejlődésével a vadorzók és az illegális állatkereskedők módszerei is kifinomultabbá váltak.
2013 júliusában valaki megpróbálta feltörni Krishnamurthy Ramesh, az indiai Wildlife Institute of India kutatójának e-mail-fiókját.
A szakember akkor a Madhya Pradesh államban található Panna Nemzeti Parkban dolgozott egy megfigyelési programon. A fiókban egy bengáli tigris titkosított GPS-adatai is szerepeltek. Arról, hogy vadorzók konkrétan közösségi médiás geolokációs tartalmak alapján kövessenek vadállatokat, egyelőre inkább csak feltevések szólnak. Egyes kutatók ugyanakkor nem zárják ki, hogy a GPS-adatok idővel veszélyes eszközzé válhatnak azok kezében, akik állatok felkutatására és elejtésére használhatják őket.
Nem csak a természet, az emberek biztonsága is múlhat rajta
A pontos helyadatok az emberek számára is kockázatot jelenthetnek. A hackerek, zaklatók vagy bántalmazó kapcsolatokból menekülőket követni próbáló személyek számára egy geolokációval ellátott fotó vagy bejegyzés érzékeny információt árulhat el.
Ma már rengeteg keresőeszköz, adatbázis és helyalapú szolgáltatás működik, amelyek segítségével egy-egy nyilvános bejegyzésből könnyebb következtetni arra, hol tartózkodik valaki.
Ez különösen veszélyes lehet például családon belüli erőszak áldozatai számára, ha akaratlanul is felismerhetővé vagy beazonosíthatóvá válnak egy helymegjelöléssel ellátott fotón.
Mit tehetünk, hogy ne okozzunk bajt?
A kockázatokat viszonylag egyszerűen csökkenthetjük. A legtöbb telefonon a beállítások között, az adatvédelmi vagy helymeghatározási menüpontban ki lehet kapcsolni a helyszolgáltatásokat, vagy legalább korlátozni lehet, mely alkalmazások férhetnek hozzá a pontos pozíciónkhoz. Arra is van lehetőség, hogy a fotókból utólag eltávolítsuk a helyadatokat. Egyes alkalmazások, például az ImageOptim, segíthetnek abban, hogy a képekből töröljük a geolokációs információkat is, mielőtt feltöltenénk őket az internetre.
A legfontosabb mégis az elővigyázatosság. Nem kell minden utazási élményt valós időben és pontos helymegjelöléssel megosztani. Sokszor az is elég, ha csak később posztolunk róla, vagy általánosabb helyszínt jelölünk meg. Egy szép fotó attól még emlék marad, hogy nem árulja el centiméterre pontosan, hol készült.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Bejutottunk a Karmelitába: a híres erkélyen ütött be igazán az...
Eladó egy sziget, ahol csak egy gond van: ha onnan eljössz...
Földrajz-kvíz: sikerül a 10/10, ha vaktérképen kell felismerned...
Itt érzik magukat a legnagyobb biztonságban a külföldiek: apró...
Új időpontokat ígérnek a Karmelita ingyenes látogatására,...
