Új mikroállam Európában, már útlevele is van - Szerbia és Horvátország között fekszik
Új állam jelent meg a Balkánon, legalábbis saját alapítói szerint. A Gapla nevű mikronemzet a Duna partján, Szerbia és Horvátország között fekszik, egy olyan területen, amelyet létrehozói senki földjeként emlegetnek. A projekt egyik alapítója a mindössze 17 éves Wyatt Beck, aki azt állítja: már tinédzserként államot alapított, sőt még az ENSZ-be is meghívták előadni.
A történet első hallásra inkább tűnik internetes játéknak, mint komoly politikai vállalkozásnak, de a fiatal alapítók szerint már minden készen áll: van útlevél, rendszám, zászló, saját weboldal és persze hivatalos név is. A frissen kikiáltott mikronemzet teljes neve: Gapla Föderatív Államai.
Egy apró földdarab a Duna mentén
Gapla területe 205 hektár, vagyis nagyjából akkora, mint Hamburg legnagyobb parkja. A Duna partján található, Szerbia és Horvátország között, ott, ahol a határviszonyok a mai napig nem teljesen egyértelműek. Az alapítók szerint ez a vitatott vagy gazdátlan földdarab adhat jogalapot az új mikronemzet létrehozásához.
Wyatt Beck ugyanakkor még soha nem járt személyesen ezen a területen.
Ez azonban láthatóan nem akadályozta meg abban, hogy társaival együtt saját állami jelképeket, dokumentumokat és intézményi kereteket hozzon létre.
Gapla hivatalos oldalán azt írják, hogy az új ország célja a béke és harmónia erősítése az etnikai csoportok között. Emellett modern, innovatív nemzetként határozzák meg magukat, amely készen áll a 21. század kihívásaira. A megfogalmazás szerint a hangsúlyt nem a politikára, hanem a fejlődésre helyeznék.
Nem ez az első különös mikronemzet a Balkánon
Gapla távolról sem az első ilyen kísérlet. A mikronemzetek sokszor egyszerre jelentenek filozófiai kísérletet, művészeti akciót és a valós élet egyfajta szimulációját. Felvetik a kérdést: milyen lenne egy állam, amelyet nem terhel a múlt? Mitől működik jól egy ország? A polgárait kell szolgálnia, vagy inkább önmagát?
Voltak olyan mikronemzetek, amelyek kifejezetten művészeti projektként születtek. A svéd művészek, Carl Michael von Hausswolff és Leif Elggren által létrehozott Elgaland-Vargaland például olyan állam, ahol minden polgár királlyá válhat. A szlovén Peter Mlakar és a Neue Slowenische Kunst nevű művészeti kollektíva 1992-ben hozta létre az NSK államot, amely művészeti akcióival és provokatív gesztusaival a határokról, a migrációról és az identitásról szóló vitákat is megmozgatta.
Művészet, lázadás vagy üzlet?
A mikronemzetek mögött azonban nem mindig csak idealista vagy művészeti szándék áll. Robert Jelinek művész 2003-ban hozta létre a State of Sabotage, röviden SoS nevű mikronemzetet, amelyet tíz évvel később fel is oszlatott. Szerinte az ilyen kezdeményezések gyakran különc alkotóktól indulnak, akik egy konkrét, forradalminak szánt víziót akarnak megvalósítani.
Máskor viszont pénzügyi érdekek is meghúzódhatnak a háttérben.
Erre példa Liberland, amely Gapla közvetlen közelében található. Liberlandet 2015-ben alapították, saját honlapja szerint pedig ez a világ legszabadabb állama. A projekt nemzetközileg nem elismert, és a Duna menti földdarabon, amelyet Liberland saját területeként tart számon, valójában senki sem él.
Liberland különlegessége, hogy saját meghatározása szerint blokklánc-alapon működik. Aki állampolgár akar lenni, annak a nemzeti kriptovalutába kell befektetnie. Miniszterelnöke Justin Sun kriptomilliárdos. A Liberland körül kialakult közösséget részben a bürokrácia és az adók elutasítása mozgatja, de sokakat az a remény is vonzhat, hogy a befektetések később komoly nyereséget hoznak. A terület és az államiság kérdése azonban itt is erősen vitatott.
Gapla is ehhez a világhoz kapcsolódik, még ha alapítói más hangot is ütnek meg. A hivatalos kommunikáció szerint nem pénzt, hanem ötleteket várnak az érdeklődőktől.
Elfelejtett földdarabok Szerbia és Horvátország között
A Duna menti mikronemzetek története nem véletlenül éppen Szerbia és Horvátország határvidékén bontakozik ki. A volt Jugoszlávia felbomlása után több kisebb terület maradt, amelynek státusza miatt bonyolulttá vált. Horvátország és Szerbia eltérően értelmezi a határvonalat, amely alapvetően a Duna folyását követi, de a folyó kanyarulatai, változásai és a történelmi határvonalak miatt több apró területen vita vagy éppen jogi bizonytalanság alakult ki.
Vannak részek, amelyekre mindkét állam igényt tart, másokra viszont egyik sem.

Az újkeletű tini-állam a Duna partján talált otthonra. Fotó: Getty Images
A helyzet politikailag érzékeny. A helyiek és a hatóságok érthetően idegesen figyelik, amikor külföldiek úgy gondolják, hogy egyszerűen birtokba vehetnek egy területet, még akkor is, ha ez inkább szimbolikus gesztus, mint valódi bevonulás.
Inkább Discordon létezik
A digitalizáció korában ezeknél a mikronemzeteknél a fizikai terület sokszor már csak látszólagos legitimációt ad. A valódi életük inkább online zajlik: Discord-csoportokban, Reddit-fórumokon, közösségi oldalakon és kriptós platformokon. Nehéz elképzelni, hogy kaliforniai tinédzserek valóban a Duna sáros partján akarnának élni. A terület ebben a történetben inkább szimbólum, amelyre rá lehet építeni egy államnak látszó digitális közösséget.
Gaplának egyébként már saját kriptovalutája is van. Bár a kormány elhatárolódik a $GAPLA nevű tokentől, és hangsúlyozza, hogy minden befektetés saját felelősségre történik, a rendszerben mégis szerepet kaphat a pénz: aki eleget fektet be, könnyebben válhat a mikronemzet valódi állampolgárává.
A világ legismertebb youtubere, MrBeast cége is megkereste őket.
MrBeast csatornáját közel 500 millióan követik, így egy ilyen érdeklődés óriási figyelmet hozhatna a projektnek.
Hogy Gapla valaha több lesz-e egy jól felépített digitális szerepjátéknál, erősen kérdéses. Nemzetközi elismerése nincs, lakói nincsenek, alapítói pedig eddig inkább az online térben mozognak otthonosan. A történet mégis sokat elárul arról, hogyan képzeli el egy új generáció az államiságot: zászlóval, útlevéllel, weboldallal, kriptóval és egy olyan földdarabbal, amelyhez talán soha nem is kell igazán odaköltözni.

