Korábban mi is megírtuk, hogy a Zirci Arborétum közlése szerint a parkot 2025. szeptember 28. és 2026. március vége között be kell zárni, mivel átfogó, az egész területre kiterjedő faállományvédelmi munkálatokat végeznek. A munkálatok többek között egy betegség miatt váltak szükségessé, mely az arborétum évszázados kőrisfáit támadta meg, számol be a Világgazdaság.
Nincs más megoldás, ki kell vágni a beteg fákat
Facebook-bejegyzésében az arborétum közölte, hogy a bezárás oka főként a kőrisfákat támadó, gyógyíthatatlan gombafertőzés. “2019-ben lehetett először olvasni a híres, lébényi kőriserdőt megtámadó kórokozóról”, írják. “A megfigyelések során kiderült, hogy a gombafonalak a fa gyökerét, tövét támadják meg, akadályozva a víz és tápanyagfelvételt. A helyzetet tovább súlyosbították az aszályos nyarak.
A növények teljesen védtelenek a gyorsan terjedő fertőzéssel szemben, így a magas kőris akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában is.
A fertőzés megjelent a Bakonyban is, és a zirci kőrisfákat is érinti. “Sajnos semmilyen módszerünk nincs a védekezésre. A fákat nem tudják meggyógyítani a szakemberek”, szögezi le az arborétum. “Annyit tehetünk, hogy a pusztuló példányokat eltávolítjuk.”

A klímaváltozás súlyosbít a helyzeten
A Zirci Arborétum hangsúlyozza, hogy a probléma oka nemcsak a gombafertőzés megjelenésében, hanem a klímaváltozás jelenségeiben is keresendő: “az egész Bakonyt megfertőző gombafaj pusztítása mellett az aszályos teleket csapadékhiányos nyarak követik és hirtelen, özönvízszerűen lezúduló esők, szélviharok érkeznek. Mindezek együtt különösen megterhelik a talajt, a fák gyökérzetét, törzsét.”
Ahogy a Bakonyban, úgy világszerte komoly problémát jelentenek az özönvizek, hangsúlyozza a Világgazdaság. A Föld vízkörforgása mindinkább kibillen az egyensúlyából, az aszályok és árvizek váltakozása pedig súlyos következményekkel jár minden kontinensen, derül ki a Meteorológiai Világszervezet friss értékeléséből. A szervezet 2024-es globális vízmérleg-jelentése szerint a tavalyi esztendő volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta:
a bolygó átlaghőmérséklete 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
A vízháztartásban is hatalmas eltérésekkel küzd az ökoszisztéma: világ vízgyűjtőinek mintegy 60 százalékában a folyók vízhozama eltért a megszokottól – olvasható a jelentésben. A Gangesz és az Indus szintje magasabb volt a szokásosnál, ugyanakkor az Amazonas, a Paraná és a Sao Francisco vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Afrikában a Niger és a Volta folyók áradásokat okoztak, míg a déli vízgyűjtőkben vízhiány alakult ki.
A jelentés szerint a tavak és tározók vízszintje szintén szélsőséges képet mutatott: a La Plata-medencében tartósan alacsony értékeket mértek, a Viktória- és a Csád-tó szintje jelentősen megemelkedett, miközben a Kariba-tó vízállása drámai csökkenést mutatott. Júliusban a vizsgált tavak döntő többsége a szokásosnál jóval magasabb felszíni hőmérséklettel rendelkezett.
Kérdéses az arborétum jövője
“Számtalan egyeztetésen vagyunk túl, faipari és erdészeti szakértőkből, környezet- és természetvédelmi szakemberekből álló munkacsapatunk folyamatosan monitorozza az arborétum állapotát, felmérik és kijelölik a kivágandó fákat. Ennek összegzése után látjuk, hogy összesen mennyi fa lesz érintett, amelyeket a következő tavaszig terjedő időszakban sajnos szükséges kivágnunk”, közölte a Zirci Arborétum.
Szeretett kertünk közel 300 éves történelme során átvészelt háborúkat, évtizedes elhanyagolást, a zord bakonyi időjárás viszontagságait. Túlélt sok-sok vihart, nehézséget és természeti csapást. Hisszük, hogy most sem lesz ez másként.
“Beteg fáinktól fájó szívvel elbúcsúzunk és részben e kényszer hatására, de folytatjuk azt a megújító munkát, amit elődeink megkezdtek. Az idők folyamán elöregedett faállományt tovább fiatalítjuk. Ahogy a híres hársfasort sikerült részlegesen megújítanunk, úgy most is mindent megteszünk, hogy öreg kertünket tovább szépítsük”, zárják a szomorú bejegyzést.

