10 pazar, kevéssé ismert úti cél az október 23-i négynapos hosszú hétvégére
Az őszi kirándulások során a természet új arcával találkozhatunk, ilyenkor kevesebb a turista, nem zsúfoltak a látnivalók, nem kell mindenhol sorban állni, csendesebbek a nagyvárosok és a falusi utcák. Ez egy kiváló időszak a feltöltődésre, és arra is, hogy megtaláljuk a saját tempónkat. A főszezont követő időszak további nagy előnye, hogy már nincs kánikula, de még a mínuszok se érkeztek meg, vagyis igazi sétálós, városnézős, kirándulós időjárást élvezhetünk.
A nyáron megcsappant tartalékok miatt pedig nem kell aggódni, olyan úti célokat kell keresni, ahová olcsón eljuthatunk, és a helyi árak sem magasak. Külföldön és belföldön egyaránt egy csomó olyan helyszín akad, ahol egy hétvégét, vagy három-négy napot eltöltve sem fogjuk teljesen lenullázni a kasszát. Az egyik négynapos hétvégénk is októberre esik, érdemes kihasználni – már csak azért is, mert a szakértők szerint is a rendszeres, rövid nyaralások az igazán pihentetők. Szerencsére
az ősz lehetőséget ad arra, hogy túrázós, városnézős mini-vakációkkal feltöltsük az energiatartalékokat, mielőtt beköszönt a tél.
A következőkben öt belföldi, és öt külföldi úti célt mutatunk, amelyek nagy kedvenceink, és tökéletesek egy néhány napos őszi kikapcsolódásra.
Hernád-völgy – egy felfedezésre váró, elfeledett vidék
A Szlovákiában eredő Hernád folyó a nyomvonalának majdnem felét Magyarországon csordogálja végig, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyik legszebb táján, a Hernád-völgyben. A Cserhát és a Zemplén hegyei között kanyargó folyó vidékén a történelmet, a kultúrát, a természetet, és az autentikus, falusi szállásokat egyaránt élvezhetjük. Az erdővel borított dombok apró falvakat, izgalmas történelmi emlékeket és szuper túraösvényeket rejtenek.
Ez a borsodi régió az intenzív, őszi színű lombok árnyékában a leghangulatosabb.
A Hernád partján több jelzett túraútvonal van, kisebb dombokra vezető ösvényekkel, köztük a két legjelentősebb az Országos Kéktúra és a Mária Út helyi szakaszai. A fő túrautakról letérve, egyéb, jelzett tanösvényeken haladva megismerkedhetünk a környék kevésbé ismert értékeivel is, mint amilyenek az itt élő, veszélyeztetett állatok vagy növények, a helyi erdők, patakok.
A környék bővelkedik kiemelt történelmi látnivalókban. Először isBoldogkőváralja szomszédságában magasodik egy vulkanikus hegy, amelynek csúcsára a tatárjárás idején építették fel a híres boldogkői várat. A középkori rom az elmúlt évtizedekben zajló folyamatos restaurációknak köszönhetően elég jó állapotban van, és a csúcsról csodás panoráma tárul elénk. Október végéig pedig rendszerint tematikus programokkal várják a kirándulókat, pl. lovagi bemutatókkal, jelmezes tárlatvezetésekkel.
A környék másik nagy híressége Vizsoly, ahol egykor Magyarország egyik legnagyobb nyomdája állt. Itt készült el az első teljes, magyarra fordított Biblia nyomtatása, ez a híres vizsolyi biblia. A Károlyi Gáspár által fordított szövegből néhány száz nyomtatott példány készülhetett, amiből alig pár tucat létezik napjainkban. A helyi látogatóközpontban található egy eredeti példány, és a kiállított nyomdagépen mindenki nyomtathat magának egy lapot a kötetből.
Aki ellátogat Hernádszentandrásra, egy egészen másféle különlegességnek lehet szemtanúja. A kevesebb mint ötszáz lelkes faluban mintegy 15 évvel ezelőtt ökogazdálkodási programot indított az önkormányzat, amelynek keretében azóta is sikeresen dolgozik és termel a vidéki közösség. A környék legismertebb finomsága azonban nem a hernádszentandrási biogazdálkodásból, hanem a helyi borospincékből érkezik. Többfelé találhatóak kisebb pincék, ahol vásárolhatunk és kóstolhatunk is. Göncön pedig – ahonnan az ún. gönci hordó is származik – pálinkát érdemes kóstolni manapság.
Megközelítés: autóval Budapestről kb. 2,5–3 óra az út az M3-as autópályán Miskolc felé, ahonnan kisebb utak vezetnek el az egyes falvakig. Vonattal picit bonyolultabb a dolog: IC Miskolcra visz (kb. 1 óra 50 perces menetidővel), innen regionális vonatok vagy buszok segítségével lehet eljutni a völgy falvaiba. A falvak közti buszjáratok ritkák, többek között ezért is lehet érdemes kerékpárt vinni magunkkal, ha vonattal utazunk, és kihasználni a remek biciklis útvonalakat.
Szállás: a helyi falvakban számos jól felszerelt vendégház között válogathatunk, az árak két főre 15 ezer forintról indulnak egy éjszakára, 20 ezer forintért pedig már bőven válogathatunk a kisebb panziók, családi házak között.
Hegymagas – csendes menedék a Balaton-felvidék szívében
A Balaton-felvidék az elmúlt évtizedekben egyre divatosabbá vált, a budapesti nyaralóvásárlók körében az utóbbi 10-15 évben az egyik legnépszerűbb régió lett. Hegymagasnak ennek ellenére többé-kevésbé sikerült megőriznie csendes, falusias hangulatát.
A táj gyönyörű, a Szent György-hegy méltóságteljesen magasodik a szőlőkkel borított lankák felett, forgalom alig van, csak a természet nesze hallatszódik, éjszakánként pedig látszódnak a fejünk felett a csillagok.
Hegymagas egy apró falu, háromszáz lakossal, és egyelőre a házak többsége olyan helyieké, akik valóban itt élnek. A Balatonra nyíló panoráma, a helyi gasztronómia, a természet közelsége és a béke az, amivel ez a picike település hamar belopja magát a szívedbe. Hegymagas tökéletes választás egy hűvös hétvégére azoknak, akik nem a Balaton nyári nyüzsgésére, hanem az őszi nyugalomra vágynak.
A Szent György-hegy és a közeli tanúhegyek, a Csobánc, a Badacsony és a Gulács pazar túraútvonalakat kínálnak. Szigliget annyira közel van, hogy még gyalog sem teljesíthetetlen az út, egy bő óra alatt elsétálhatunk a Balaton partjára. Szigligeten kitárul a világ – azon túl, hogy élvezhetjük a vízpartot, elzarándokolhatunk az Esterházy-kastélyba, a ma alkotóházként működő klasszicista épület 9,2 hektáros parkja arborétumként szolgál. És persze itt található a szigligeti vár, immár közel 800 éve őrködik a település felett.
Tapolcára se lehetetlen eljutni gyalog, másfél óra az út, kocsival persze kényelmesebb, tíz perc sincs. Itt található Magyarország egyik leghosszabb barlangrendszere, a Tapolcai-tavasbarlang, ahol a harminc perces barlangtúra egy részét csónakból élvezhetjük. Tapolca leghíresebb látványossága az ország egyik legszebb tere, a Malom-tó és a mellette sorakozó középkori házak. A tóparti főtér minden évszakban szép, de szerintünk télen a legbájosabb.
Megközelítés: autóval az M7-esen Tapolca irányában, majd a Hegymagas felé vezető leágazáson kb. 2,5 óra az út. Mivel ez ismét egy kis falu, tömegközlekedéssel ide sem olyan egyszerű eljutni: a Budapest–Tapolca vonal kb. 3 óra, majd Tapolcáról helyi busszal (esetleg taxival) utazhatunk tovább. Errefelé is vannak jó bicikliutak, de gyalog is könnyedén boldogulhatunk.
Szállás: Hegymagason szállást az őszi időszakban inkább az Airbnb oldalán érdemes keresni, a panziók többsége őszre bezár. A legolcsóbb szállás egy éjszakára két felnőtt részére jellemzően 30 ezer forint.
Mátraszentimre – az ősz színei Magyarország tetején
Mátraszentimre esetében érdemes tisztázni egy földrajzi kérdést: ez egy olyan község, amely összesen hat, egymástól különálló településrészből áll. A település részei Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető is – ez utóbbi a legmagasabban fekvő pont a településen, amely pedig Magyarország legmagasabban fekvő községeként ismert.
A Magas-Mátra hegyvidéke különleges őszi élményt kínál, az erdők aranyban és vörösben játszanak, a levegő garantáltan friss és tiszta. A pici falvak remek kiindulópontként szolgálnak túrázáshoz.
A galyatetői kilátó kőtornyából tökéletes körpanoráma tárul elénk, szinte az egész Mátrát belátni innen, és ősszel különösen lenyűgöző a látvány.
A környék másik ikonikus látnivalója a Három falu temploma, amely állítólag azért került egyenlő távolságra a három településtől (Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló), mert az egri érsek így vetett véget a vitának arról, hogy kié is legyen a majdani szent hely. Az erdei ösvények sora errefelé gyakorlatilag végtelen, összeállíthatunk hosszabb és rövidebb túrákat, mindenféle edzettségi szinttel megtalálhatjuk a megfelelő útvonalakat.
A természetben való barangolás mellett a Magas-Mátra kulturális és spirituális látnivalókat is rejt. Mátraszentimrétől mintegy 20 kilométerre, Tar területén található egy különleges szakrális hely: a Béke-sztúpa, amelyet 1992-ben a dalai láma szentelt fel. A sztúpa belsejében megnézhetjük a folyamatosan forgó imamalmot, amiben papírtekercsek rejlenek, több száz millió mantrával, ami Buddha szent szövege. A Béke-sztúpa és az egész Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark szobrokkal, imazászlókkal teli kertje tökéletes helyszín az elmélkedésre, meditációra, meg arra is, hogy keleti hangulatú szelfiket készítsünk.
Végül de nem utolsóként az Apci tengerszem felkeresését javasoljuk ha Mátraszentimrén járunk. Az egykori andezitbánya helyén kialakult, látványos bányató zöld-türkiz vízét meredek sziklafal szegélyezi, amely szinte alpesi hangulatot teremt. Ősszel, amikor a fák lombjai vörösben játszanak, mesebeli látványt nyújt. Ennek ellenére kevesen járnak ide, a csendes, nyugodt séta, amelyet kisgyerekek és idősek is képesek teljesíteni, garantált.
Megközelítés: autóval kb. 1,5–2 óra az út a fővárosból, az M3-as autópályán kell haladni Gyöngyösig, onnan kanyargós utak vezetnek a Mátrába. Busszal szintén először Gyöngyösre érkezünk egy bő másfél óra a menetidő, ahonnét helyközi járatok közlekednek Mátraszentimrére. Kerékpárt ide csak a gyakorlottak hozzanak, a hegyvidéki terep a hobbi biciklisták számára kevéssé járható két keréken. A környéken vagy gyalogosan, a túraútvonalakon közlekedhetünk, de a legkényelmesebben kocsival érjük el az egyes falvakat.
Szállás: Mátraszentimrén és a környező falvakban bőven akadnak drágább szálláshelyek, ahol éjszakánként jócskán 100 ezer forint felett fogadnak két felnőttet. Itt is érdemes a Szallas.hu mellett az Airbnb oldalát is figyelni. A legolcsóbb ajánlatok húszezer forint felett kezdődnek, ezért a pénzért barátságos panziókban kaphatunk szobát – olyan is akad, ahol reggelivel együtt érvényes ez az alacsony ár.
Szob – ahol az Ipoly és a Duna találkozik
Ha szeretnél a Dunakanyarban pihenni, de a szokásos tömeg nélkül, akkor Szob a lehető legjobb választás. Már a vonaton is látszik, hogy itt nyugalomban tölthetjük a vakációt, mivel mielőtt Szob következne, kiürülnek a kocsik. Pedig Szob és környéke számos remek túralehetőséget és látnivalót rejt a Dunakanyar szokásos, gyönyörű tájának díszletében. Ráadásul itt egész évben alacsonyabbak az árak, mint a Dunakanyar olyan népszerű településein, mint Visegrádon vagy Nagymaroson. Szob nyáron és tavasszal is jó választás, de az őszi napok atmoszférája a Duna partján talán még izgalmasabb, mint bárhol máshol.
Hosszú útja végén, a Börzsönyből eredő Ipoly Szobnál folyik a Dunába, a két folyó találkozása egyszerre természeti és földrajzi látványosság is.
Itt húzódik a magyar–szlovák államhatár, az Ipoly túlpartján már Szlovákia kezdődik, a torkolatnál pedig gazdag élővilág alakult ki a ligeterdők árnyékában.
A határszakasz egyúttal fontos átjáró, ahol napjainkban kerékpárral és gyalogosan is átkelhetünk Szlovákiába, két kerékkel minden korosztály számára teljesíthető, könnyű túra vezet Párkányig, illetve Esztergomba, ahol egy napot is bőven eltölthetünk.
A Börzsöny közelsége miatt Szob tökéletes kiindulópont erdei túrákhoz, pár óra gyaloglással elérhető több kilátó, amelyek gyönyörű panorámát kínálnak. A Duna-parti sétány kihagyhatatlan, ősszel a legszebb. És ne feledkezzünk meg a kisvasútról sem: a szobi állomásról a Börzsöny erdein keresztül haladnak Márianosztrára a kisvasút régi kocsijai, a nosztalgikus programot kicsik és nagyok is élvezik. A végállomáson megnézhetjük a híres pálos kolostort.
Szob a dunakanyari hajóforgalom része, a városból hajóval is kirándulhatunk más településekre, többek között Nagymarosra, Zebegénybe akár Visegrádra is elmehetünk hajóval. Mielőtt azonban egy egész napot a hajókirándulásra alapozva tervezünk, nézzünk utána annak, hogy aznap valóban megállnak-e Szobon, a vízállástól függően ugyanis nem mindig kötnek ki ott a hajók. Ha sikerül a fedélzetre lépni, a folyó felől új nézőpontból tárul fel a Dunakanyar.
Megközelítés: a fővárosból autóval: kb. 1 órás út Szob, ahová a 2-es főúton és az M2-es autópályán át is eljuthatunk. Tömegközlekedéssel is nagyon egyszerűen megközelíthető, a Nyugati pályaudvarról gyakran járnak a kényelmes, modern vonatok Szob felé, a menetidő körülbelül 1 óra 10 perc. A település kicsi, gyalog is bejárható, de amennyiben vonattal érkezünk, Szobra különösen ajánlott kerékpárt is vinni a helyi közlekedéshez és nagyobb túrákhoz.
Szállás: már harmincezer forint alatt is találni szobát egy éjszakára két főre, de a kempingen is érdemes elgondolkodni. Szobon egy minden igényt kielégítő, jól felszerelt kemping üzemel, ahol közvetlenül a folyó partján aludhatunk, nagyon baráti árakon.
Somló-hegy – nagy titkok az ország legkisebb borvidékén
Ajkától 15 kilométerre nyugatra a síkságot élesen töri meg egy magányos tanúhegy, a Somló. A jellegzetes alakú bazalttömeg minden oldalán, mintegy 600 hektáron nő az olyan fehér szőlő, mint az olaszrizling, a juhfark vagy a furmint. Ebből terem a somlói bor, amelynek különleges ízvilágát a vulkanikus bazalt talaj adja, és amelynek hírneve mára a széles közönség körében megkopott, pedig egykor még a tokaji borhoz hasonlóan világszerte ismert volt.
Magyarország legkisebb borvidékén egymás után sorakoznak a borospincék, amelyek többségében kicsi, családi pincészetek,
és hétvégén biztosan találni olyat, ahol kóstolni is lehet.
A Balaton-felvidékkel ellentétben errefelé jóval autentikusabb falusias hangulat jellemző, köszönhetően annak, hogy itt még szezon idején sincs tömeg. Programok és látnivalók viszont annál inkább akadnak. A szőlők között rövid túraútvonalak vezetnek, a vulkanikus bazaltformák különleges látványt nyújtanak. A Somló csúcsán álló középkori várromból pazar kilátás nyílik a Bakonyra és a Kisalföldre, de szép időben még Balaton tanúhegyeinek sziluettjét is megcsodálhatjuk. Melegen ajánlott az őszi szüret idején ellátogatni a Somlóra, ez minden évben igazi élmény.
A mi kedvencünk az Öt kápolna a Somlón névre hallgató körtúra, amelynek a neve elárulja, hogy milyen állomásokra fűzték fel az útvonalat. A 12 kilométer hosszú körtúra a somlóvásárhelyi Joó kocsmából indul (és ugyanide vezet vissza). Az útvonal a Szent Márton kápolnát, a Szent Ilona kápolnát, a várkápolnát, a Keresztelő Szent János kápolnát, a Szent Margit Kápolnát, valamint a Szent István kilátót érinti.
Megközelítés: Budapestről autóval 2-2,5 óra az út az M7-es és az M8-as autópályán, vonattal Pápáig utazhatunk, majd helyi buszokra váltva juthatunk el a Somló körüli falvakba. A települések gyalogosan és biciklivel is bejárhatók, és a helyi buszokra is felszállhatunk.
Szállás: 30 ezer forint per két fő per éjszaka felett már válogathatunk a szebbnél szebb vendégházak és apartmanok között, amelyeket rendszerint modern, vidéki stílusban újítottak fel a vendégek számára.
Veliko Tarnovo, Bulgária – történelmi zegzugok és balkáni panorámák
Veliko Tarnovo a Balkán egyik legromantikusabb települése, amely a Jantra folyó kanyargós partjára épült. A folyó nem egyszerűen átszeli a várost, hanem csomó nagy kanyart fut le a meredek dombokra épült településen belül.
Bulgária egyik legszebb városa ez, ahol az ódon házak között járkálva nem nehéz elképzelni a középkori élet nyüzsgését.
A város a középkorban a második bolgár cárság fővárosaként szolgált, a birodalom politikai, gazdasági és kulturális központja volt, ezért Veliko Tarnovo egy igazi történelmi kincsesláda. Veliko Tarnovo semmiképp sem nevezhető a leglátogatottabb bolgár úti céloknak, de azért a top 10-be még éppen belefér, az emberáradatot elkerülendő sokkal ötlet a főszezonon kívül tervezni ide a vakációt. Errefelé egyébként a turisták többsége is bolgár, így még akkor is autentikusabb az élmény, ha nagy a tömeg. A macskaköves utcák és a középkori épületek pedig ősszel különösen bájosak.
Aki nem csak kávézók teraszán ücsörögve akar három napot eltölteni, bőven teleírhatja a naptárát programokkal. A listát érdemes a város fölé magasodó Caravec-erőddel kezdeni, amely évszázadokon át az ország királyi palotáinak adott otthont, és manapság ez a város szimbóluma. A középkori tornyokon és templomromokon túl a Yantra völgyére nyíló kilátás az, ami miatt nem bánjuk meg, ha felküzdjük magunkat a Caravec-erődhöz, ami gyakorlatilag a helyi Budai Vár.
A város az erődön túl is tele van történelmi emlékhelyekkel. A 40 mártír templomának különös jelentőségét az adja, hogy ez a cárok temetkezési helye volt. A Szent Péter és Pál templomban lenyűgöző középkori freskókat találunk, a bizánci művészet remekeit. Az aprócska Szent Demeter templom a középkori bolgár építészet stílusteremtő alkotása. És még sorolhatnánk. De nem csak a középkori építészeti emlékek miatt érdemes ellátogatni ide.
Samovodska Charshiya a 19. században egy olyan utca volt, ahol mindent meg lehetett venni, amit csak akartál.
A piacnapokon hatalmas tömeg tülekedett a közeli Samovodene és más falvak zömében női lakóinak portékái iránt, akik eleinte a maguk elé terített kis szőnyegeken árusítottak sajtot, tejet, vajat, zöldségeket, és még sok minden mást. Ma a Samovodska Charshiya területén kézműves műhelyek, kávézók és hangulatos éttermek sorakoznak, ahol szuvenírt vásárolhatunk, és megkóstolhatjuk a bolgár konyha klasszikus fogásait.
Megközelítés: Veliko Tarnovo sajnos nincs közel, azoknak való úti cél, akik szeretnek autózni. Kocsival Budapestről kb. 9–10 óra az út Szerbián át, a másik lehetőség a repülő, ami Szófiáig megy, és 1,5 óra alatt ér oda. Szófiából mintegy 3 órás autóút vezet Veliko Tarnovóig, vonattal ugyanez 4,5 óra alatt teljesíthető. A város gyalog és busszal is könnyen bejárható.
Szállás: ahogy minden más, úgy a szállások ára sem magas, egy éjszakára 2 fő részére már 15 ezer forinttól válogathatunk a szépen felújított apartmanok között. Persze ennél sokkal drágábban is megszállhatunk, de minek, mert még négycsillagos hotelben is kapni szobát kevesebb, mint 25 ezer forintért.
Árak: Veliko Tarnovo árai magyar szemmel nézve is kedvezőek. Az élelmiszerboltok egyes termékei drágábbak, mások olcsóbbak, de összességében a bevásárlás is enyhén alacsonyabb összegből fedezhető. Az igazi különbség a vendéglátásban érezhető, az étkezés és az italozás egyaránt megúszható jóval kevesebb pénzből, mint Budapesten. Ugyanez vonatkozik a tömegközlekedés és a taxizás áraira is, összességében átlagosan 20 százalékkal kevesebbet kell itt költeni.
Goriška Brda, Szlovénia – a szlovén Toscana
Goriška Brda, „a szlovén Toscana”, ahol első pillantásra látszik, miért kapta ezt a beszédes nevet. Szlovénia legkisebb borvidékén járva
tényleg olyan, mintha Olaszországban volnánk: a ciprusokra emlékeztető fák, a középkori falvak tornyai, a dombok lankáin hullámzó szőlőültetvények az olasz táj romantikáját idézik.
Csak a nyelv és a szlovénok rendezettsége árulja el, hogy nem a Mediterráneumban vagyunk. A területen mintegy száz darab kicsi, családi pincészet működik, az itt előállított borok minősége igen magas.
A főként dombtetőkre épített, nagyjából 30 faluból álló vidék mind a négy évszakban más és más arcát mutatja, de egy közös az év minden szakában: bármikor is jövünk ide, festői környezetben járunk. Lévén borvidéken járunk, a borkóstolás alap, ahogyan az egyéb gasztronómiai élmények és a kellemes túrázási lehetőségek is. A Brda régió a szőlőjén túl egyébként cseresznyében nagyon jó, de van itt barack is bőven. Szőlőből főként egy helyi fajta, a Rebula, valamint többek között a Pinot blanc, Sauvignon blanc és Chardonnay vörösből leginkább Merlot és a Cabernet Sauvignon terem.
A napjainkban múzeumként és vinotékaként működő Dobrovo kastély az 1600-as évek elején épült késő reneszánsz stílusban. A négytornyos épülettől északra található a környék legnagyobb borászata, a Vinska klet, amely a másik olyan hely, ahol biztosan kóstolhatunk bort – kivéve ha vasárnap van. A Smartnótól néhány kilométerre északkeletre, Gonjače mellett álló Gonjače kilátótoronyból lenyűgöző körpanoráma nyílik a környező lankákra, tiszta időben egészen az Adriáig ellátni. A határ olyan közel van, hogy kár lenne kihagyni egy olaszországi kiruccanást – Friuli tartomány legszebb kisvárosa, Cividale például elég közel van autóval.
Megközelítés: A mintegy 520 kilométeres út autópályán 6-7 óra kocsival, és Grazon vagy Mariboron keresztül menni. Vonattal először egy nagyobb szlovén városba, pl. Ljubljanába kell utazni, ami akár 9 óra is lehet, és onnan helyi buszokkal lehet eljutni a Brda régió falvaiba. Ennél jóval kényelmesebb repülővel menni, a Ljubljana Jože Pučnik repülőtér van a legközelebb, és érdemes autót bérelni, mert úgy már csak további kb. 1 óra Goriška Brda. A régión belüli közlekedéshez sem árt egy autó, a lankás dombok között elhelyezkedő falvak és pincék között elég nehézkes a járás másként. A másik lehetőség a jól kiépített kerékpárutak használata.
Szállás: a legolcsóbb szállások 30 ezer forinttól indulnak, de érdemesebb inkább 40 ezer forintos árral számolni egy éjszakára két főre. Ennyi pénzért már panorámás szállást kapunk gyönyörű vendégházakban.
Árak: Szlovénia árai nagyjából a hazaival azonosak. Egy egyszerűbb étteremben kb. 4 ezer forintért ebédelhetünk, fél kiló kenyér kb. 630 forint, egy kiló alma 800-900 forint, egy dobozos sör a boltban 400, egy étteremben pedig ezer forintnak megfelelő euróért kapható.
Szkopje, Észak-Macedónia – a brutalista építészet fellegvára
„Béton brut”, vagyis „nyers beton”: innen ered a modernizmus egyik vitatott stílusa, a brutalista építészeti stílus neve. A 20. század brutalista építészeti remekművei messziről felismerhetők: pucér beton, a monumentális formák és a funkcionalitás megmutatása jellemzi. A stílus lényege az őszinteség: ahelyett, hogy rejtegetnék az épületek szerkezeti elemeit, büszkén vállalják azokat, a díszítés helyett a látványelem a szerkezet és az anyag. Az egyesek számára
ridegnek tűnő épületek naiv idealizmust türközik: a brutalizmus követői hittek abban, hogy a modern technológia és a nyers anyagok felhasználásával emberibb városokat, és így igazságosabb társadalmat építhetünk.
Észak-Macedónia fővárosa, Szkopje a brutalizmus eszméinek megtestesülése.
1963. július 26-án hajnali 5 óra 17 perckor a várost a Richter-skála szerint 6.1-es erősségű földrengés rázta meg, amely 20 másodperc alatt a földig rombolta a város mintegy 80 százalékát. Ezer ember halt meg, kétszázezer ember pedig hajléktalanná vált. A tragédia hatására nemzetközi összefogás indult: több mint 80 ország segített Szkopje újjáépítésében, a folyamat koordinálta, a vezető építész pedig a japán Kenzo Tange lett, aki modernista és brutalista elvekre építve álmodta meg Szkopje új városszerkezetét. Kenzo Tange álmának jelentős része végül sosem készült el, de több monumentális, karakteres épület igen, és őrzi azóta is egy korszak társadalmi idealizmusát, a hitet az újjászületésben és a modernitás erejében.
Szkopje városképét izgalmas kettősség jellemzi: míg a nyugati oldalon a földrengés utáni brutalista modernitás dominál, az olyan szoborszerű épületekkel, mint a Posta vagy a Telekommunikációs Központ, a keleti városrészben a középkori város és a török kori hangulat uralkodik, a régi bazár környékét tudatosan megőrizték és helyreállították a város történelmi magjaként.
Megközelítés: Szkopjéba repülővel kell menni, a menetidő 1,5-2 óra a Liszt Ferenc repülőtérről. Aki autózni szeretne, az készüljön a 9-10 órás útra és a szerb autópályákra, vonattal és busszal 15–18 óra lenne az út. A város belső része gyalog is jól bejárható, sok látnivaló sétatávolságra van egymástól, de járnak helyi buszok és a taxi sem drága.
Szállás: Szkopjéban gyakorlatilag nincs olyan Airbnb-lakás, ami egy éjszakára többe kerülne 35 ezer forintnál. A legolcsóbb lakások éjszakánként 10 ezer forintért bérelhetők, és egyáltalán nem olyan rosszak. Nem kell aggódni, luxusszállodák is vannak, viszont ezeknek az árai is egészen elképesztően alacsonyak: van olyan 5 csillagos szálloda a központ mellett, ahol egy éjszaka két főre kevesebb, mint 40 ezer forint, és ebben a reggeli is benne van.
Árak: A szállásokhoz hasonlóan az egyéb termékek és szolgáltatások árazása is nagyon barátságos.
Már kb. 2500 forintból bőségesen megebédelhetünk, egy középkategóriás étteremben három fogás két főre 10 ezer forintból kijön.
Egy kiló paradicsom 700 forint, egy jegy a helyi tömegközlekedésre 250 forint, egy doboz cigaretta 1200 forint körül kapható.
Bodental, Ausztria – a karintiai Alpok érintetlen gyöngyszeme
Bodental az Alpokhoz tartozik, azon belül is a Keleti-Alpokban található Karavankák hegység része. Ez egy hosszú, keskeny völgy Ausztria déli részén, Karintia tartományban, a szlovén határ közelében, kb. 1 000 m tengerszint feletti magasságban. Meredek hegyoldalak szegélyezik, a környező csúcsok 2 000 m körüliek.
Tipikus alpesi táj: a fenyveseket rétek, patakok és kis tavak tarkítják, a levegő kristálytiszta, estére leereszkedik a köd, a természetnek érintetlen hangulata van.
Bodental egy alig lakott vidék, a legközelebbi városka, ahol vásárolhatunk és ügyet intézhetünk, a tőle északra fekvő Ferlach. A nagyvárosok közül Klagenfurt van a legközelebb, a kb. 30 kilométeres út 40 perc autóval.
A táj egyik legismertebb látnivalója a Meerauge-tó, a türkizkék vízű, aprócska tengerszem, amely több tízezer évvel ezelőtt alakult ki, és mivel mivel a völgy alatti talajvíz táplálja, a legnagyobb mínuszokban sem fagy be soha. Az alig 40 méter átmérőjű minitó vízének vakító kékségét a benne élők algák adják. A csendes völgytől rövid autóútra számos látnivaló közül választhatunk.
Az egyik ilyen a Tscheppaschlucht, vagyis Tscheppa-szurdok, ahová az Unterloibl melletti faluból vezet egy 9 kilométeres túraútvonal, amelynek a vége a bodentáli Sereinig fogadó. A vadregényes Tscheppa Karintia egyik leglátványosabb szurdoka, amely a jól kiépített túristaút mentén biztonságosan bejárható. A kirándulás fénypontja, a Tschaukofall zuhatag felé sziklafalba vájt ösvények, pallók, hidak vezetnek a mélyben zubogó patak felett.
Egy másik rendkívül látványos látnivaló a Szent Anna higanybánya, amelyhez már újabb határt kell átkelni, de – attól függ, honnan indulunk – a völgytől alig 10 kilométerre fekszik. Podljubelj közelében elhelyezkedő hagyományos higanybánya több mint 400 évig működött, mielőtt lezárták. Az 5 kilométeres alagútrendszer, amelyet bejárva a bánya működésével és a föld alatti élővilággal egyaránt megismerkedhetünk, egyedülálló élményt nyújt.
Az időjárásra figyelni kell, az őszi napokon gyorsan lehűlhet a levegő, ezért a réteges öltözék, egy jó bakancs és egy esőkabát mindenképpen kerüljön a csomagunkba. Viszont ha jókor érkezünk, Bodental ősszel mutatja meg legszebb arcát, az Alpok semmihez sem hasonlítható, üde és háborítatlan nyugalmát.
Megközelítés: Budapestről Bodentalba autóval juthatunk el, a mintegy 500 kilométeres út 5,5 óra alatt bőven teljesíthető, főleg akkor, ha nincs dugó az autópályán. Az M1-esen Bécs felé, majd a 67-es főúton Klagenfurt irányába, végül a Loibl Passnál Bodental felé halad a leggyorsabb útvonal.
Szállás: nyilván senkit sem ér meglepetésként, hogy az osztrák Alpok nem olyan olcsó, mint Észak-Macedónia, de itt is lehet találni megfizethető, és mégis jó minőségű szállást. 50 ezer forintért már nagyon szép, rusztikus apartmanban bérelhetünk apartmant. Lehet bérelni szállást százezrekért is, de már 70 ezer forintnyi euróért is kaphatunk önálló házat.
Árak: szokásos osztrák árak, vagyis minden, ami szolgáltatás és vendéglátás, az minimum másfél-kétszeres szorzóval megy, az élelmiszerek ára viszont nem magasabb a hazainál. A völgyben azonban korlátozottak a bevásárlási lehetőségek és vendéglátóhelyekben sem bővelkedik a környék.
Szászkézd, Románia – szászföldi csendélet
Míg Segesvár nevét mindenki ismeri, és az Erdélybe látogató magyar turisták egyik kiemelt turisztikai célpontja, a tőle kb. 20 kilométerre fekvő Szászkézdre már jóval kevesebben zarándokolnak el. Pedig a település egy rövid, legfeljebb 2-3 éjszakás kirándulás tökéletes célpontja: elég kicsi ahhoz, hogy bejárható legyen, mégis elég sok látnivalót kínál ahhoz, hogy egyetlen percig se unatkozzunk. Szászkézd (vagy románul Saschiz) egy alig 1600 fős település a Maros megyei dombok között: az ezeréves történelmet rejtő utcák és a környező erdők, mezők és völgyek különösen hívogatóak ősszel.
A lassú falusi ritmus, a finom ételek, az aranyló dombok, a takaros házak, a csend és a tiszta égbolt már önmagában elég indokot adnak egy látogatásra. A zöld dombok ölében fekvő utcácskák ezeréves történelmet hordoznak magukban a vastag kőkapuk és a festett ablakkeretek mögött.
A falu legfőbb látnivalója az evangélikus erődtemplom, amely szerepel az UNESCO Világörökség listáján.
A 15. század végén emelt gótikus stílusú épület a szász erődépítészet egyik legszebb példája.
Az erdélyi szász falvak különleges építészeti emlékei a több fallal és védőbástyával körülvett erődtemplomok, amelyek az Erdély érintő török és tatár támadások miatt terjedtek el a 15. század második felétől. A háromhajós szerkezetű templom mellett áll a segesvári óratorony mintájára készült torony.
Szászkézd központjától kevesebb, mint egy kilométeres sétára találhatók a Parasztvár romjai, amelyet a feltételezések szerint az 1300-as évek közepén építettek. A Parasztvár mellett könnyű séta vezet a Kőhalmi várhoz a Barcaföldvári várhoz is, a három műmlék egy körtúra keretében is felfedezhető. További fontos épített emlék a Haller-kúria, amelyet a helyiek előszeretettel emlegetnek kastélyként, és amely jobb napjaiban a híres magyar nemesi család nyári rezidenciája volt. Természetesen kirándulni is lehet bőven, a gyönyörű táj bővelkedik túraútvonalakban.
Megközelítés: a távolság kb. 570 kilométer Budapestről, ami 8-9 óra autózást jelent. A román határig az M3-as autópályán, majd onnan az N13-as főúton haladhatunk. A határátkelés gyors, az út díjköteles a határ mindkét oldalán, a román autóutak állapota pedig vegyesnek mondható.
Szállás: 20 és 30 forint között már szebbnél szebb szobák között válogathatunk. A helyi vendéglátók felkészültek, és az általuk kialakított enteriőrök előszeretettel ötvözik a stílusokat, a modern és a népies jegyeket. Itt egy több száz éves ágy megfér egy új IKEA-bútorral, és a rusztikus hangulattal nem a rossz minőséget próbálják elrejteni, csupán megőrizni az autentikus jelleget.
Árak: az árakat tekintve itt sem fog senkit meglepetés érni, Románia átlagos árai egy kicsit alacsonyabbak, a különbség vidéken jobban érezhető, de filléres olcsóságra ne számítson senki. Sem a tankolás, sem az élelmiszerek nem lesznek annyival olcsóbbak, hogy érdemes legyen nagybevásárlást tartani – egyedül a műszaki cikkeknél tapasztalható erősebb differencia az alacsonyabb áfa miatt. De összességében azért kevesebbet fogunk a helyszínen költeni, mint egy belföldi nyaralásnál.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Trump karácsonyi portréjától lehidalsz - Melania Trump megmutatta...
Decemberben is 22 fok, nyugalom: Európa idilli szigete, ahol nincs...
Rengeteg hó hullik a legszebb téli városban, amely itt van a...
A világ legnagyobb termálfürdője nincs messze Magyarországtól:...
Pszichológusok szerint ez a tengerparti falu hangulatjavító -...
