Új kenyér, körmenetek, tűzijáték: a politika többször is megváltoztatta az augusztus 20-i ünnep jelentését, ugyanakkor egyes hagyományok az egész évszázad során az ünnepkör részei maradtak.
Augusztus 20-át már a középkor óta, 1083-tól kezdve ünneplik: Szent László király ekkor rendelte el a szentté avatott I. István király emléknapját. Az elsősorban egyházi ünnepet kezdetben körmenetekkel ünnepelték: ehhez kapcsolódott az új kenyér jelképe, ami az ősi aratási hagyományokra vezethető vissza. A frissen sütött kenyér a termékenység, a megélhetés és a közösség szimbóluma volt, amit a szocialista államhatalom később a hatékony munka és termelés hangsúlyozására is használt. A tűzijáték később került az ünnepi repertoárba: Magyarországon a 19. század végétől vált hagyománnyá, hogy a fővárosban fényes rakétákkal teszik emlékezetessé az államalapítás évfordulóját.
A háború előtt: Szent István napi körmenet
A II. világháború előtt augusztus 20-át elsősorban vallási és nemzeti ünnepként tartották számon: központjában a keresztény magyar államiság, és az ehhez fűződő hagyományok álltak. Az ünnepi szentmisék és a budapesti Szent Jobb körmenet nagy tömegeket vonzottak, mint ahogy a képeken is láthatjuk. A korabeli ünneplés szorosan összefonódott az egyházi hagyományokkal, de az állami rendezvények, katonai díszszemlék, zászlófelvonások és hivatalos beszédek is hangsúlyosan jelen voltak. Vidéken a templomi misék mellett falusi búcsúk, közösségi összejövetelek, szüreti és aratóünnepek kapcsolódtak a naphoz, így az augusztus 20-a a nemzeti identitás és a kereszténység egyik fontos ünnepének számított hazánkban.
A háború után: az Új Kenyér Ünnepe
A szocializmus idején augusztus 20-a új jelentést kapott: az új államhatalom a korábban vallásosnak számító ünnepet az “alkotmány ünnepévé” nyilvánította, háttérbe szorítva a Szent Istvánhoz és a kereszténységhez kötődő hagyományokat. Az állami rendezvények középpontjában a katonai díszszemlék, a felvonulások és a dolgozók eredményeit bemutató ünnepségek álltak, amelyek a szocialista rendszer vívmányait voltak hivatottak hangsúlyozni. Bár a Szent Jobb-körmenetet hosszú időre betiltották, az új kenyér ünnepét – világi tartalommal – továbbra is megtartották: ezzel is a mezőgazdasági sikereket és a nép jólétét kívánták szimbolizálni. Az esti tűzijáték szokása ebben a korszakban is kitartott: ekkoriban a hidak és a rakpart helyett a Gellérthegyről lőtték fel a rakétákat. Az ünnep további különlegessége volt, hogy sok mellékutcában a közvilágítást is lekapcsolták a tűzijáték idejére, hogy az utcai lámpák se zavarják a látványt.


