A világ számos pontján találhatók olyan városok, melyek történelme több ezer évre nyúlik vissza. De melyikük nevezhető ténylegesen a legelsőnek? A válasz attól is függ, hogy mit tekintünk városnak. A modern definíció – például lakosságszám vagy népsűrűség alapján – az ősi településekre nem alkalmazható. A régészek és történészek éppen ezért inkább azt vizsgálják, hol és mikor alakult ki először a szervezett, városias életforma – írja a T-online.
Jerikó, amelyet az arabok Arihának hívnak, különleges módon nemcsak az egyik legősibb, de az egyik legalacsonyabban fekvő város is a világon – közel 260 méterrel a tengerszint alatt terül el.
A Jordán folyó partján, a Holt-tengertől mindössze tíz kilométerre fekvő város több alkalommal is romba dőlt történelme során, de mindig újjáépült. Ma is nagyjából 20 ezer ember él itt.
A város környéke tele van régészeti látnivalókkal és történelmi emlékekkel. A Tell es-Sultan nevű ásatási területen például olyan kőépítményeket tártak fel, amelyek az emberiség történetének legelső ismert épületei közé tartoznak. A több ezer éves kőtornyot valószínűleg védelmi célokra emelték, és része volt annak a városfalnak, amely a települést védte a betolakodóktól és vadállatoktól.
A várostól nem messze emelkedik a Kísértés hegye, amelynek oldalában található a Qarantal-kolostor.
Ez a sziklás domboldalba épített görög ortodox monostor a 6. század óta áll, és ma is látogatható, mióta 1999-ben felvonót építettek a hegyre. A kolostorból lenyűgöző kilátás nyílik az alatta elterülő tájra, a hegytetőn pedig még kávézó és étterem is várja a vendégeket.
Jerikó egy másik különlegessége az Elizeus-forrás, amely még ma is bőségesen ontja vizét, zöld oázist teremtve a sivatagi környezetben. Itt pálmafák és más növények díszítik a tájat, különösen a Kísértés hegye lábánál, ahol a növényzet dús és szinte buja, szemben a környező kopár vidékekkel. A város a sivatagos éghajlat miatt nyáron rendkívül forró, a telek viszont enyhék. A történelmi emlékek mellett a természetkedvelő utazók is találnak itt maguknak látnivalót – a környék gyalogtúrákra is alkalmas, különösen a festői útvonalak mentén. Jerikó tehát nem csupán régészeti érdekesség, hanem élő város, ahol a múlt és a jelen egyedülálló módon fonódik össze.
Más települések is versenyeznek az első város címéért
Az egyik legkorábbi ismert település Çatalhöyük, a mai Törökország területén. Körülbelül 9500 évvel ezelőtt jött létre, és sok kutató szerint ez a hely volt az első, ahol az emberek nagyobb közösségben, szervezett módon éltek együtt. Éppen ezért gyakran emlegetik az első nagy településként, sőt, egyesek szerint ez tekinthető az első valódi városnak.
Ugyanakkor Jerikó, amelyet a mai Ciszjordánia területén találunk, már a Krisztus előtti 10. évezredben lakott volt. Itt már városias szerkezetek, például falak is léteztek, ami erőteljes érvet szolgáltat amellett, hogy ez a település lehet a világ legrégebbi városa.De érdemes szót ejteni Urukról is, amely a mai Irak területén helyezkedett el, és időszámításunk előtt 3000 körül már több tízezer lakost számlált. Vannak, akik szerint inkább ez tekinthető a világ első igazi nagyvárosának.
A három jelölt közül Jerikó a mai fogalmainkhoz talán a legközelebb álló város – jelenleg is lakott, és története folyamatosan íródik.


