Szakértők szerint az afganisztáni Kabul lehet az első olyan főváros a világon, amely teljesen kifogy az ivóvízből. A Mercy Corps humanitárius szervezet jelentése szerint a kabuli víztartalékok rohamosan fogynak, miközben a vízminőség sem megfelelő, és az infrastruktúra is komoly gondokkal küzd.
Már régóta tart a nehéz helyzet
Bár a probléma nem újkeletű, az elmúlt években jelentősen súlyosbodott, különösen 2021 óta, amikor a humanitárius támogatások jelentősen visszaestek Afganisztán számára. A szakértők szerint, ha nem történik gyökeres változás a vízgazdálkodásban, Kabul egy humanitárius katasztrófa szélére sodródhat – akár már az évtized vége előtt. A mostani jelentés az ENSZ korábbi kutatásaira is épül, amelyek azt jósolták, hogy
Kabul felszín alatti vízkészletei 2030-ra teljesen eltűnhetnek.
Jelenleg a kutak körülbelül fele már kiszáradt, és évente mintegy 44 millió köbméterrel több vizet használnak fel, mint amennyi természetes módon pótlódik. Ez a tendencia hosszú távon fenntarthatatlan.

Az egész világon probléma a vízhiány
A vízhiány azonban nem csupán Kabul problémája: világszerte egyre több régió szembesül ezzel az életbevágó kihívással. 2016-os adatok szerint a 20. század elején 240 millió ember, míg
a 2000-es évekre már 3,5 milliárd – azaz a világ lakosságának 58 százaléka – volt érintett valamilyen formában vízhiányban.
Különösen veszélyeztetett területek közé tartozik Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia.
Bár Kabul lehet az első főváros, amely ténylegesen kifogy az ivóvízből, korábban más nagyvárosok is hasonló helyzetbe kerültek. 2018-ban a dél-afrikai Fokváros csak szigorú vízkorlátozásokkal és lakossági takarékossággal tudta elkerülni a teljes vízhiányt. 2019-ben az indiai Csennaiban még súlyosabb volt a helyzet: mind a négy fő víztározó kiszáradt. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a vízhiány globális probléma, amelyre sürgősen megoldást kell találni.
via Blitz.bg

