Az északi félteke 2025-ös csillagászati nyarának első teliholdja július 10-én tűnt fel az égen: a jelenség az amerikai indiánok hitvilágában különleges helyet foglalt el, és egy optikai illúzió megfigyelésére is remek lehetőséget biztosított, írják a szakértők.
Magyarországon egész héten gyönyörködhetünk ebben a rendkívüli teliholdban, ami nagyobb lesz és színesebb, mint máskor.
Hogy miért, arra még a tudósok sem tudják teljesen a választ. Az illúzióhatás július 9. és 12. között, éjszakánként lesz a legerősebb.
Szarvasok Holdja
A nyáreleji teliholdat angolul “Buck Moon”-nak, azaz bak teliholdnak nevezik, de ez nem a nyugati asztrológia csillagjegyeihez köthető. Az elnevezés az észak-amerikai indián népi hagyományokból ered: júliusban ugyanis ebben a régióban
ez az az időszak, amikor a szarvasbakok új agancsot növesztenek, és az agancsok ekkor kezdenek kibújni a fejükből.
Az indián törzsek minden teliholdnak nevet adtak az évszakokhoz és természeti jelenségekhez igazodva, így lett a júliusi telihold neve Bak Hold.

Miért látjuk nagyobbnak a Holdat?
A telihold remek lehetőséget kínál a “Holdillúzió” megfigyelésére: a Hold ilyenkor
sokkal nagyobbnak tűnik, amikor a horizont közelében van, mint amikor magasan jár az égen
– pedig a mérete valójában nem változik.
A jelenség okára a tudósok máig nem találtak egyértelmű magyarázatot. Az egyik elmélet szerint a közeli tárgyak – fák, épületek vagy hegyek – miatt a Holdat közelebbinek, és így nagyobbnak érzékeljük. Amikor viszont a Hold magasan van, vizuális támpontok nélkül távolabbinak, és ezáltal kisebbnek tűnik. Ugyanakkor ez nem magyarázza meg teljesen, miért érzékelik ugyanezt az illúziót az űrhajósok is, akiknek nincsenek földfelszíni referenciapontjaik.
Honnan tudjuk, hogy tényleg illúzió amit látunk?
A NASA több módszert is javasol az illúzió lebuktatására. Ha feltartod a kinyújtott mutatóujjadat, és a látóteredben a Hold mellé helyezett, azt fogod látni, hogy a körmöd és a Hold nagyjából egyforma méretű. Vagy megpróbálhatod egy papírcsövön keresztül nézni a Holdat, de az is jó,
ha lehajolsz, és hátrafelé, a lábad közé nézel, és így figyeled. Mindegyik esetben látni fogod, hogy az égitest közel sem tűnik olyan nagynak, mint korábban.
A Hold méretét fényképpel is ellenőrizheted: készíts egy képet, amikor a Hold a horizont közelében van, és egy másikat, amikor magasan az égen pihen. Az eredmény az, hogy – amennyiben a fényképezőgép zoombeállításait nem változtatjuk – a Hold mindkét képen ugyanolyan széles lesz.
Nemcsak nagyobb, hanem jóval sárgább is ilyenkor a Hold
A másik figyelemre méltó dolog, amikor alacsonyan fekszik az égen a Hold, hogy ilyenkor hajlamos erősen sárga vagy narancssárga árnyalatúnak tűnni. Erre van magyarázatunk: ilyenkor a Hold fénye hosszabb utat tesz meg a légkörön keresztül. Mivel hosszabb utat tesz meg a fény, a rövidebb, kékebb hullámhosszúságú hullámaiból több szóródik szét, és több marad a hosszabb, vöröses hullámhosszúságú részéből. A por és egyéb szennyeződések tovább mélyíthetik a vöröses színt.
