Aggasztó képet festett a Balatonról a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet két szakembere, Tóth Viktor és Li Huan, a Masfelfok.hu oldalán megjelenő cikkükben.
Az intézet fő profilja az édesvízi ökoszisztémák, különösen a Balaton és vízgyűjtő területének kutatása. Ebből kifolyólag most azt mutatták be a kutatók, hogy milyen drasztikus módon hat az éghajlatváltozás a víz élővilágára, minőségére.
Katasztrofális változások a Balatonnál
Mint felvezetőjükben írták, a közvetlen mérések, a műholdas adatok, valamint a terepi munkák egyértelműen arra utalnak, hogy a felmelegedés visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indított el.
A 21. században a Balaton vize évente átlagosan 0,07 Celsius-fokkal melegedett, így 2025-re a tó hőmérséklete körülbelül 1,7 Celsius-fokkal lett magasabb, mint 2000-ben. Még ennél is meglepőbb azonban, hogy bár azt hihetnénk, a nyári hónapokban nagyobb a melegedés üteme, a téli időszakban rendre kétszer-háromszor gyorsabb volt mindez.

Ráadásul február a legnagyobb ütemben melegedő hónap, míg az elmúlt negyed században május idején trendszerű lehűlés volt megfigyelhető.
Márpedig ha ez a folyamat továbbra is kitart, akkor a vízi élővilág szezonális ciklusai felborulhatnak. Ez pedig a tó ökoszisztémájára nézve katasztrofális következményekkel járhat.
A hőhullámok hatása
A Balaton vize az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban és hosszabb ideig melegszik fel szokatlanul magas hőmérsékletre. A kilencvenes évek óta évtizedenként átlagosan egy új hőhullám jelent meg az addig megszokott évi kettő mellett, és évente átlagosan 2,7 nappal hosszabbodtak ezek az időszakok.
Az utóbbi években az éves összesített hosszúságuk már meghaladta a 100 napot is.
Emellett a hőhullámok idején a Balaton vízhőmérséklete ma már átlagosan 6 fokkal melegebb, mint amit ugyanazon a napon mértünk volna a 19. század végén, míg a múlt század közepén ez a különbség még csak 4 fok volt.
Nagyobb párolgás, kevesebb víz, több tüskéshínár
A klímaváltozás egyik közvetlen hatása a Balaton vízháztartásának felborulása. A tó vizének melegedésével nő a párolgás mértéke, különösen nyáron, amikor a csapadék gyakran nem pótolja a vízveszteséget. Ez azt jelenti, hogy még változatlan vízutánpótlás ellenére is jelentősen csökkenhet a Balaton vízszintje.
A legtöbb őshonos vízinövény számára az ideális hőmérséklet 22–26 °C között van, azonban a nyári hónapokban a víz hőmérséklete gyakran meghaladja ezt, elérve akár a 30–32 °C-ot is, különösen a part menti sekély részeken.
A melegebb vizet jobban tűrő fajok, mint például az érdes tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár, előnybe kerülnek, míg más, kevésbé hőtűrő növények visszaszorulhatnak. Ezek a szúrós levelű növények nemcsak a tó ökológiai egyensúlyát befolyásolják, hanem a fürdőzők számára is kellemetlenséget okozhatnak, mivel egyre nagyobb területeken jelennek meg, megnehezítve a fürdőzést.
