A Korond-patak vizének minél sürgősebb elvezetésével és egy új geofizikai felmérés elkészítésével még meg lehetne menteni a parajdi sóbányát, nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő kutató a Transtelexnek. A szakértő szerint a helyzet azért fajult el ennyire, mert a bányát adminisztráló Országos Sótársaság (Salrom) nem utalt ki elegendő anyagi forrást a szükséges beruházásokra.
Mindent elöntött a víz
Korábban mi is megírtuk, hogy a hét eleji heves esőzések következtében teljesen elöntötte a víz a parajdi sóbányát. Szerda éjjel a bánya turisztikai szintje teljesen megtelt vízzel, helyi hatóságok azonban cáfolták az értesülést, miszerint a bánya beomlásától kellene tartani. Petres Sándor hargitai prefektus szerint a bányát üzemeltető Salrom vállalat biztosította a Hargita megyei hatóságokat arról, hogy mindenáron folytatni kívánja a turisztikai tevékenységet és a sókitermelést a bányában.
Ennek ellentmond a Transtelex által megszólított szakértő véleménye, aki szerint a sókitermelő vállalat többet is tehetne a bánya megmentéséért. A kutató szerint a Korond-patak vizét el kell vezetni, új geofizikai felmérést kell csinálni, a Korond medrét le kell betonozni, meg kell erősíteni a bánya problémás részeit és egy monitoring rendszert kell bevezetni. Időközben azonban a Transtelex helyszíni tudósítása szerint
a bánya Telegdy-ágát is elöntötte a víz, a létesítményt lezárták, a védekezési munkálatok leálltak.
“A baj azért történt meg, a Salrom nem adta meg a büdzsét, amit meg kellett volna kapjon Parajd, hogy egy jó megoldást tudjon kifejleszteni. Nem a parajdiak a hibásak, a Salrom is nagyon jól tudta, hogy bajok vannak, és nem csak Parajdon vannak bajok, hanem Slănic Prahován is” – mondta. Azt is hozzátette, hogy értesülése szerint a vízügy sem támogatta a Korond-patak elvezetését.

Mint mondta, hosszú távú megoldásra van szükség, mert korábban már próbálták agyaggal megakadályozni a vízbeszivárgást, de ez nem bizonyult tartós megoldásnak. Annak, aki elkészíti a tanulmányt, illetve annak is, aki elvégzi a munkát, legalább húsz évre vállalnia kell a felelősséget ezekért, hangsúlyozta.”Remélem, hogy most mindenki megérti, hogy hamar kell dönteni, és hamar kell megcsinálni” – mondta.
Még menthető a bánya
A kutató szerint, ha sikerül megmenteni a bányát, az biztos, hogy most már jóval drágább lesz a beavatkozás,
de mindenesetre megéri, mert a sóbányát meg kell menteni.
Silye Lóránd geológus korábban a Transtelexnek azt mondta, az alapvető információk elérhetetlensége miatt csak találgatni lehet a parajdi helyzetről, de egy pesszimista és optimista forgatókönyvet is felvázolt. A pesszimista forgatókönyv szerint abbamarad a bányászat, az optimista szerint pedig, ha nem gyengülnek meg nagyon a falak, és sikerül megállítani a vízbeömlést, akkor
leginkább pénzkérdés lesz a bánya sorsa.
A szakember a víz beáramlásának a megakadályozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem véletlen, hogy nem dolgoznak a munkagépek a földfelszínen, mert komoly tragédiák lehetnek abból, ha felvállalják azt a rizikót, hogy megpróbálják most eltömíteni a víznyelőt.
Csütörtök késő délelőtt
a parajdi sóbánya utolsó, még szárazon maradt részébe, a Telegdy-részlegbe is bejutott a víz,
így fel kellett adni minden védekezést, a bánya fejlesztési igazgatója pedig lemondott. A helyi közösségben feszült a hangulat, egyre többen beszélnek arról, hogy szervezett lakossági tiltakozásra kerülhet sor, ha nem érkezik egyértelmű és hiteles tájékoztatás a Salrom részéről.
A Salrom csütörtöki közleményében elismerte, hogy a Telegdy-részleget már nem lehet megmenteni a víztől, miután 10 óra 52 perckor a föld alatt felépített betongát beomlott. “Az Országos Sótársaság a költségektől függetlenül folytatni kívánja a sikeres, hosszú múltra visszatekintő tevékenységet a parajdi sóbányában, és azt szeretné, ha a bányában mielőbb újraindulna a turisztikai és a kitermelési tevékenység” – írták.
