Parajd: a sóbánya katasztrófája a helyiek megélhetését is veszélyezteti
A parajdi sóbánya nem csupán Erdély egyik legismertebb turisztikai látványossága, hanem Székelyföld gazdaságának egyik alappillére is. A bánya története, gazdasági szerepe és a jelenlegi válsághelyzet rávilágít arra, milyen mélyen gyökerezik a sóbányászat kultúrája a térség életében. A sóbánya hatalmas méreteivel is lenyűgöző: több tucat, 30 méteres belmagasságú csarnok található 120 méteres mélységben. A látogatók száma 2023-ban elérte az 570 ezret.
Parajdon a lakosság mintegy 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve a bányából élt.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóságok válságstábot állítottak fel, és a bánya környékét lezárták. A helyiek attól tartanak, hogy a bánya végleges bezárása veszélybe sodorhatja a térség gazdaságát, mivel a turizmusra épülő vállalkozások megélhetése is veszélybe kerülhet. A szakemberek folyamatosan dolgoznak a vízszivárgás megállításán és a bánya megmentésén.
Több száz éves múlt
A parajdi sót már a 15. századtól „székely sóként” emlegették. Ez a különleges ásvány évszázadokon át adott nevet egy tájegységnek és megélhetést az itt élőknek.
A parajdi sóbányászat gyökerei egyébként egészen a római korig nyúlnak vissza. A környéken talált római kori leletek, például a Legio V Macedonica feliratú téglák bizonyítják, hogy már az ókorban is folyt itt sókitermelés. A rómaiak után az avarok és a bolgárok vették át a bányászatot. A középkorban a sóbányászat a székelyek számára is fontos megélhetési forrást jelentett. Szabadságjogaik közé tartozott a sóbányászat és a sókereskedelem, ami jelentős gazdasági előnyt biztosított nekik – írja a Salinapraid.
A sóbányászat technológiája a két világháború között modernizálódott, a román államigazgatás alatt. 1945-től bevezették a robbantásos módszert, ami a hagyományos magyar bányászat végét jelentette. 1947 és 1949 között nyílt meg a Dózsa György-bánya, 1972-ben pedig megkísérelték a sóhát északkeleti részének kiaknázását, amit végül a gyenge minőség miatt leállítottak.
1978-ban új bányakamrákat alakítottak ki hatalmas, 12 méter magas és 20 méter széles üregekkel, egyedülálló módon az országban.
1991-ben indult el a Telegdy-bányarész kialakítása, ahol a kamrák 16 méter szélesek és 8 méter magasak, a tartópillérek pedig 14×14 méteresek.
A parajdi sóbánya gyógyászati szerepe az 1960-as években vált jelentőssé, amikor a Dózsa György-bánya bővített kamráiban elindult a klimato- és szpeleoterápia. Telegdy Károly bányaigazgató és dr. Veres Árpád körorvos a krónikus légúti betegségek föld alatti kezelésével kísérleteztek, a lengyel Wieliczkában elért sikerek nyomán.
1980-tól a +402 méteres szinten, 120 méterrel a felszín alatt alakították ki a kezelőközpontot, amelyet 1250 méteres táró köt össze a felszínnel.
Minden a turizmusra épült
A parajdi sóbánya nem csak sókitermeléséről híres, hanem turisztikai és egészségügyi szolgáltatásairól is. A tágas, jól szellőzött bányacsarnokokban játszótér, ökomenikus kápolna, büfé, pihenőhelyek, asztalitenisz és számos szabadidős tevékenység várta a betegeket és látogatókat. A bánya évente több százezer turistát vonzott, ami jelentős bevételt generált a helyi gazdaság számára.
A turizmusra épülő vállalkozások – panziók, éttermek, ajándékboltok – működése közvetlenül függ a bánya sorsától.
A Sóvidék nem csak történelmi, de természeti értékekben is gazdag. Kiemelkedő látványosság a Sószoros és a Sóhát, melyek 60 hektáros természetvédelmi területet képeznek. A Korond-patak áttöréses szurdoka, a Sószoros, átvágja a sógerincet, így hozva létre például a Kisholló nevű dombot. A Csigadomb (Rakodó-hegy) aragonitból álló képződménye a Parajdi-medence déli szélén található. További nevezetességek: a parajdi Rapsonné vára, a szovátai Medve-tó, a korondi Likaskő, valamint a számos sós- és borvízforrás a környéken.
Óriási a baj a bányánál
Hétfőn heves esőzések következtében a Korond-patak vízhozama hirtelen
a százszorosára nőtt,
és a hordalék felszakította a medret védő fóliát. A patak így közvetlenül a bánya mélyére zúdult, elsodorva az ideiglenes védműveket is.
A Hargita megyei önkormányzat 400 ezer lejes (kb. 32 millió forint) gyorssegélyt ítélt meg a községnek a vízbetörés elleni védekezésre.
Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke a közösségi médiában közzétett videóban figyelmeztetett: a létesítmény órákon belül teljesen víz alá kerülhet. Elmondta, hogy a hétfő éjjeli és keddi esőzések következtében a patak vízhozama másodpercenként 50 köbméterre emelkedett. Az árral érkező hordalék megbontotta a védőréteget, és a víz akadálytalanul ömlik a sóbánya belső tereibe.
„A legnagyobb gond, hogy senki nem tud tenni ellene semmit, ekkora vízmennyiséget a helyiek sem láttak az elmúlt három évtizedben” – mondta el a tanácselnök.
Bíró Barna Botond arra kérte a parajdi és sóvidéki lakosokat, hogy ne veszítsék el a reményt. „Bármi történik is ma, megvárjuk, míg visszahúzódik a víz – és mindent megteszünk azért, hogy a bánya újranyisson” – hangsúlyozta. A térségben árvízvédelmi készültség van érvényben. A patak két ideiglenes medre mára gyakorlatilag víznyelőként működik, a tárnák pedig gyors ütemben telnek meg.
A mélyben található turisztikai és bányászati berendezések nagy részét sikerült kimenteni, ám kedden már hét szintet elöntött a víz – tudta meg a Kolozsvár Rádió. Bár a vízhozam szerdán csökkent, a bánya turisztikai szekcióját is elérhette az ár.
Voltak előjelei a katasztrófának
Már korábban is volt gond a bánya körül: az eső miatt a patakmeder alatt húzódó sólerakodásokon keresztül lefolyó jelentős víz okán már május 8-án veszélyhelyzetet hirdettek Parajdon, amit 15 nappal később szintén ennyivel meghosszabbítottak. Ekkor öt, nagy teljesítményű szivattyúval próbálták enyhíteni a víznyomást, és megkezdték egy új csatorna ásását – írja a 24.hu. A bányát egyébként már tavaly is be kellett zárni egyszer vízszivárgás miatt – nem sokkal a csíksomlyói búcsú előtt, és 2023-ban is, igaz, akkor csak néhány napra.
Egyértelmű volt tehát, hogy a patak alatti sórétegek természetes eróziója miatt a bánya folyamatos kockázat alatt áll.
A szakértők attól tartanak, hogy a patakmeder alatt keletkezett repedés bármikor beszakadhat. Ezt Petres Sándor cáfolta. Bíró Barna-Botond elmondta, hogy még a héten egyeztetnek a helyi vállalkozókkal, és olyan javaslatot dolgoznak ki, amely alapján akár országos szintű turisztikai támogatást is kérhetnek a magyar vagy román kormánytól.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A világ legolcsóbb vakációs úti célja karnyújtásnyira van...
Földrajzi kvíz: tudsz annyit, mint egy általános iskolás?
Egy hosszú vagy több rövid vakáció? A szakértők szerint...
Nincs többé a Grand Canyon páratlan értéke - tűz pusztított el...
Döbbenetes jelentés: ezért zuhant le az Air India repülőgépe
