Szakértő: két német mondatot érdemes megjegyezni, mielőtt beülünk egy németországi étterembe
Képzeljük el, hogy egy németországi utazás során beülünk vacsorázni néhány helyi ismerőssel. Jó a hangulat, fogy az étel és a sör, mindenki remekül érzi magát. Aztán megérkezik a számla, és hirtelen olyan jelenetnek lehetünk tanúi, amelyhez turistaként nem feltétlenül vagyunk hozzászokva – írj a BBC.
Senki sem ajánlja fel, hogy állja a cechet, de az sem merül fel, hogy egyszerűen elosszák a végösszeget. Ehelyett mindenki pontosan felsorolja a pincérnek, mit fogyasztott. Az egyik vendég kifizeti a spagettijét és a két sörét, a másik a pizzáját és a pohár borát, majd szépen sorban mindenki rendezi a saját részét.
Németországban ugyanis a külön fizetés nem a fukarság jele, hanem teljesen természetes dolog. Sőt, egyesek szerint éppen így lehet megőrizni a jó barátságokat.
Miért nem hívják meg egymást a németek egy sörre?
Németországról sokaknak a precizitás, a szabálykövetés és persze a sör jut eszébe. Az viszont már kevésbé közismert, hogy ez a pontosság a baráti összejöveteleken is megmutatkozhat. Míg sok országban magától értetődő, hogy a barátok felváltva fizetik az italokat, vagy egy vacsora végén egyenlő részre osztják a számlát, a németek körében gyakran egészen más a szokás.
Még Berlin lazább, fiatalos közegében is megfigyelhető ez a hozzáállás. Nyáron sokan a bárok helyett inkább egy-egy Späti, vagyis késő estig nyitva tartó kisbolt előtt gyűlnek össze beszélgetni és iszogatni. Ám ha valaki bemegy néhány üveg sörért, abból még korántsem következik, hogy meg is hívja a többieket.
Julian Berger, a berlini Orania szálloda bárpultosa szerint a német társaságokban bizony számon tartják, ki hány kört fizetett.
Dr. Harald Pitters osztrák trendkutató, akinek német felesége van, úgy véli, a szokás mögött elsősorban az igazságosságra való törekvés és a kiszámíthatóság iránti igény áll.
A szakértő maga is tapasztalta, mennyire kényes kérdés lehet a közös italfizetés. Két közeli német barátjával például rendszeresen okozott nézeteltérést, hogy ki állja a következő kört. Barátai ugyanis nem szerették, hogy előre nem tudhatták, meddig maradnak, és végül hány italt fogyasztanak. Ha viszont mindenki a saját rendelését fizeti, nincs bizonytalanság, és senki sem érezheti úgy, hogy rosszul járt.
A németek szerint még a barátságnak is jót tesz a külön fizetés
Első hallásra talán kissé kicsinyesnek tűnhet, ha egy baráti társaságban mindenki az utolsó centig elszámol a másikkal. A németek azonban sokszor egészen másként tekintenek erre.
Berger szerint a németeknek nagyon fontos az igazságosság, és nem szeretik, ha egy társaságon belül felborul az egyensúly. Kényelmesebben érzik magukat, ha mindenki pontosan annyit fizet, amennyit fogyasztott.
Erre még egy német mondás is létezik: „Klare Rechnung, gute Freunde”, vagyis tiszta elszámolás, jó barátok.
A gondolat mögött egyszerű logika húzódik meg. Ha mindenki a saját számláját rendezi, nem kell azon gondolkodni, ki tartozik kinek, ki fizetett többet legutóbb, vagy kinek kellene legközelebb meghívnia a társaságot. Így legalább a pénz biztosan nem állhat a barátság útjába.
Van, ahol viszont furcsán néznek arra, aki csak magának vesz sört
Persze nem minden németországi sörözés végződik ilyen precíz elszámolással – árnyalja a képet a BBC. Az ország déli részén, különösen Bajorországban, már sokkal gyakoribb, hogy a barátok egymást is meghívják egy-egy italra. A hagyományos sörkertekben, ahol gyakran egyliteres korsókban mérik a sört, a közös körök fizetése sokkal inkább hozzátartozik a társasági élethez.
Különösen igaz ez a népünnepélyekre, amelyek Harald Pitters szerint ismét egyre népszerűbbek a fiatalok körében.
Egy hagyományos Erntedankfesten, vagyis hálaadó ünnepen például teljesen megszokott, hogy a társaság tagjai egymásnak is vesznek italt. A szakértő szerint itt már kifejezetten merevnek tűnhet az, aki kizárólag magának és a párjának vásárol sört. Hasonló a helyzet a kölni karneválon vagy Hamburg híres kikötői ünnepén, a Hafengeburtstagon is. Ezeken a rendezvényeken, ahol a közös ünnepléshez zene, tánc és italozás is társul, sokkal természetesebb, hogy a résztvevők felváltva hívják meg egymást.

Ezt a két német mondatot érdemes megjegyezni, mielőtt étterembe ülsz
Aki Németországba utazik, annak nem árt tisztában lennie ezekkel az íratlan szabályokkal, mert így néhány kellemetlen félreértést is elkerülhet. Julian Berger szerint a legjobb, ha alapból arra számítunk, hogy mindenki a saját fogyasztását fizeti, hacsak valaki kifejezetten másként nem rendelkezik.
Ha például egy német ismerősünk azt mondja, hogy „Ich lade dich ein”, akkor valóban meghív bennünket, vagyis ő állja a számlát.
A külön fizetéstől sem kell zavarba jönni. A német éttermekben és bárokban ez annyira megszokott, hogy a pincér gyakran magától megkérdezi: „Getrennt oder zusammen?”, azaz külön vagy együtt szeretnénk fizetni.
Erre nyugodtan válaszolhatjuk, hogy „Getrennt, bitte”, vagyis külön, kérem.
Ami tehát elsőre furcsa vagy akár barátságtalan szokásnak tűnhet, annak a németek szemében egészen más jelentése lehet. Náluk sokszor éppen azzal tesznek jót egy barátságnak, ha a közös este végén mindenki pontosan tudja, mennyivel tartozik. Így másnap senkinek sem kell azon töprengenie, hogy vajon ki fizeti majd a következő kört.

