Infektológus figyelmeztet: Olaszországban terjed a Legionella
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) friss adatai szerint Olaszország az egyik leginkább érintett ország Európában a Legionella-fertőzések számát tekintve. A megbetegedések jelentős része hétköznapi vízhasználathoz, főként épületek vízrendszereihez, szálláshelyekhez és háztartási környezethez köthető, így a nyári utazások során is kockázatot jelenthet.
A fertőzés ritka, de potenciálisan súlyos lefolyású tüdőgyulladást okozhat, különösen időseknél és krónikus betegséggel élők esetében veszélyes. A kockázat nőhet olyan helyeken, ahol a vízrendszert hosszabb ideig nem használták, vagy nem megfelelően karbantartották.
Hol fordulhat elő a Legionella baktérium?
Fiorella Mecozzi, a fertőző betegségek specialistája szerint a Legionella természetes vizekben – tavakban, folyókban és talajvizekben – is jelen van, ugyanakkor az emberi fertőzések szempontjából
az épített vízrendszerek jelentik a fő kockázatot: a csőhálózatok, víztartályok, zuhanyrendszerek, jakuzzik és párásítók
– nyilatkozta az olasz Vanity Fair hasábjain.
A baktérium akkor tud elszaporodni, ha a víz 20 és 45 Celsius-fok közötti hőmérsékletű, illetve ha a víz pang. Ilyen környezetben biofilm alakulhat ki a csövek belső felszínén, ami elősegíti a kórokozó fennmaradását.
A fertőzés nem emberről emberre terjed, hanem belégzéssel történik, amikor a szennyezett víz apró aeroszolcseppek formájában kerül a levegőbe – például zuhanyzás közben.
A kockázat tehát különösen magas lehet olyan szálláshelyeken, ahol a vízrendszer hosszabb ideig nem volt használatban, például szezonálisan nyitott apartmanokban vagy üresen álló ingatlanokban.
Ilyenkor a csapok és zuhanyok első használatakor a rendszerben pangó víz miatt megnőhet az aeroszolokkal terjedő baktérium mennyisége. Ezért
érkezés után javasolt a csapokat és zuhanyokat néhány percig folyatni, hogy a régi víz kicserélődjön a hálózatban.
A megelőzéshez hozzátartozik a vízkő rendszeres eltávolítása, valamint a zuhanyfejek és perlátorok tisztítása is, mivel a lerakódások kedveznek a baktérium megtelepedésének.
Mi jelzi a Legionella-fertőzést?
A legionellózis
két verzióban jelentkezhet: egy enyhébb, influenzaszerű tünetekkel járó formában (Pontiac-láz), illetve egy súlyosabb, tüdőgyulladással járó formában.
A kockázat magasabb az idősebb korosztályban, valamint azoknál, akik krónikus betegséggel – például cukorbetegséggel vagy tüdőbetegséggel – élnek, illetve dohányoznak.
A diagnózis vizeletből kimutatható antigénvizsgálattal történik, de a tünetek sokszor nem egyértelműek, mert más légúti fertőzésekkel is összetéveszthetők.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a fertőzés nem ivással és nem emberről emberre terjed, hanem belégzéssel.
„Először is: a legionellózis nem terjed emberről emberre, és nem lehet megfertőződni azáltal, hogy valaki legionellával szennyezett vizet iszik. A baktérium belélegzéssel vagy aspirációval jut a szervezetbe, ha a víz ‘félrenyelés’ során a légutakba kerül – ez különösen gyakori időseknél és nyelési problémákkal küzdőknél. A belélegzett vagy aspirált baktérium apró vízcseppek formájában jut el a tüdőbe.”
A gyors diagnózis kulcsfontosságú
„A gyorsaság, mint minden fertőző betegségnél, alapvető fontosságú a súlyos lefolyás megelőzéséhez. Ne felejtsük el, hogy a jelentések szerint a legtöbb beteg 70 év feletti, és kockázati tényezőkkel rendelkezik, mint a dohányzás és a cukorbetegség. A cukorbetegség esetében nem mindig tudunk beavatkozni, de a dohányzás teljes mértékben rajtunk múlik” – mondta el az infektológus.
Magyarországon pár tucat esetet jelentettek egy év alatt
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2024-re vonatkozó adatai szerint29 európai ország összesen 15 362 Legionella-fertőzést jelentett, ezek közül 14 126 eset (92%) megerősített diagnózis volt. A fertőzési arány 2020 óta emelkedett: az EU/EEA átlagos bejelentési rátája 3,4 eset 100 000 lakosra.
A jelentés szerint az esetek erősen koncentrálódnak néhány országban: Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország együtt az összes eset 71%-át adták, miközben ezek az országok az EU lakosságának csak körülbelül felét teszik ki. A betegség tehát nem egyenletesen terjed Európában, hanem bizonyos régiókban és egészségügyi rendszerekben halmozottan jelenik meg.
Magyarország az ECDC adatai alapján 54 bejelentett esettel szerepelt a 2024-es statisztikában, ami az európai átlaghoz képest alacsony esetszámot jelent, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy az alacsonyabb arány részben a diagnosztikai és jelentési különbségekből is fakadhat. A fertőzés nálunk is jellemzően sporadikusan, elszórtan fordul elő, és nem köthető nagyobb járványkitörésekhez.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
22 méteres zuhatag szeli ketté Európa egyik legszebb városkáját...
Földrengés: megérkeztek az első képek Venezuelából –...
Ledöbbentek a horvátok a szezon kezdetén: „Minden üres, még a...
Sosem látott hajó érkezik a Dunán Budapestre - mutatjuk, mikor...
Különleges ragasztó miatt készülhet el 50 évvel gyorsabban a...
