Felejtsd el, hogy "a repülés statisztikailag biztonságos" - a terapeuták komoly problémára hívják fel a figyelmet
A szakértők szerint egyre többen küzdenek utazási szorongással: ma már sokaknál nem működik a klasszikus érv, hogy a repülés statisztikailag biztonságos. A terapeuták szerint a közösségi média, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság is erősítheti a stresszt, de vannak módszerek, amelyek segíthetnek kezelni a félelmet: nézzük, mik ezek!
Az agy a kiszámíthatóságot keresi
Blaine Stephens coach szerint az emberi agy alapvetően a kiszámíthatóságban és a stabilitásban érzi magát biztonságban. Az utazás viszont éppen ezekből mozdítja ki az embereket. A szakértő szerint
már önmagában az is stresszt okozhat, hogy az ember kilép a megszokott rutinból, új helyzetekkel találkozik,
és számos olyan tényező jelenik meg, amelyet nem tud kontrollálni. Ilyen lehet a hosszú sor a biztonsági ellenőrzésnél, a késés, a turbulencia vagy az a bizonytalanság, hogy mi történik, ha valami nem a terv szerint alakul.
Stephens szerint a szorongás egy skálán mozoghat: van, akinél csak enyhe idegesség jelenik meg utazás előtt, másoknál azonban komoly félelmet vagy akár pánikszerű tüneteket is kiválthat a repülés.
A közösségi média torzíthatja a veszélyérzetet
Bár az elmúlt években nem nőtt jelentősen a repülőgép-balesetek száma, a szakértők szerint
a folyamatos hírfogyasztás miatt sokan mégis veszélyesebbnek érzik a repülést.
Stephens szerint ennek egyik oka, hogy a közösségi médiában jellemzően csak a negatív események kapnak nagy figyelmet. Az emberek ritkán találkoznak olyan hírekkel, hogy minden rendben zajlott egy járaton, a balesetekről és káoszról szóló tartalmak viszont gyorsan terjednek. A szakértő szerint ilyenkor könnyen összemosódnak a tények és a félelmek. Az ember már nemcsak a valós helyzetre reagál, hanem arra is, amit az elméje hozzátesz a történethez.
Sok a szorongató tényező
Hallie Kritsas terapeuta szerint
az utazás a szorongás szinte minden kellemetlen aspektusát képes előhozni.
A szakember azt mondja, a COVID-járvány első időszakában látványosan megnőtt az utazási szorongás, és bár azóta voltak nyugodtabb időszakok, a probléma továbbra is sok embert érint.
Kritsas szerint az utazással járó bizonytalanság könnyen túlzott aggodalmakhoz vezethet. Egy hosszabb várakozásból vagy kisebb fennakadásból a szorongó utazó gyorsan eljuthat odáig fejben, hogy tönkremegy az egész utazás.
Nem a szorongást kell elnyomni
A terapeuták szerint az egyik legfontosabb lépés az, hogy az ember pontosan megfogalmazza, mitől fél valójában. Stephens szerint
sokat segíthet, ha nem egy általános, megfoghatatlan félelemmel próbálunk megküzdeni, hanem konkrétan azonosítjuk az aggodalmainkat.
Más stresszt jelenthet például a késéstől való félelem, a tömeg, a biztonsági ellenőrzés vagy az irányítás elvesztésének érzése. A szakértők szerint fontos különválasztani azokat a dolgokat, amelyeket tudunk kontrollálni azoktól, amelyeket nem.
Ezek a módszerek segíthetnek utazás közben
Kritsas szerint sokat segíthetnek az egyszerű figyelemelterelő technikák. A terapeuta például saját bevallása szerint
zenét hallgat és savanyú gumicukrot rág repülés közben, hogy elnyomja a felszállás és a leszállás hangjait.
Stephens ezzel párhuzamosan olyan technikákat javasol, mint a lassú, tudatos légzés vagy a testben lévő feszültség tudatos oldása. Szerinte az is segíthet, ha az ember mentálisan „megálljt parancsol” a katasztrofizáló gondolatoknak, és visszatereli a figyelmét arra, amit éppen kontrollálni tud.
A terapeuták szerint az utazás előtti alvás, a megfelelő étkezés és a hidratálás is sokkal fontosabb, mint azt sokan gondolnák. Stephens szerint a kialvatlanság, az éhség vagy a túl sok koffein tovább erősítheti a szorongást.
Nem mindig rossz döntés lemondani az utat
A szakértők szerint önmagában az sem jelent „gyengeséget”, ha valaki végül lemond egy utazást. Stephens szerint azonban fontos különbséget tenni aközött, amikor valaki kizárólag a szorongás elől menekül, illetve amikor valóban indokolt a döntés. Ha valaki csak azért mond le egy utat, hogy azonnali megkönnyebbülést érezzen, az hosszabb távon erősítheti a félelmet. Ugyanakkor a terapeuta szerint léteznek olyan helyzetek is, amikor a szorongás már annyira erős, hogy valóban jobb döntés lehet elhalasztani vagy lemondani az utazást.
Mikor érdemes szakember segítségét kérni?
A terapeuták szerint akkor válhat komolyabb problémává az utazási szorongás, ha már jelentősen befolyásolja a mindennapi életet. Stephens szerint figyelmeztető jel lehet, ha valaki rendszeresen lemond utakat, fontos eseményeket hagy ki, állandóan a repüléssel kapcsolatos híreket figyeli, vagy a szorongás már túlzott mértékben uralja a gondolkodását. A szakértők szerint ilyenkor a terápia segíthet megtanulni kezelni a stresszt és a félelmet, akár általános szorongásról, akár konkrét repülésfóbiáról van szó.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új időpontokat ígérnek a Karmelita ingyenes látogatására,...
Kisiklott egy InterCity Magyarországon: mentőhelikopter vitt el egy...
Európa alig ismert karibi szigete, ahol csupán egyetlen hotel...
Becsődölt egy magyar utazási iroda, több száz károsult...
Fordulat az Adrián: július 1-jén újranyit a varázslatos...
