Hátrahagyta barátnőjét Ausztria legmagasabb hegyén – sorra kerülnek elő az alpesi válás megrázó történetei
Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában az „alpine divorce”, vagyis az alpesi válás kifejezés, írja a CNN. A fogalom olyan helyzeteket ír le, amikor egy hegyi túra során az egyik fél – jellemzően a tapasztaltabb férfi – magára hagyja a másikat egy veszélyes, elszigetelt környezetben. A jelenséget egy nagy visszhangot kiváltó, tragikus ausztriai eset emelte a köztudatba. Egy férfit nemrég elítéltek, miután barátnője halálát követően kiderült, hogy magára hagyta őt az ország legmagasabb hegyén, a Grossglockneren.
Nem egyedi eset
Az ausztriai ügy középpontjában álló férfi, Thomas P. azzal védekezett, hogy segítségért indult, ám a vád szerint nem reagált a mentőszolgálat hívásaira, és nem küldött időben vészjelzést sem. A nő végül megfagyott a hegyen. A tárgyaláson egy korábbi barátnője is megszólalt, aki elmondta:
a férfi korábban őt is magára hagyta ugyanazon a hegyen, mert túl lassúnak tartotta.
A férfit bűnösnek találták, öt hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, és 9 600 euró pénzbírsággal sújtották.
A közösségi médiában sok nő osztott meg hasonló élményeket: ezek a beszámolók azt mutatják, hogy a jelenség nem egyedi eset, hanem sokak számára ismerős élmény.

Mi állhat az alpesi válás hátterében?
Az alpesi válás pszichológiai hátteréről Jo Hemmings pszichológus beszélt, aki szerint az ilyen emberek gyakran elkerülő kötődési mintával rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy stresszhelyzetben inkább eltávolodnak érzelmileg és fizikailag, ahelyett hogy megoldanák a problémát.
Valószínűleg hiányzik belőlük az empátia és az együttérzés, és inkább kilépnek a konfliktusból
– mondta. Hozzátette: „Gyakran látom ezt a viselkedést a tanácsadások során is – a partner, legtöbbször férfi, egyszerűen elzárkózik, akár fizikailag is, amikor nehéz helyzetbe kerül.” Hemmings szerint maga a jelenség nem feltétlenül a hegyekhez kötődik, hiszen egy kapcsolaton belül gyakori lehet az érzelmi eltávolodás más helyzetekben is.
A hegyi környezet azonban különösen veszélyessé teszi ezt a viselkedést, mivel itt jellemző a hierarchia: megvan, ki vezeti a csapatot, ki navigál, és ki határozza meg a tempót.
Az, hogy valaki előremegy és nem hajlandó alkalmazkodni, egy módja lehet a hatalom vagy kontroll gyakorlásának
– magyarázta Hemmings. Ilyen körülmények között egy egyszerű konfliktus is könnyen életveszélyes helyzetté válhat.
Laurie Singer megrázó története
Egy különösen megrázó személyes történetet osztott meg Laurie Singer, aki egy többhetes túra során került életveszélybe Kaliforniában. A John Muir Trail nevű, több mint 350 kilométeres útvonalon indult el egy férfi barátjával, aki tapasztaltabb volt nála, és ő beszélte rá az útra. Néhány nap után Singer rosszul lett a magaslati betegség miatt, de társa nem lassított. „Folyamatosan előttem ment, én pedig nem tudtam tartani vele a lépést” – mondta. Egy alkalommal annyira lemaradt, hogy egyedül maradt a sötétben:
Kiabáltam a nevét, de nem kaptam választ.
A helyzet később még súlyosabbá vált, amikor kiderült, hogy a férfi nem vitt elegendő élelmet. Singer végül súlyos állapotba került, alig tudott járni, mire társa azt javasolta, váljanak külön: ő menjen vissza segítségért, míg a férfi folytatja az utat. Singer egyedül indult segítségért, miközben súlyos tünetekkel küzdött: végül más túrázók segítettek rajta, és sikerült visszajutnia biztonságba, bár a felépülése hetekig tartott.
A történtek után Singer fontos tanulságot fogalmazott meg: „Nem számít, mennyire ismered azt az embert, akivel túrázol, mindig képesnek kell lenned önállóan is boldogulni.” Hozzátette: „Bíztam a barátomban… azt hittem, ismerem, de nyilvánvalóan nem.”
A szakértők szerint tehát az alpesi válás jelenségének hátterében állhat tudatos rosszindulat is, de gyakrabban inkább hirtelen döntés születik ilyenkor, amelyet türelmetlenség, kontrolligény és empátiahiány vált ki.
