Mitől lesz jól olvasható egy szöveg az interneten?

A tipográfia a szöveg alapú kommunikációra, tulajdonképpen a betűkre épül, ugyanakkor a vizualitás is fontos benne, így nem csoda, hogy az internet korában nagy igény mutatkozik a szakma képviselőire. Tipográfusokra mindig is szükség lesz, amíg létezik szöveges kommunikáció, de a digitalizáció és az olvasási szokások átalakulása változásokat hoz ebben a szakmában is.

Szerző: Szponzorált tartalom

Forrás: startlap.hu | 2018-08-28 17:11

Az írás megjelenése óta folyamatosan változnak az emberiség olvasási szokásai: a technológiai változások a szövegek létrehozására és a befogadásra is alapvető hatással vannak. A szakemberek szerint a nyomtatás feltaláláshoz mérhető jelentőségű a digitalizáció megjelenése, amelynek hatásait nap mint nap magunkon is tapasztaljuk. A tipográfusok közül sokan törésnek látják, hogy az írott szövegek nyomtatásból átkerülnek a különböző digitális eszközeink kijelzőjére, Bubik Veronika a Budapesti Metropolitan Egyetem  Tipográfus másoddiplomás képzésének oktatója azonban nem így értékeli az új korszakot. Inkább egy olyan nagy horderejű változásként, amely számos új lehetőséget is teremt a tipográfusok számára, és felértékeli szakmájuk jelentőségét.

Az azonban tagadhatatlan tény, hogy az internet és a digitális eszközök térhódításával alapvetően megváltozott az, hogy hogyan olvasunk. Például nem lapozgatunk, hanem lefelé görgetünk egy, sokszor tenyérnyi méretű képernyőn, ami teljesen más olvasási élményt nyújt. Kattintgatunk, ha a figyelmünket nem köti le valami, továbblépünk. Hosszú, egybefüggő szövegeket nehezebb képernyőn olvasni és amúgy is csökkent az olvasásra való hajlandóság. Ezért a kereshetőség és a kiemelések jelentősége nagyon megnőtt – mondja Bubik Veronika. Szerinte akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a digitális világban az olvashatóság kritériuma lett, hogy egy szövegben könnyen és gyorsan meg lehessen találni a számunkra legfontosabb információt, mert, ha reménytelenül hosszúnak tűnik a szöveg az olvasó számára, bele sem kezd.

Azt, hogy az internetes olvasgatáskor alapvetően a könnyen és gyorsan olvasható írásokat preferáljuk, sokan hanyatlásként élik meg, de a szakember szerint nem kell az olvasás halálát vizionálni. Mindettől függetlenül ugyanis továbbra is van a hosszú szövegeknek is közönsége, például sokan olvasnak továbbra is regényeket, akár már elektronikus eszközök segítségével is. Viszont továbbra is vannak olyan kiadványok, ahol a tapasztalatok szerint még kényelmesebb a print verziót forgatni.

Bubik Veronika szerint kérdés, hogy a jövőben mi lesz a nyomtatott könyvek sorsa, hiszen most nő fel az első olyan generáció, amelyik már teljesen a digitális korban szocializálódott. A mostani fiatal felnőttek, az Y és Z generáció még előszeretettel vásárol nyomtatott könyveket, de kérdés, hogy mi lesz a helyzet az Alfákkal, akik már beleszületettek az online világba. Most még átmeneti korszakban vagyunk, de hamarosan kiderül, hogy valóban tud-e olyan értéket képviselni egy nyomtatott könyv, ami miatt a következő generációk is ragaszkodnak majd hozzá – véli a szakember.

Egyelőre tehát nehéz lenne hosszú távra megjósolni a könyvnyomtatás jövőjét, de tipográfiára és tipográfusokra a print kiadványok sorsától függetlenül továbbra is szükség lesz. Amíg szöveg és szöveges kommunikáció létezik, addig a tipográfia mindig megmarad külön szakmaként, még ha vannak is átfedései a tervezőgrafikával. Hiszen manapság a tipográfia elengedhetetlen a webdesignhoz, a UI és a UX designhoz is – mondja Bubik Veronika.

A szakember szerint a tipográfiát az a kettősség teszi igazán izgalmassá, hogy a szövegek képi megjelenése, azaz a vizualitás szerepe is alapvető. Amikor a betűre, vagy a szövegre tekintünk, annak formája, színe, képi mivolta is hat ránk, miközben el is olvassuk az üzenetet. Ez azt jelenti, hogy az üzenetet egyszerre két csatornán keresztül is éri a befogadót. Itt pedig nem csak a betűk képi megjelenéséről van szó, hanem az egész szöveg képéről is. Ahogyan a nyomtatott kiadványok világában is épített a tipográfus ezekre a hatásokra, úgy az elektronikus médiában is helye van ennek.

Ennek megfelelően oktatják a jövő tipográfusait a Budapesti Metropolitan Egyetem szakirányú továbbképzésén is, amelynek Bubik Veronika az egyik szakvezetője. A képzés a tipográfia két alapvető részére épül, amelyek közül az egyik az összefüggő szövegekkel foglalkozik, a másik pedig a grafikához közelebb eső, úgynevezett experimentális tipográfia. A szövegekkel foglalkozó tipográfiát ma már külön lehet bontani print és a webes alapú tipográfiára, amelyek közül természetesen az előbbi őrzi a szakma legmélyebb hagyományait. Ezek ismerete azonban továbbra is elengedhetetlen, hiszen a szövegek szerkesztése máig ezeken az alapokon nyugszik. Ma már a print alapú dizájnt is számítógépen állítják elő, amely mutatja, hogy milyen alapvető változást hozott a szakmában a digitalizáció.

Az experimentális tipográfiában is fontosak a különböző tervezőszoftverek, de a képzésben hangsúlyosan szerepel a kalligráfia is, amely manuális munkát feltételez. Bubik Veronika szerint ennek művelése elengedhetetlen a kreatív gondolkodáshoz, nem véletlen, hogy az egyetem első tipográfiai alkotótáborában is fontos szerepet kapott ez a terület. A felsőörsi Török villában megrendezett táborban experimentális tipográfiai feladatokat kaptak a hallgatók, amelyhez a balatoni villa környezetéből kellett inspirációt meríteniük. A program olyan népszerű volt, hogy a tervek szerint ezután is rendeznek majd tipográfiai alkotótáborokat, amelyen egyébként nem csak a szak hallgatói vehettek részt.

Bubik Veronika tapasztalatai szerint nagyon sok embert érdekel a tipográfia, és erre az igényre épül a Budapesti Metropolitan Egyetem szakirányú továbbképzése is. Itt ugyanis olyanok is megismerkedhetnek a szakma alapjaival, akik korábban nem végeztek művészeti tanulmányokat. A Tipográfus szakirányú továbbképzésen ugyanis csak a diploma az alapfeltétel, grafikai vagy tipográfiai előképzettségre nincs szükség, csak a szövegek és a betű iránti érdeklődésre és elhivatottságra. Így azok is bátran jelentkezhetnek, akik esetleg félnek egy nappali művészeti alapszakra való beiratkozástól, de érdekli őket a terület, vagy már eleve szövegekkel foglalkoznak, és szívesen képeznék még magukat.