Meglepő adat a mellrákról: több fiatal nőt érint, mint gondolnánk
Miért félünk a szűréstől?
Dank Magdolna onkológus, Tóth Krisztina az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke, valamint Sydney van den Bosch, modell a mellrák elleni küzdelem hónapjában az AstraZeneca sajtóbeszélgetésén osztották meg tapasztalataikat.
„Majd ha kevesebb lesz a munka. Majd ha elintéztük a gyerek dolgait. Majd ha több lesz a szabadidőnk.” A saját egészségünk gyakran a teendőlista végére kerül, különösen akkor, ha igazából félünk tőle, mi derülhet ki a vizsgálaton. A mellrák körül ráadásul még mindig annyi a tévhit, hogy van, aki éppen a korai felismerést segítő mammográfiától tart. Pedig a korai felismerés sokat számít a gyógyulás esélyében.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ebből az alkalomból az AstraZeneca sajtóbeszélgetést szervezett, amelyen prof. dr. Dank Magdolna klinikai onkológus, Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke, valamint Sydney van den Bosch modell és műsorvezető beszéltek a tapasztalataikról. Szóba kerültek a szűréshez kapcsolódó tévhitek, a diagnózis utáni félelmek és az is, hogyan segíthetünk annak, aki érintett a betegségben.
Az egészséges életmód sem jelent teljes védelmet
Dank Magdolna két olyan tényezőt emelt ki, amin nem tudunk változtatni: nők vagyunk, és egyre idősödünk. Az emlőrák kockázata az életkor előrehaladtával nő, de a fiatalabb nőket sem érinti olyan ritkán a betegség, mint sokan gondolják. Az Európai Rákinformációs Rendszer 2022-es becslése szerint
az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11,1 százaléka 20-44 éves volt.
Ehhez képest az AstraZeneca megbízásából 2025 szeptemberében készült, ezer felnőtt bevonásával végzett reprezentatív hazai felmérésben a válaszadók mindössze 57 százaléka tudta, hogy a mellrák fiataloknál is előfordulhat.
Az egészséges életmód sem jelent teljes védelmet, azok is megbetegedhetnek, akik odafigyelnek magukra. Az sem zárja ki a betegséget, ha a családban korábban senkinek nem volt mellrákja. A WHO összefoglalója szerint az esetek mintegy 80 százalékában a női nemen és az életkoron kívül nem azonosítható más ismert, specifikus kockázati tényező. Vagyis azoknál is kialakulhat a betegség, akik semmi különösebb okát nem látják annak, hogy veszélyeztetettnek tartsák magukat.
A kockázat csökkentéséért viszont tehetünk:
- Mozogjunk rendszeresen. Nem feltétlenül kell edzőterembe járni: már az is jó kezdet, ha egy megállót gyalog teszünk meg, vagy lift helyett lépcsőzünk.
- Figyeljünk a testsúlyunkra. Az egészséges testsúly megőrzése is segíthet csökkenteni az emlőrák kockázatát.
- Csökkentsük az alkoholfogyasztást. Már kis mennyiségű alkohol is növelheti a kockázatot, akár napi egy pohár bor is.
Nem elég csak csomót keresni
Az emlőtudatosság nem azt jelenti, hogy állandóan betegséget keresünk magunkon. Sokkal inkább azt, hogy ismerjük a mellünk megszokott alakját, tapintását és a ciklussal járó változásait, így feltűnik, ha valami szokatlan történik.
A saját mellünk megismeréséhez sok nőnek konkrét útmutatásra is szüksége lenne.
Az AstraZeneca felmérése szerint a megkérdezett nőknek csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell önvizsgálatot végezni. A 39 év alatti női válaszadók közül pedig mindössze minden ötödik, 21 százalék számolt be rendszeres önvizsgálatról. A menstruáció környékén jelentkező feszülés vagy akár csomó önmagában nem jelent daganatot. Egy új, szokatlan elváltozást viszont érdemes megmutatni orvosnak, különösen akkor, ha nem múlik el. Attól, hogy egy csomó nem fáj, még szükség lehet a kivizsgálására.
A szűrésre panasz nélkül kell menni
A szervezett emlőszűrés éppen azoknak szól, akiknek nincs tünetük. Magyarországon az erre jogosult, 45-65 éves nők kétévente kapnak meghívást a közfinanszírozott mammográfiás szűrésre. A hazai program 2002 óta működik. Ha viszont valaki elváltozást észlel, már nem a következő szűrés időpontját kell várnia. Ilyenkor diagnosztikus kivizsgálásra van szükség, életkortól függetlenül. Ennek része lehet mammográfia, ultrahang, és indokolt esetben szövetmintavétel is. A megfelelő vizsgálatokról az orvos dönt.
Sokat számít a szűrés, mégis sokan kimaradnak belőle
Egy hazai kutatás számszerűen is megmutatta, milyen különbség lehet a szűréssel és az azon kívül felfedezett emlőrákos esetek között. Belicza Éva és munkatársai az Orvosi Hetilapban 2025-ben megjelent tanulmányukban a NEAK adatai alapján vizsgálták a magyar mammográfiás szűrőprogram eredményességét. A szűréssel diagnosztizált betegek 3,7 százalékánál volt ismert szervi áttét a kezelés kezdetén, míg az előző két évben nem szűrt csoportban 14,4 százaléknál. A szűréssel felismert eseteknél az egy és három éven belüli halálozás is alacsonyabb volt.
Ennek ellenére a részvételben Magyarország elmarad a nemzetközi átlagtól.
Az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint az 50-69 éves magyar nők 48 százaléka vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, szemben az OECD-országok 55 százalékos átlagával.
Mi tartja vissza a nőket a mammográfiától?
Tóth Krisztina tapasztalatai szerint a tévhitek mellett a nehézkes időpontkérés és a korábbi rossz élmények is távol tarthatják a nőket a vizsgálattól. A mammográfia alacsony dózisú röntgensugárzással működik, mégis sokan félnek tőle. A sugárterhelés nem nulla, de az indokolt szűrés előnyeit és lehetséges ártalmait együtt kell mérlegelni. „Sugárfertőzésről” ebben az esetben nem beszélhetünk.
A fájdalomtól való félelmet sem lehet egyszerűen elintézni azzal, hogy nincs mitől tartani.
A mell összenyomása kellemetlen, egyeseknek fájdalmas lehet, még ha rövid ideig tart is. A korábbi rossz tapasztalatot érdemes előre jelezni a vizsgálatot végző szakembernek.
A diagnózis után nem csak arról kell dönteni, milyen kezelésre lesz szükség.
„Társadalmi problémává vált az emlőrák”
– hangsúlyozta Dank Magdolna.
A betegség az önképet, a párkapcsolatot és a társas kapcsolatokat is érintheti, elszigetelődéshez vezethet. A mindennapi kiadások is gondot okozhatnak: el kell jutni a kezelésekre, esetleg kiesik a kereset egy része, miközben a hitelt és a számlákat továbbra is fizetni kell. Ezt az anyagi megterhelést nevezik pénzügyi toxicitásnak. Ilyenkor sokat jelent, ha valaki átvállalja a bevásárlást, elviszi a gyereket az iskolába, vagy elkíséri a beteget a kezelésre.
A csodaszerek mellett már a mesterséges intelligencia is félrevezetheti a betegeket
A diagnózis után sokan azonnal az interneten kezdenek válaszokat keresni. Ilyenkor különösen könnyű belekapaszkodni egy gyógyulást ígérő készítménybe vagy szélsőséges diétába. A kétségbeesett ember megoldást keres, az interneten viszont a hiteles tájékoztatás mellett megalapozatlan ígéreteket is bőven talál.
Ezért is fontos az onkológussal folytatott első beszélgetés: a betegnek lehetősége van minden kérdést feltenni a szakembernek.
Dank Magdolna a mesterséges intelligencia terjedésében is lát veszélyt. Egy magabiztosan megfogalmazott ChatGPT-válasz könnyen hitelesnek tűnhet akkor is, ha hibás vagy kitalált információt tartalmaz. A részletesebb kérdés segíthet pontosítani, mire vagyunk kíváncsiak, de önmagában nem garantál helyes választ.
Sydney van den Bosch nem tudott együtt élni az állandó félelemmel
Sydney van den Bosch számára édesanyja jelentette a legfontosabb támaszt: ő maga is átesett mellrákon, így lánya közelről látta, min ment keresztül, és azt is, hogyan épült fel. A modell és műsorvezető a kétoldali emlőeltávolításról hozott döntését felidézve arról beszélt, hogy a beavatkozás következményeit vállalni tudta, a folyamatos félelemmel viszont nem akart együtt élni. Sokat jelentett neki, hogy számíthatott a családjára, és őszintén beszélhetett az orvosaival.
A magas örökletes kockázat külön figyelmet igényel. Bizonyos géneltérések jelentősen növelhetik az emlőrák kialakulásának esélyét, de jelenlétük önmagában nem jelent daganatos betegséget. A szükséges vizsgálatokat és a kockázatcsökkentés lehetőségeit ilyenkor szakorvossal kell átbeszélni.
Sydney szerint a rózsaszín október arra is figyelmeztet, hogy ne soroljuk folyton a saját egészségünket minden más mögé. Abban bízik, hogy a története másokat is arra ösztönöz, hogy elmenjenek a szükséges vizsgálatokra.
Áttétes rákkal is lehetnek még hosszú távú terveink
Kilenc és fél éve élek csontáttéttel
– mondta Tóth Krisztina, hozzátéve, hogy a betegség mellett is jó az életminősége. Krisztina arról is beszélt, hogy a kontrollok előtt hetekkel újra felerősödhet a szorongás: mit fognak találni? Próbál azonban arra gondolni, hogy a kontrolloknak köszönhetően az orvosai észrevehetik a változásokat, és szükség esetén módosíthatnak a kezelésen. A betegséggel együtt élve azt is megtanulta, hogy könnyebben mondjon nemet. Időnként másként kell alakítania a napjait, mint korábban, de ettől nem omlik össze körülötte az élet.
A kezelés után is résen kell lenni
A szövettani altípus és más jellemzők meghatározzák a kezelést, a kiújulás kockázatát is befolyásolják. Egyes hormonérzékeny daganatoknál hosszú évekkel később is jelentkezhet kiújulás, ezért a rendszeres orvosi ellenőrzés később is fontos. Az orvosoknak a kezelések hosszabb távú hatását is figyelemmel kell kísérniük. Hogy kinek mire van szüksége, azt a beteg állapota és kezelése alapján kell meghatározni.
Ehhez több szakember összehangolt munkájára van szükség, és az is sokat számít, hogy a beteg milyen támogatást kap otthon és a munkahelyén.
Ha valaki a környezetünkben folyton halogatja a vizsgálatot, érdemes megkérdezni, mi tartja vissza. Fél az eredménytől? Rossz tapasztalata volt? Nem tud elszabadulni a munkából? A „menj már el” helyett többet érhet, ha felajánljuk: elkísérjük, vagy segítünk neki időpontot kérni.
