Müller Cecília a szűrővizsgálatokról: napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségét

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összevonásával létrejött a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központról (NNGYK), a koronavírus-járvány során levont tapasztalatokról, valamint a szűrővizsgálatokról beszélt a Magyar NemzetnekMüller Cecília.

Az országos tiszti főorvos elmondta, az NNGYK-val egy “egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság” létrehozása volt a cél, és az összevonásnak köszönhetően “csökkent a szakhatósági feladatok száma”. Az új intézet elsőfokú hatósági feladatot is ellát, kiemelt feladata a területi egészségügyi hatóság szakmai irányítása, valamint a prevenció.

Jelenleg az emlőszűrés, a vastagbélrákszűrés, illetve a méhnyakrákszűrés az a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogram, amelyek esetében a részvételi hajlandóság növelése a célunk

– fogalmazott.

“Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható” – jelentette ki.

Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is, bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem

– közölte Müller Cecília.

Az interjúból kiderül, a méhnyakrák esetében a jövőben a HPV-alapú szűrésre térnének át, “hiszen gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül”. Az emlőszűrésnél a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnák a korhatárt, valamint “ezen a területen vezetnénk be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását” – tette hozzá.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert