Öt év börtönre ítélték Balmazújváros polgármesterét
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Veres Margit (független) balmazújvárosi polgármestert hétfőn a Debreceni Ítélőtábla.
Az elsőfokú ítéletet súlyosbították: az elsőrendű vádlott szabadságvesztését a próbaidő mellőzésével 5 évre súlyosította a korábbi 2 év helyett, 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és szintén 5 évre a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól. K. Sándor vállalkozó, másodrendű vádlott 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetéséből is mellőzte a próbaidőt és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A bíróság vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt mondta ki bűnösnek Veres Margitot, aki korábban a város jegyzője, majd a járási hivatal vezetője volt, és 2014 óta tölti be polgármesteri tisztséget.
Veres közreműködött abban, hogy K. Sándor vállalkozó a helyi kézilabdacsarnok építésére az önkormányzat költségvetéséből 180 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapjon. A kivitelező egy gépkocsit – és a vádirat szerint 5 millió forintot – ígért a közreműködésért cserébe. Az ügyészség szerint Veres Margit ebből 450 ezer forintot megtartott magának.
Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió forint állami forráshoz jutott. Az önkormányzat illetékes bizottságát Veres Margit tájékoztatta a beruházásról, de elhallgatta a támogatási összeget és a felhasználás feltételeit is. Azt a látszatot keltette, hogy az céltámogatás, és 180 millió forintot csak a kézilabdacsarnok építésére lehet felhasználni. Valójában a kormányhatározatban nem volt ilyen korlátozás.
Még aznap este a közgyűlés is összeült, a képviselőket Tiba István (Fidesz-KDNP) akkori polgármester hasonlóképpen informálta. Az előterjesztést megszavazták, az önkormányzat felterjesztette a 450 millió felhasználásának pénzügyi tervét, majd 2013. január végén megkötötte a támogatási szerződést.
K. Sándor 2013 márciusában adta át a 3 millió forint értékű autót az elsőrendű vádlottnak. Fiktív adásvételi szerződést kötöttek, amelyben valótlanul tüntették fel az 1,9 milliós vételárat.
Azt ugyanakkor, hogy a másodrendű vádlott pénzt is adott volna a jegyzőnek a közreműködésért, kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani. Az ügyben tanúként kihallgatott volt polgármester a úgy nyilatkozott, hogy szigorúan csak kölcsönről volt szó, amelyet a másodrendű vádlott vissza is kapott.
Az elsőfokú bíróság indokolásában elhangzott: a gyanú ellenére ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy ez a pénz korrupciós célt szolgált volna.
A bíróságnak az eljárás során több bizonyítékot is ki kellett rekesztenie a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok közül. Az elsőrendű vádlott lehallgatása ugyanis 15 hónapig tartott, a bíróság álláspontja szerint azonban a jogszabály és a bírói gyakorlat alapján ezek a lehallgatási anyagok 180 napon túl nem használhatóak fel. A bíróság így csak a 2012 májusa és novembere közötti lehallgatási anyagokat vehette figyelembe, ezekben azonban a pénz átadását érintően nem volt értékelhető bizonyíték.
A másodrendű vádlott 90 napon át tartó lehallgatása esetén viszont minden törvényes feltétel megvalósult, így azok a beszélgetések bekerülhettek a bizonyítékok közé. Ezekben az említett autó több esetben is szóba került.
Az ítélőtábla a cselekmény tárgyi súlya és a belső arányosság érdekében látta indokoltnak a súlyosítást.
Forrás: MTI
Címlapfotó: MTI – Kovács Tamás
