A Kossuth rádió riportere Orbánnak: "Miért hagyta?"
Miért hagyta, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának kérdése napirendre kerüljön, és hogy döntés születhessen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről? – tette fel az első kérdést Orbán Viktornak a műsorvezető.
“Nyolc órán keresztül próbáltam meggyőzni őket (az uniós tagállamok kormány- és államfőit – a szerk. megj.) erről, hogy ezt ne csinálják”. Ne kerüljön napirendre, mert Ukrajna nem készült fel a csatlakozásra. “Nem lehetett meggyőzni őket”. “Rosszul segíteni rosszabb, mintha nem is segítenénk” – válaszolta Orbán.
A miniszterelnök elmondta: két komoly érvük volt, ami miatt kivonult az Európai Tanács üléséről, amikor a bővítésről döntöttek. Az egyik, hogy “ők huszonhatan vannak, én meg egyedül” – fogalmazott. A döntő érv viszont a miniszterelnök szerint, hogy “Magyarország ezzel nem veszít semmit”. Hozzátette: a végső szót a kérdésről egyébként is a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, így a magyar parlamentnek is. Ráadásul amíg a parlamentbe eljut a kérdés, az nagyon hosszú folyamat.
“Nem akartam Magyarország lelkiismeretére venni egy ilyen rossz döntést, ezért inkább elhagytam a termet” – fogalmazott Orbán Viktor.
Két vétó
A miniszterelnök beszélt a két másik, az EU-csúcson péntek hajnalban általa megvétózott kérdésről is. Az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról elmondta: “rögtön akartak 50 milliárd eurót adni Ukrajnának, de ez a magyarok pénze is. Ezt meg kellett vétóznom, meg a költségvetési törvény módosítását is. Erre valószínűleg februárban visszatérünk egy rendkívüli EU-csúcson”.
Orbán azt ígéri, hogy a tegnapi “rossz döntés” pénzügyi-gazdasági következményeit Magyarország nem fogja elfogadni, “a kéziféket azonnal be fogjuk húzni”.
“A német kancellár, a francia elnök meg a másik 24 szinte megveszekedetten el akartak indulni ebbe az irányba” – folytatta a magyarázkodást Orbán, hogy miért nem vétózta meg az ukrán csatlakozási tárgyalások megszavazását.
Ukrajna pénzügyi támogatásának megvétózásáról elmondta: rossz döntés, hogy a tagállamok közös hitelt akarnak felvenni. De Magyarországnak nem érdeke, hogy az unió hitelből gazdálkodjon. “Egyszer tettük meg, meg is bántuk” – fogalmazott.
A pénzügyi támogatással az is gond szerinte, hogy “Ukrajna rosszul áll” az Oroszországgal folytatott háborúban. Orbán azt mondja, a háborút le kellene állítani, nem pedig pénzt adni a folytatásra.
Uniós források
Azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországnak járó, befagyasztott uniós források egy harmadát Brüsszel feloldotta, Orbán úgy fogalmazott: “Jobb később, mint soha. Lehet húzni az időt, de a végén ide kell adni”. Hozzátette: papíron már megtörtént, február környékén kiderül, valóban megérkeznek-e a pénzek.
Orbán szerint ugyanakkor tévhit azt gondolni, hogy Magyarország az uniós források nélkül nem működik. Erre bizonyíték szerinte, hogy a magyar gazdaság átvészelte az elmúlt egy évet is.
Orbán Viktor elmondta, Brüsszelben változásnak kell történnie, “mert nem szeretünk úgy táncolni, ahogy mások fütyülnek. Ezért le kell váltani a brüsszeli bürokratákat” – utalt a jövő évi EP-választásokra.
Az általa most megvétózott uniós költségvetési törvény módosításának Orbán szerint az a feltétele, hogy az Magyarországnak járó uniós forrásokat maradéktalanul megkapjuk.
Szuverenitás
A miniszterelnök szerint a szuverenitás a legnagyobb kincs egy ország életében. Mivel a 2022-es parlamenti választáson sérült a szuverenitásunk, meg kellett alkotni a szuverenitásvédelmi törvényt, amely reményei szerint bezárja a kiskapukat a “guruló dollárok” előtt. Ha valaki a törvény ellen tiltakozik, az “önfeljelentés” tesz – mondta Orbán. Hozzátette: azok szólalnak fel ellene, akik ezekből a külföldi pénzekből élnek, a zsoldosok.
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
