Orbán, Putyin és Erdogan fotójával tettek ki plakátot az Országházra a Párbeszéd politikusai

A Párbeszéd Magyarországért a tiltakozás sajátságos formáját választotta, és mindezt a török elnök érkezésére időzítette.

A párt politikusai egy olyan molinót lógattak ki a parlament ablakán, melyen Putyin, Erdogan és Orbán arcképes fotói voltak láthatóak, mellékelve hozzá egy ‘Diktátorok’ felirattal.

A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea pedig egy rögtönzött sajtótájékoztatót is tartott a Kossuth téren, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint Erdogan meghívásával Orbán Viktor folytatja azt az utat, amelyen az európai demokratikus országok vezetői helyett olyan diktátorokat fogad, mint Vlagyimir Putyin vagy Recep Tayyip Erdoğan.

Vagyis azon államok vezetőit, akiknek szerinte nem az emberek jóléte, és a szabadság a fontos, hanem az, hogy bebetonozzák a hatalmukat és kiépítsék elnyomó rendszerüket.

De nem csak ez az egyetlen jelentősebb tiltakozás volt hétfőn, hiszen  a Magyar Tudományos Akadémia BTK Filozófiai Intézetének munkatársa, Gábor György filozófus is írt egy erősebb bejegyzést Erdogan látogatásával kapcsolatban:

Amikor Erdoğan, a véreskezű iszlamista diktátor átlépi a Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz palotájának küszöbét, amelynek homlokzatáról – mások mellett – Révai Miklós, Descartes, Galilei, Newton és Leibniz szobra tekint alá, az MTA vezetőinek egy pillanatra jusson eszébe, hogy azt a véreskezű diktátort engedik be a falak közé, aki 2016 augusztusában, a megrendezett aljas önpuccsot követően, a török állami tudományos és technológiai kutatási tanács irodáira ráküldte a rendőrségét, rengeteg embert őrizetbe vett, egyetemi oktatókat és tudományos kutatókat tartóztatott le, s – számos forrás szerint – kínoztatott meg. És jusson eszükbe az is, hogy az Erdoğan-rezsim kivenné az iskolák tantervéből Darwin evolúcióelméletét, mint ami ellentétes a Korán tanításával és élesen ütközik az iszlám hagyományával.

És persze jusson eszükbe néhány Széchenyi-idézet. Például az, hogy ‘a tudományos emberfő’ adja a nemzet igazi erejét. Meg az, hogy semmit sem ér egy ország ‘jól megemésztett tudományok nélkül’. Valamint az, hogy ‘igazabb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs’. Továbbá az, hogy ‘köz intelligenciánk’ felettébb parányi. Aztán az, hogy a világ boldogabb népeinek színvonalára, az ’emberiség fényébe’ csakis műveltséggel lehetséges eljutni.

S amikor Kossuth azt mondta, hogy ‘Újait a kornak üterére tevé és megértette lüktetéseit…’ akkor Kossuth Széchenyiről beszélt, s nem Erdoğant anticipálta

– zárta sorait a filozófus.